Előfizetés

"Heccelik az embereket" - Paks 2-vel nő a terrorfenyegetettség?

Az LMP szerint négy okból is nemzetbiztonsági kockázatot jelent a paksi bővítés, amelyet a párt társelnöke, Szél Bernadett a 21. század legnagyobb politikai hibájának minősített, amely a 22. századra is hatással lesz. 

A társelnök-frakcióvezető keddi budapesti sajtótájékoztatóján rámutatott: Paks II. üzembe állítása után az ország az áram 60 százalékát egy helyen fogja előállítani, a centralizáció pedig növeli a terrorfenyegetettséget. Emellett Oroszország-függőségünk is növekszik, a technológia, a kivitelezés és az ahhoz szükséges hitel is az oroszoktól származik - tette hozzá. 

Mindez Magyarország nemzetközi mozgásterének beszűküléséhez vezet - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki a kockázatok közé sorolta, hogy a bővítéshez szükséges jelentős forrásokat szerinte teljesen átláthatatlanul költi el a kormányzat. 

A kormány nem kormányoz, hanem hecceli az embereket - mondta kérdésre arról a törvényről, amelyik könnyebb engedélyeztetést tesz lehetővé a 300 négyzetméternél nagyobb lakóházak építésére, illetve arról a javaslatról, amelyik tiltaná az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát.

Lásd még: Elpaksolják ma a népszavazást

Orbán milliárdos támogatást írt alá Salgótarjánnal

Publikálás dátuma
2017.03.21. 12:31
Orbán Viktor Salgótarjánban MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szeged után az ország második legkisebb megyei jogú városába, a baloldali irányítású Salgótarjánba látogatott el ma Orbán Viktor miniszterelnök a Modern Városok Program keretében, ahol a kormányfő a szokásos viccelődése után bejelentette a várossal kötött megállapodás eredményét, miszerint nagyon rövid időn belül egymilliárd, majd egy hónapon belül további néhány milliárd forintot kap Salgótarján.

Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy egy házasságkötő teremben vannak, házasság azonban nem lesz, megállapodás viszont annál inkább. Olyan fejlődési pályát kell felrajzolni, amelynek révén vesztes városból győztes várossá tehetjük Salgótarjánt - jelentette ki Orbán. Hozzátette, hogy ez az utolsó olyan megyei jogú város, ahol még mindig erősen él az érzés, hogy ez egy vesztes város, a rendszerváltozás vesztese. Azonban már 27 év telt el a rendszerváltozás óta, ezért nem engedhető meg, hogy legyen olyan megyei jogú város az országban, amely még mindig e politikai változás vesztesének érzi magát, az első számú cél ennek a felszámolása - magyarázta. Orbán ezután azt fejtegette, hogy Magyarország számára Salgótarján fontos, Magyarország szeretné olyan városnak látni, amely fejlődik. Magyarországnak szüksége van Salgótarjánra, lényeges, hogy ez a nagy hagyományú volt iparváros megtalálja a helyét a 21. század Magyarországán - fogalmazott. 

A kormányfő tucatnyi pontban foglalta össze a megállapodásban érintett fejlesztési területeket a várost elkerülő úttól az új városközpontig. Elsőként az országhatárig érő, Salgótarjánt elkerülő négysávos utat említette 40-50 milliárd forintos beruházásban. Mint mondta, az elektromos buszokra vonatkozó salgótarjáni igénynek illeszkednie kell az országos közlekedési és tömegközlekedési koncepcióba, ezért közös munkabizottság keresi majd a legjobb megoldást a városi tömegközlekedés megszervezésére, az új helyi buszpályaudvar és parkoló kialakítását pedig a kért 1,7 milliárd forinttal támogatja a kormány.

Az ipar és a gazdaság fejlesztése érdekében 10 milliárd forintból a város összes, 40-45 hektárnyi barnamezős rozsdafoltját felszámolják, és amit lehet, új ipari park formájában vonják be a termelésbe. Emellett 12 hektárnyi új, zöldmezős területen is ipari park létesül további 2,5 milliárdból.

MTI Fotók: Koszticsák Szilárd

MTI Fotók: Koszticsák Szilárd

Munkacsoport vizsgálja annak műszaki részleteit, hogyan alakítható ki saját energiaszolgáltatási rendszer, amely megújuló energiából fedezi a város energiaigényét. Az öblösüveggyártás magasabb ipari minőséggé fejlesztésére 4,5 milliárd forintot ad a kormány.

A vendéglátás és kereskedelem modern oktatási lehetőségeinek megteremtése érdekében 3 milliárd forintot kapnak az érintett oktatási intézmények, további 2 milliárd forinttal segíti a kormány a helyi adottságok figyelembevételével megvalósuló duális képzést.

