Előfizetés

Schmidt Jenő: öt évet adok ennek a rendszernek

Fónai Imre írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.03.21. 06:05
A kormánypárti polgármester nem elégedett
Harminc-negyven százalékos köztisztviselői béremelést sürget a legnagyobb taglétszámú önkormányzati érdekvédelmi szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). A szervezet elnöke, a Somogy megyei Tab kisvárosának fideszes polgármestere, Schmidt Jenő elkeseredett, öt évet ad a jelenlegi rendszernek, utána az állam lerázza magáról a most elvett önkormányzati feladatokat.

- Lassan nem lesz szemétszállítás, közösségi közlekedés, temetés, szociális gondozás, ügyintézés, ha a helyi hivatalok nem tudnak 30 százalékos béremelést adni - kongatták meg a vészharangot nemrég az önkormányzati szféra szakszervezeti vezetői. Túloznak, vagy valós a veszély?

- Is-is. Megértem a szakszervezeteket. Egy állami voláncégnél dolgozó sofőr mitől különb, mint az a kolléga, aki egy megyei jogú város cégénél vezeti a buszt? Mindkettő közfeladatot lát el. Az állami tulajdonú cégeknél az állam harminc százalékos béremelést hajt végre költségvetési forrásból, cinikusan mondhatnám, hogy akár veszteséges, akár nyereséges az a társaság. Egy önkormányzat ugyanezt nem tudja megtenni; adót kellene emelnie, vagy hitelt felvennie.

- Akadnak azért olyan önkormányzatok, amelyek önerőből is képesek a béremelésre?

- Nagyon kevés. Tiszaújváros, Budaörs, Győr… Azt is látni kell, hogy az önállóság számos önkormányzati feladatellátás esetében csorbul. A vízdíj adott, a hulladékgazdálkodásban is hasonló a helyzet, ha egy önkormányzati cég nem jön ki a központi finanszírozásból, akkor pótolja a helyi adófizetők pénzéből. Az önkormányzat tehát jó néhány szolgáltatásnál a bevételeire nincs ráhatással, csak a költségeire, abból meg nem jön ki a béremelés…

A föld se a falué
Aggódik a vidék jövője miatt Schmidt, mert "nem globális, hanem települési a fejlesztési szemlélet. Területrendezési politikára volna szükség, 30-40 kilométeres körzetekben felfűzni egymásra a infrastrukturális- és vállalkozásfejlesztést, az oktatást. Ausztria lehetne a minta, ahogyan ott kinéz egy-egy kistelepülés. Nálunk a föld se a falué, hanem egy-egy nagybirtokosé, és ez nem jó..."

- Lehet egyáltalán még önkormányzatról beszélni a szó rendszerváltáskori értelmében?

- Az önkormányzás ma valóban a nullához konvergál, mert nincsenek szabad források, így önálló döntéseket se nagyon tud hozni a szektor. Pályázik külső forrásokra, a feladatfinanszírozásra meg kap, amennyit kap, kevesebbet, mint amennyit a feladatok indokolnának. Norvégiában a helyiadó-bevétel egy térség fejlesztési forrása. Oslóban hídpénzt szednek, elvégre a hidat is meg kellett építeni és fenn is kell tartani. Nálunk most éppen sok a forrás, nagyon helyesen a mostani uniós ciklusban javarészt gazdaságélénkítésre, de jól kell ezeknek a pénzeknek hasznosulni, mert ennek vége lesz és néhány év múlva önfenntartóvá kell válniuk a magyar önkormányzatoknak is.

- Hány évet ad erre?

- Öt évet adok a jelenlegi finanszírozási-önkormányzati rendszernek. Óva intenék mostmár a további államosítástól, e helyett arányosan kéne támogatni az önkormányzati gazdasági társaságokat is, hiszen a MÁV és a Volán sem él meg a saját bevételeiből. Szóval, nagyjából öt év még és utána szerintem az állam visszaadja a hulladékszállítást és a többi, nemrég államosított szolgáltatást. Addigra jut el ugyanis oda a magyar adófizető, hogy feltegye a kérdést: miért kerül annyiba, jó-e nekem az államilag irányított szemétszállítás, vagy az oktatási intézmények üzemeltetése? Ez most egy átmeneti idő; "magamhoz rántom a fát", jól megrázom, letisztítom…

- És mi lesz közben az önkormányzati köztisztviselők egyre késő bérrendezésével?

