Újabb kommunikációs kiskaput nyitott a kormányzat

Publikálás dátuma
2017.03.21. 21:30
Hiába fi zetik közpénzből a kormánypropagandát és az állami cégek reklámjait – ezentúl nehezebb lesz ezekre rálátni FOTÓ: TÓTH G
Semmilyen szankciója nem lesz a jövőben annak, ha valamely illetékes átláthatatlanul szórja a közpénzt kommunikációs célokra, a kormány ugyanis kitörölte az erről szóló bekezdést a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról (NKOH) szóló rendeletéből. Emellett egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra", ám ezekről sejteni is nehéz, miket takarnak.

Egyszerűen kitörölte a kormányzat a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról (NKOH) és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló rendeletéből azt a passzust, amely mindeddig szankcionálta azokat a szervezeteket, amelyek nem teljesítettek bizonyos, javarészt átláthatósági kötelességeket a tenderek lebonyolításánál. A továbbiakban a szabályszegőket nem fenyegeti per, vagy kártérítés-fizetés veszélye - derült ki a pénteki Magyar Közlönyből.

Mindez azért is érthetetlen, mert a kormány ugyanakkor nem vette ki az említett elvárásokat tartalmazó fejezetet a határozatból, de a passzus értelmét vesztette, hiszen gyakorlatilag semmi nem történik abban az esetben, ha valaki például a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH beleegyezése nélkül köt szerződéseket egy kommunikációs tender keretein belül. Szintén nem büntetik, ha valaki a közbeszerzés becsült értékének megállapításakor nem veszi figyelembe a közbeszerzési törvény (Kbt.) vonatkozó rendelkezéseit. De akkor sem indul vizsgálat, ha egy szervezet nem küldi meg határidőre a beszerzési igényét a Rogán Antal tárcája irányította hivatalnak, s a kérelmezett tendernek nem is kell szerepelnie az éves összesített beszerzési tervben és a negyedéves beszerzési tervben.

Ugyanez vonatkozik a szponzorációs igényekre is, és ezentúl annak sem lesz semmilyen szankciója, ha valamely szervezet az NKOH hozzájárulása nélkül ad különféle szponzorpénzeket - az erről szóló szerződéseket sem kell megküldeni a hivatalnak. Így gyakorlatilag bármely szervezet kérhet kommunikációs célokra közpénzt, hiszen a vonatkozó rendelet szerint a szponzoráció "olyan eseti vagy rendszeres - pénzbeli vagy új eszköz, termék útján nyújtott nem pénzbeli - hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, illetve személy számára, amelyet az érintett szervezet kommunikációs célból, piaci helyzetének javítása, vagy társadalmi szerepvállalás érdekében nyújt". Megkérdeztük a hivatalt, eddig milyen szervezetek kaptak szponzori támogatást, eddig nem válaszoltak.

Emellett a határozat egy új, igencsak titokzatos közbeszerzési kategóriát is létrehoz. Az úgynevezett "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatok" közé tartozik ezentúl minden olyan tender, amely egy "részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, legalább 100 millió forint teljes költségigényű beruházáshoz" tartozik, s értéke eléri az uniós közbeszerzési értékhatárt - ez jelenleg egymillió euró (nagyjából 308 millió forint). Hogy pontosan mely beruházások tartozhatnak ebbe a körbe, nem tudni. Vonatkozó kérdéseinkre az NKOH mindeddig szintén nem válaszolt. Ha ugyanakkor csak a nevéből indulunk ki, akkor a kategória vonatkozhat akár a kormányzat által meghatározott, "kiemelt jelentőségű beruházások" kommunikációs feladataira is. Ilyen többek között Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos polgármester visontai búzafeldolgozója, a miskolci stadionprojekt, a Videoton-tulajdonos Garancsi István Kopaszi-gátra tervezett ingatlanfejlesztése, és a Liget projekt is.

Megszűnt a "mellékhatás"
Az NKOH lényege az, hogy minden közintézmény ezen keresztül intézze a kommunikációs tevékenységét, ám most lehet, hogy valaki ki akar bújni ez alól, akár ezért is törölhették el a szankciókat a rendeletből - vélte Polyák Gábor.
A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint a módosítással megszűnt a hivatal és a hozzá tartozó rendszer egyik "mellékhatása", az átláthatóság, így már nem lesz olyan egyszerű ellenőrizni, ki mennyi közpénzt kapott kommunikációra. Polyák kifejtette: azt is titokban lehetne tartani, ha például a CÖF kommunikációs szponzorációt kapna az államtól a kampány előtt.
"Ugyanakkor nem biztos, hogy minden szankció nélkül marad, hiszen ott a közbeszerzési törvény is". A szakember emlékeztetett, a kötelezettségek be nem tartása ugyanúgy jogsértő marad, csak épp nem szankcionálják ezeket - így pedig a szabályozás nem komolyan vehető jogi elvárás.