Külön fejezetként tárgyalták az egészségügyi és sportfejlesztéseket. A megállapodás szerint új onkológiai központot hoznak létre a kórházban 1,2 milliárdból. Salgótarjánnak előkészített tervei vannak egy sport- és rekreációs központra, a 8 milliárd forintos beruházási terv 25 méteres úszómedencét is tartalmazott. A kormány javaslatára 50 méteres medence épül, öt évig pedig vállalja is az állam az uszoda fenntartását. Másfél milliárd forintból atlétikai pályát hoznak létre az öblösüveggyári sportpályán, a szlovák határ közelében pedig jégcsarnok épül.  Orbán Viktor úgy fogalmazott, ez különösen indokolt, ha regionális központ akar lenni Salgótarján.

A térség turisztikai vonzereje érdekében szükséges beruházások 22 milliárd forintba kerülnek. A kormányfő azt mondta, a szakmai jóváhagyás után ezt a pénzt rendelkezésre bocsátják. Újabb munkacsoport a teljes egyházi fejlesztési igényeket méri fel a városban és környékén, beleértve a templomokat, plébániákat, parókiákat, oktatási és szociális intézményeket. Végül a regionális központtá szánt Salgótarján városközpontjának kialakítását említette meg Orbán Viktor. Az elkészülő rehabilitációs terv költségét "nagyvonalú, de ésszerű határokon belül a kormány vállalja".

Orbán Viktor közölte: a tervezésekre nagyon rövid időn belül egymilliárd, majd egy hónapon belül további néhány milliárd forintot kap Salgótarján. Ha a város ezt értelmesen használja fel, elkészülnek a tervek, amelyek alapján ütemtervek készülnek, és belátható időn, egy-két éven belül érezhető változásokat tudunk elérni a salgótarjáni emberek életminőségében, a városképben és a gazdaság lehetőségeiben is - mondta a kormányfő.

A kormányzattal kötött megállapodás azt jelenti Salgótarjánnak, hogy a város el tud indulni a fejlődés útján - mondta   Fekete Zsolt MSZP-s polgármester, miután a miniszterelnökkel aláírta a kormány és Salgótarján együttműködéséről szóló dokumentumot a városban. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt huszonnégy évben nem a töretlen fejlődéséről volt híres a település, amely a leghátrányosabb helyzetű megyei jogú város. "Innen szép a győzelem" - tette hozzá. A kormányzati elképzelés szinte minden pontban találkozott Salgótarján fejlesztési koncepciójával - mondta a polgármester, megjegyezve: nem elég egyetlen területet felemelni a településen, hanem egyszerre kell figyelmet fordítani a társadalmi alrendszerekre. Így a város régióközponttá válhat - vélekedett Fekete Zsolt, aki elsődleges feladatnak nevezte a gazdaságfejlesztést, mivel a városban kilencszázalékos a munkanélküliség, ami több mint az országos átlag kétszerese. 

Lapunk Orbán salgótarjáni látogatása előtt megírta, hogy eddig finoman szólva nem halmozták el kormányzati pénzekkel a nehéz sorsú hajdani bányászvárost azóta, hogy a miniszterelnöknek "csalódást okozott". Az állam által kötelezően átruházott feladatok ellátása itt évente közel 5 milliárd forintba kerül, ehhez képest állami normatívából ennek körülbelül a felét kapták meg eddig, s további egy-másfél milliárdot szedtek be helyi adókból. A hiányzó egymilliárdot korábban nagyvonalúan kipótolták az úgynevezett "önhikis" forrásból, legalábbis addig, amíg a fideszes Székyné Sztrémi Melinda volt a polgármester. Amikor 2014-ben a szocialista Dóra Ottó került a posztra, egyből elzáródtak a csapok: az első évben az egymilliárd helyett mindössze hatvanmillió forintot kapott a nógrádi megyeszékhely működésre, miközben a nála jóval fejlettebb Zalaegerszegnek működési és fejlesztési kiadásokra 800 milliót "utaltak át", Nagykanizsa félmilliárdot, Lenti 400 milliót, Pécs 1 milliárd 362 milliót, Nyíregyháza pedig egymilliárdot forintot könyvelhetett el kormányzati támogatásként.

A szocialista győzelem miatt "bepöccentek" a nógrádi fideszesek is: ekkor szavazták meg a megyei közgyűlésben a javaslatot, hogy ne Salgótarján, hanem Balassagyarmat legyen a megyeszékhely. Más kérdés, hogy ebből végül nem lett semmi, a megyeszékhelyek kijelölésének kérdése ugyanis az Országgyűlés hatásköre, itt pedig nem döntöttek a változtatásról.

Kitálalt egy volt titkosszolga a hazai orosz veszélyről

Az orosz szolgálatok úgy érzik, szabadon nyomulhatnak Magyarországon. A közmédia Kreml-propagandát sugároz, a letelepedési kötvényekkel illegális ügynököket lehet betelepíteni, és a politikusok tanácsadóit sem ártana átvilágítani. Ezekről is beszélt az Indexnek Katrein Ferenc, aki 13 évig dolgozott a magyar kémelhárításnak többek közt műveleti igazgatóként. 

Titkosszolgák ritkán nyilatkoznak, főleg arccal és névvel vállalva. Leszerelt, mert már nem tudott azonosulni a vezetéssel, az elhárítást orosz ügyekben politikai szintről lefojtották. Kiss Szilárd és Kovács Béla is politikai döntés miatt mászkálhatnak szabadon, és szerinte Győrkös István GRU-s kapcsolata miatt sem a szolgálatok, hanem a politika nem mert konfrontálódni az oroszokkal.