- A TÖOSZ az illetményalap olyan mértékű emelését sürgeti, ami 30-40 százalékos béremelést tenne lehetővé esetükben. Óriási lett a szakadék az elmúlt nyolc évben a kormánytisztviselők és az önkormányzati alkalmazottak bére között (politikailag sem értem, hogy miért ez a különbségtétel), azóta utóbbiaknál nem változott a bértábla. Itt is ugyanaz a helyzet, mint a gazdasági társaságoknál: azon kevés településen tudják emelni a bérüket, ahol számottevő a helyiadó-bevétel. Amit mi javaslunk, az nettó 40-50 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, ami nem tétel a 18 ezer milliárdos állami újraelosztásban.

- Ellenkező esetben valóban "kiürülhetnek" a hivatalok?

- Kistelepülési hivatalok esetében az ügyintéző nemigen tud hová elmenni. Ez viszont pont a nagyobb településeknél lehet valós veszély.

Rosszak az arányok
Tíz éve 2,5 milliárdos forrás van az állami költségvetésben útfelújításra, arra pályázik több mint kétezer település évente - emlékeztet a TÖOSZ-elnök. "Ez tarthatatlan, különösen úgy, hogy a gazdaság lényegesen jobb állapotban van, több a szétosztható forrás, mint tíz éve, az év végi költségvetés-maradvány szétosztásakor 50 milliárd ki is megy, persze jórészt az elit erős emberei településeinek a fejlesztésére. Ezzel nincs is gondom, ez a mindenkori politika sajátossága, az arányok rosszak: pályáztassunk 50 milliárdot és osszunk szét néhány milliárdot..."

Sikeresen fizettetne az MSZP a gazdagokkal?

A fősodorhoz tartozó pártok ritkán szánták rá magukat arra, hogy bármely társadalmi réteggel nyíltan konfrontálódjanak - hangsúlyozza Mikecz Dániel politológus lapunknak, amikor a - főként az ellenzéki oldalon - vitát kiváltó, új MSZP-kampányról kérdeztük. "Fizessenek a gazdagok!" - hirdetik ugyanis országszerte a szocialisták, miután a múlt héten Molnár Gyula pártelnök és Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje országjáró kampányt kezdett: "Tegyünk igazságot" címmel.

A Republikon Intézet kutatója szerint még a Fidesz is igyekszik hangzatos szólamokba csomagolni intézkedéseit, amikor rendre megsérti a legkülönbözőbb csoportok érdekeit. Amikor például az Orbán-kormány a gyakran emlegetett "perverz újraelosztással" a tehetősebbek javára, a szegények kárára alakítja át a jövedelmi viszonyokat, akkor ezt azzal a pozitív üzenettel magyarázza, hogy javítani szeretne a dolgozó emberek helyzetén. A kormány negatív kampányai eközben elsősorban Magyarországon kívüli csoportok ("migránsok") vagy személyek (Soros György) ellen irányulnak.

Az MSZP-re a kilencvenes évek elejétől kezdve különösképpen érvényes, hogy mindenkinek kedvezni akart, a társadalom minden rétegével próbálta kerülni az összeütközést - állapította meg Mikecz. A szocialista párt a létbiztonsága miatt aggódó, a Kádár-korszakra nosztalgiával emlékező kisembereket éppen úgy megpróbálta képviselni, mint a felső-középosztályhoz tartozó, a nyugati modernizációt támogató - vagy akár technokrata - ­értelmiséget. A szakértő szerint ezért számít új elemnek az MSZP mostani jelszava: "Fizessenek a gazdagok!", hiszen a szocialista párt (tőle szokatlan módon) szándékosan beleállt a konfliktusba. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként színre lépő Botka László így nyomatékosítja, hogy új baloldali - és valóban baloldali - programmal készül a választásra.

A szocialisták honlapján a gazdagokat Orbán Viktor miniszterelnök, Mészáros Lőrinc, Felcsút milliárdos polgármester-vállalkozója, Matolcsy György jegybankelnök és Andy Vajna, a szintén dúsgazdag filmes-kaszinós kormánybiztos jeleníti meg. Szerepeltetésükre azért van szükség, hogy átélhető legyen, ki és mi ellen szól az MSZP kampánya - mondja a politológus. Botka nyilatkozataiból ugyanakkor világosan kiolvasható, hogy a "gazdagok" elleni fellépés nem csupán néhány tucat fideszes oligarchát, hanem jóval szélesebb réteget érint.