Szerző

Eső, zápor, viharos szél

Publikálás dátuma
2017.03.21. 21:11
FOTÓ: Thinkstock
Szerdán főként az ország északi és nyugati megyéiben számíthatunk esőre, záporokra, helyenként zivatar is kialakulhat, délkeleten napos idő lesz jellemző. A záporokat, zivatarokat élénk, erős széllökések kísérhetik. Északon, északnyugaton néhány fokot visszaeshet a hőmérséklet, de délen 20-23 fokot mérhetünk délután. 

Csütörtökön főként északon és északkeleten, napközben elszórtan alakulhat ki zápor, zivatar. Ismét feltámad, északnyugaton felerősödik a délies szél. Délután sokfelé emelkedik 20 fok fölé a hőmérséklet. 

Pénteken északkeleten alakulhat még ki kisebb zápor, másutt szakadozottabb lesz a felhőzet. Mérséklődik a légmozgás, délután ismét többfelé emelkedik a hőmérséklet 20 fok fölé.

Szombaton számottevő csapadék nem valószínű, majd vasárnap egy hidegfront hozhat elszórtan esőt, záporokat. Feltámad, nyugaton, északnyugaton felerősödik a szél és visszaesik a hőmérséklet.

Szerző

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön

Publikálás dátuma
2017.03.21. 21:03
Fotó: ESA/Getty Images
Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget figyelt meg: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön. Az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa is. Eredményeikről a Nature Astronomy folyóiratban számoltak be.

Az üstökösmagok szinte változatlanul őrzik a Naprendszer mintegy 5 milliárd éves, ősi anyagát. Tanulmányozásukkal bepillanthatunk a Naprendszer kialakulásakor végbement fizikai folyamatokba.

Az üstökösök gázból és porból álló kómája, gáz- és porcsóvái a Nap hőjének hatására alakulnak ki, amikor a Naphoz közeledve a kis égitest magjának jeges-poros anyaga kiszabadul.

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája 2014. augusztus 6-án állt pályára a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös (67P/C–G) magja körül, és közelről kezdte vizsgálni a mag felszínét, gáz- és poranyagát, a napszél és az üstökös kölcsönhatását. 2014. november 12-én a Philae leszállóegység – kalandos út után, de végül sikeresen – landolt az üstökösmag felszínén, és csaknem hatvan órán keresztül végzett ott méréseket. 2016. szeptember 30-án maga az anyaszonda is előre eltervezett módon leszállt az üstökösmag kijelölt területére, és ezzel véget ért a tudományos eredményekben gazdag, felfedező célú űrprogram.

A küldetéssel kapcsolatos legfrissebb hír most az, hogy a Rosetta az anyagkibocsátás új forrásvidékét azonosította az üstökös felszínén. Tóth Imre (MTA CSFK Konkoly-Thege Csillagászati Intézet) is részt vett az üstökösmag felszínén levő új aktív terület feltérképezésében. A vizsgálat eredményei a Nature Astronomy folyóiratban közölt cikkben jelentek meg 2017. március 21-én.

2015. július 10-én a Rosetta navigációs kamerája (NavCam) az üstökösmag Aswan elnevezésű területe felett egy korábban ott nem látott porfelhőt, illetve fényes porsugarat (por-jetet) figyelt meg, ami egy hirtelen végbement anyagkidobás, kitörés poranyaga volt.

A részletes felvételeken az Aswan meredek falú szakadékfala, szirtfala területén egy addig nem látott éles, fényes peremet lehetett megfigyelni. Ami korábban csak sejtés volt, most beigazolódott: a meredek szirtfalak is lehetnek az üstökösmag-aktivitás forrásai.

A leomlott faldarab mintegy 57x81 m széles és 65 m magas volt. A korábbi fotókon az omláshoz vezető törésvonalat is megfigyelték: ez nagyjából 1 méter széles volt, és mintegy 12 méterre húzódott a szirtfal omlás előtti peremétől.

A szirtfal leomlása, a külső borítás lecsúszása után felszínre került az üstökösmag – ugyan csak legfelső, de mégis – belső része.

A Nature Astronomyban megjelent cikk tárgyalja a sziklafal leomlásának lehetséges fizikai okát is: ez a hősokk, összefüggésben az üstökösmag tengely körüli forgásával.

Szerző