Nyomozott a romagyilkosságok ügyében, neki is el kellett számolnia a lelkiismeretével, és sosem felejti el a hat áldozatot. Szerinte meg lehetett volna még menteni életeket.

Elmondta, milyen érzés NATO-s partnerszolgálatoknak magyarázkodni, amikor az ember felettesét azzal gyanúsítják, hogy Moszkvának dolgozik. És beszél arról is, hogy ügynököt beszervezni nem olyan nagy dolog, de máshogy megy, mint képzeljük.

A volt elhárító elmondta, hogy a cégen belül félreállítottak olyanokat, akik az orosz titkosszolgálatok elhárítására specializálódtak.

Nem hajthattak végre szakmailag indokolt aktív műveleteket, és a nemzetközi együttműködések is le lettek építve a korábbiakhoz képest.

Egy tízes skálán az orosz veszélyt jelenleg Európában kilences-tízes, a legmagasabb fokozatúra teszi.

Oroszország ott van a migránsválság elmélyítésében és főleg annak felhasználásában a propagandára, a befolyásolásra.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nemrég 600-800 főre becsülte a Magyarországon dolgozó orosz ügynökök számát. Katrein Ferenc szerint, ha a volt kormányfő aktív hírszerzőre gondolt, ez a szám nagyon erősen eltúlzott. De ha beleszámoljuk az orosz érdekeknek megfelelően a hírszerzés által foglalkoztatott teljes kapcsolatrendszert, beleértve a sötét hírszerzést is, úgy már reálisabbnak tűnik ez a nagyságrend. A hagyományos külügyi immunitást biztosító beosztások mellett pedig érdemes a különböző állami tulajdonú vagy hátterű cégek, légitársaságok, utazási irodák, kulturális központok, oktatási intézmények, valamint az állami média szereplőit is kémelhárítási szempontok alapján feltérképezni.

A magyar letelepedési kötvényprogramban egy külföldi titkosszolgálatnak a letelepedésért fizetendő 300 ezer euró bőven megéri egy ügynök betelepítésére, csak azért, hogy ne diplomataként, katonaként, vagyis hagyományos fedésben érkezzen. Az illegális hírszerzők a legértékesebb kapcsolatok. Olyan legendát, személyiséget, élettörténetet lehet nekik felépíteni, amit később rengeteg műveletben lehet majd használni.

A brüsszeli merényletkor a magyar köztévé egy olyan szakértőt szólaltatott meg, Sógor Dánielt, aki konkrétan kimutatható, teljesen fals orosz propagandát adott elő, miszerint a merényletet fehéroroszok követték el.

A közmédiának sokkal komolyabb szerepe van a társadalom tájékoztatásában, mint hogy ilyen külföldi dezinformációk oda bekerülhessenek. Ez egy komoly figyelmeztető jelzés, hogy hiba van a készülékben.

A közmédiában ennek ellenére rendszeresen szerepelnek olyan nemzetbiztonsági szakértőnek nevezett személyek, akik a Nyugat és az Európai Unió csődjéről beszélnek, arról, hogy Washington és Brüsszel akarja a menekülteket hozzánk betelepíteni, hogy a menekültválság egy irányított megszállás, és hogy tűzparancsot kellene kiadni a magyar rendőröknek a déli határon. Sőt már a NATO-t is támadják, miközben Oroszországról vagy mélyen hallgatnak, vagy még azt is tagadják, hogy az oroszok beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba Trump győzelme érdekében. Ez is eléggé hasonlít a Kreml propagandájára.

Aki szakértőnek vallja magát, miközben háborút, megszállást emleget, az nem szakértő, hanem valami más.

Ki kell menni az utcára és megnézni, háború van-e. És ha nincs, akkor gondolkodjunk el ezen - fogalmazott a portálnak a volt titkosszolga.

 A teljes interjút itt olvashatja!

Orbán: a magyar nemzetbiztonság működik
Magyarországon törvény írja elő, hogy a politikai élet résztvevőinek milyen átvilágításon kell átmenniük, tehát a magyar nemzetbiztonság működik, az életet meghatározó fontos döntések közelébe ilyen típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül nem lehet kerülni - jelentette ki Orbán Viktor kedden Salgótarjánban.
A kormányfő az Index hírportálon kedden megjelent interjúra reagált. Úgy fogalmazott: nem kell nagy meglepetésnek tekinteni, hogy bár Magyarország nem a legnagyobb ország, de fontos helyen fekszik, és másoknak is vannak velünk szándékai, akik befolyást akarnak gyakorolni Magyarországra.
Olyan világban élünk, amikor tőlünk keletre, nyugatra, délre és északra csupa olyan ország található, amelyeknek vannak Magyarországhoz fűződő, ilyen-olyan érdekei, és eszközei, hogy megpróbáljon érvényt szerezni ezeknek - mondta. Hozzátette: Magyarországot nem lehet izolálni, megvédeni lehet.