A "balra át" vihart kavart a hagyományosan balnak nevezett politikai térfélen, Gyurcsány Ferenc már-már személyeskedő vitába bonyolódott az MSZP-vel, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Modern Magyarországért Mozgalom vezetője pedig az ATV-ben "vérpopulista propagandának" minősítette az MSZP-s szlogent. Mikecz Dániel nem egészen így látja. A "populista" kifejezés egyébként is inflálódott, túl sokan és túl sokat koptatták már - mondta, hozzátéve: ő egy szűkebb értelmezést használ, s csak azokat tartja populistáknak, akik a saját meggyőződésüket a teljes ország véleményével azonosítják. Azok viszont, akik nem neoliberális, netán népszerű álláspontot képviselnek, még nem feltétlenül populisták.

A gazdagok elleni kampány arra is jó lehet, hogy a szocialisták visszahódítsák a Jobbikhoz vándorolt híveiket. A stratégia azonban nem nélkülözi a kockázatokat, az MSZP elijesztheti a magasabb státuszú szavazóit. A politikai közélet rendkívül megosztott, Mikecz szerint az MSZP-nek attól nem kell félnie, hogy az elriasztott szavazók a Fidesznél kötnek ki. Reális veszély viszont, hogy átpártolnak más baloldali pártokhoz, a liberális jegyeket mutató Együtthöz vagy a Demokratikus Koalícióhoz.

A Momentum Mozgalom ebből a szempontból még nem játszik. A Momentum - vélekedik Mikecz - egyelőre kiforratlan, és az a generációs jelleg, amely a kötőerejét adja, gátja lehet a növekedésének. Egyúttal annak is, hogy magához vonzza az idősebb korosztályhoz tartozó, az MSZP helyett más pártot kereső kvalifikált értelmiségi szavazókat. Ha már itt tartunk: az Indexen közölt információ szerint a Fidesz azért folytat negatív kampányt a Momentum ellen, hogy indirekt módon erősítse az új pártot, gyengítse az ellenzéket. Mikecz ezzel nem ért egyet. Úgy látja, a Fidesz egyszerűen csak elhelyezi a Momentumot a politikai térképen, nehogy a szavazói közül bárki szimpatikusnak találja a "pragmatikus fiatalokból" álló mozgalmat.

"Igazságot fog tenni"
"A gazdagokért aggódó Varga Mihály megdöbbent, hogy Botka László luxusadót fog kivetni azokra, akiknek 1 millió forintnál nagyobb a havi jövedelmük, 100 millió forintnál több a vagyonuk, és 100 hektárnál több földjük van" - reagált az MSZP a nemzetgazdasági miniszter a párt miniszterelnök-jelöltjének programját érintő kormányzati kritikára. "A gazdagokat védő Fidesz minisztere kijelentette: 'nem tartja erkölcsösnek és ésszerűnek' a gazdagok megadóztatását, így azt sem, hogy az ebből befolyó 300 milliárd forintot az egészségügy rendbetételére, színvonalas oktatásra, a fizetések és nyugdíjak emelésére fordítsák - írták, felsorolva a Fidesz-kabinet jómódúakat és a feketegazdaságot támogató intézkedéseit, majd pedig hozzátéve: "Botka László programja igazságot fog tenni: fizessenek a gazdagok!"

Sikeresen fizettetne az MSZP a gazdagokkal?

A fősodorhoz tartozó pártok ritkán szánták rá magukat arra, hogy bármely társadalmi réteggel nyíltan konfrontálódjanak - hangsúlyozza Mikecz Dániel politológus lapunknak, amikor a - főként az ellenzéki oldalon - vitát kiváltó, új MSZP-kampányról kérdeztük. "Fizessenek a gazdagok!" - hirdetik ugyanis országszerte a szocialisták, miután a múlt héten Molnár Gyula pártelnök és Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje országjáró kampányt kezdett: "Tegyünk igazságot" címmel.

A Republikon Intézet kutatója szerint még a Fidesz is igyekszik hangzatos szólamokba csomagolni intézkedéseit, amikor rendre megsérti a legkülönbözőbb csoportok érdekeit. Amikor például az Orbán-kormány a gyakran emlegetett "perverz újraelosztással" a tehetősebbek javára, a szegények kárára alakítja át a jövedelmi viszonyokat, akkor ezt azzal a pozitív üzenettel magyarázza, hogy javítani szeretne a dolgozó emberek helyzetén. A kormány negatív kampányai eközben elsősorban Magyarországon kívüli csoportok ("migránsok") vagy személyek (Soros György) ellen irányulnak.

Az MSZP-re a kilencvenes évek elejétől kezdve különösképpen érvényes, hogy mindenkinek kedvezni akart, a társadalom minden rétegével próbálta kerülni az összeütközést - állapította meg Mikecz. A szocialista párt a létbiztonsága miatt aggódó, a Kádár-korszakra nosztalgiával emlékező kisembereket éppen úgy megpróbálta képviselni, mint a felső-középosztályhoz tartozó, a nyugati modernizációt támogató - vagy akár technokrata - ­értelmiséget. A szakértő szerint ezért számít új elemnek az MSZP mostani jelszava: "Fizessenek a gazdagok!", hiszen a szocialista párt (tőle szokatlan módon) szándékosan beleállt a konfliktusba. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként színre lépő Botka László így nyomatékosítja, hogy új baloldali - és valóban baloldali - programmal készül a választásra.

A szocialisták honlapján a gazdagokat Orbán Viktor miniszterelnök, Mészáros Lőrinc, Felcsút milliárdos polgármester-vállalkozója, Matolcsy György jegybankelnök és Andy Vajna, a szintén dúsgazdag filmes-kaszinós kormánybiztos jeleníti meg. Szerepeltetésükre azért van szükség, hogy átélhető legyen, ki és mi ellen szól az MSZP kampánya - mondja a politológus. Botka nyilatkozataiból ugyanakkor világosan kiolvasható, hogy a "gazdagok" elleni fellépés nem csupán néhány tucat fideszes oligarchát, hanem jóval szélesebb réteget érint.

A "balra át" vihart kavart a hagyományosan balnak nevezett politikai térfélen, Gyurcsány Ferenc már-már személyeskedő vitába bonyolódott az MSZP-vel, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Modern Magyarországért Mozgalom vezetője pedig az ATV-ben "vérpopulista propagandának" minősítette az MSZP-s szlogent. Mikecz Dániel nem egészen így látja. A "populista" kifejezés egyébként is inflálódott, túl sokan és túl sokat koptatták már - mondta, hozzátéve: ő egy szűkebb értelmezést használ, s csak azokat tartja populistáknak, akik a saját meggyőződésüket a teljes ország véleményével azonosítják. Azok viszont, akik nem neoliberális, netán népszerű álláspontot képviselnek, még nem feltétlenül populisták.

A gazdagok elleni kampány arra is jó lehet, hogy a szocialisták visszahódítsák a Jobbikhoz vándorolt híveiket. A stratégia azonban nem nélkülözi a kockázatokat, az MSZP elijesztheti a magasabb státuszú szavazóit. A politikai közélet rendkívül megosztott, Mikecz szerint az MSZP-nek attól nem kell félnie, hogy az elriasztott szavazók a Fidesznél kötnek ki. Reális veszély viszont, hogy átpártolnak más baloldali pártokhoz, a liberális jegyeket mutató Együtthöz vagy a Demokratikus Koalícióhoz.

A Momentum Mozgalom ebből a szempontból még nem játszik. A Momentum - vélekedik Mikecz - egyelőre kiforratlan, és az a generációs jelleg, amely a kötőerejét adja, gátja lehet a növekedésének. Egyúttal annak is, hogy magához vonzza az idősebb korosztályhoz tartozó, az MSZP helyett más pártot kereső kvalifikált értelmiségi szavazókat. Ha már itt tartunk: az Indexen közölt információ szerint a Fidesz azért folytat negatív kampányt a Momentum ellen, hogy indirekt módon erősítse az új pártot, gyengítse az ellenzéket. Mikecz ezzel nem ért egyet. Úgy látja, a Fidesz egyszerűen csak elhelyezi a Momentumot a politikai térképen, nehogy a szavazói közül bárki szimpatikusnak találja a "pragmatikus fiatalokból" álló mozgalmat.

"Igazságot fog tenni"
"A gazdagokért aggódó Varga Mihály megdöbbent, hogy Botka László luxusadót fog kivetni azokra, akiknek 1 millió forintnál nagyobb a havi jövedelmük, 100 millió forintnál több a vagyonuk, és 100 hektárnál több földjük van" - reagált az MSZP a nemzetgazdasági miniszter a párt miniszterelnök-jelöltjének programját érintő kormányzati kritikára. "A gazdagokat védő Fidesz minisztere kijelentette: 'nem tartja erkölcsösnek és ésszerűnek' a gazdagok megadóztatását, így azt sem, hogy az ebből befolyó 300 milliárd forintot az egészségügy rendbetételére, színvonalas oktatásra, a fizetések és nyugdíjak emelésére fordítsák - írták, felsorolva a Fidesz-kabinet jómódúakat és a feketegazdaságot támogató intézkedéseit, majd pedig hozzátéve: "Botka László programja igazságot fog tenni: fizessenek a gazdagok!"