Újabb kommunikációs kiskaput nyitott a kormányzat

Semmilyen szankciója nem lesz a jövőben annak, ha valamely illetékes átláthatatlanul szórja a közpénzt kommunikációs célokra, a kormány ugyanis kitörölte az erről szóló bekezdést a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról (NKOH) szóló rendeletéből. Emellett egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra", ám ezekről sejteni is nehéz, miket takarnak.

Egyszerűen kitörölte a kormányzat a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról (NKOH) és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló rendeletéből azt a passzust, amely mindeddig szankcionálta azokat a szervezeteket, amelyek nem teljesítettek bizonyos, javarészt átláthatósági kötelességeket a tenderek lebonyolításánál. A továbbiakban a szabályszegőket nem fenyegeti per, vagy kártérítés-fizetés veszélye - derült ki a pénteki Magyar Közlönyből.

Mindez azért is érthetetlen, mert a kormány ugyanakkor nem vette ki az említett elvárásokat tartalmazó fejezetet a határozatból, de a passzus értelmét vesztette, hiszen gyakorlatilag semmi nem történik abban az esetben, ha valaki például a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH beleegyezése nélkül köt szerződéseket egy kommunikációs tender keretein belül. Szintén nem büntetik, ha valaki a közbeszerzés becsült értékének megállapításakor nem veszi figyelembe a közbeszerzési törvény (Kbt.) vonatkozó rendelkezéseit. De akkor sem indul vizsgálat, ha egy szervezet nem küldi meg határidőre a beszerzési igényét a Rogán Antal tárcája irányította hivatalnak, s a kérelmezett tendernek nem is kell szerepelnie az éves összesített beszerzési tervben és a negyedéves beszerzési tervben.

Ugyanez vonatkozik a szponzorációs igényekre is, és ezentúl annak sem lesz semmilyen szankciója, ha valamely szervezet az NKOH hozzájárulása nélkül ad különféle szponzorpénzeket - az erről szóló szerződéseket sem kell megküldeni a hivatalnak. Így gyakorlatilag bármely szervezet kérhet kommunikációs célokra közpénzt, hiszen a vonatkozó rendelet szerint a szponzoráció "olyan eseti vagy rendszeres - pénzbeli vagy új eszköz, termék útján nyújtott nem pénzbeli - hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, illetve személy számára, amelyet az érintett szervezet kommunikációs célból, piaci helyzetének javítása, vagy társadalmi szerepvállalás érdekében nyújt". Megkérdeztük a hivatalt, eddig milyen szervezetek kaptak szponzori támogatást, eddig nem válaszoltak.

Emellett a határozat egy új, igencsak titokzatos közbeszerzési kategóriát is létrehoz. Az úgynevezett "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatok" közé tartozik ezentúl minden olyan tender, amely egy "részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, legalább 100 millió forint teljes költségigényű beruházáshoz" tartozik, s értéke eléri az uniós közbeszerzési értékhatárt - ez jelenleg egymillió euró (nagyjából 308 millió forint). Hogy pontosan mely beruházások tartozhatnak ebbe a körbe, nem tudni. Vonatkozó kérdéseinkre az NKOH mindeddig szintén nem válaszolt. Ha ugyanakkor csak a nevéből indulunk ki, akkor a kategória vonatkozhat akár a kormányzat által meghatározott, "kiemelt jelentőségű beruházások" kommunikációs feladataira is. Ilyen többek között Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos polgármester visontai búzafeldolgozója, a miskolci stadionprojekt, a Videoton-tulajdonos Garancsi István Kopaszi-gátra tervezett ingatlanfejlesztése, és a Liget projekt is.

Megszűnt a "mellékhatás"

Az NKOH lényege az, hogy minden közintézmény ezen keresztül intézze a kommunikációs tevékenységét, ám most lehet, hogy valaki ki akar bújni ez alól, akár ezért is törölhették el a szankciókat a rendeletből - vélte Polyák Gábor.

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint a módosítással megszűnt a hivatal és a hozzá tartozó rendszer egyik "mellékhatása", az átláthatóság, így már nem lesz olyan egyszerű ellenőrizni, ki mennyi közpénzt kapott kommunikációra. Polyák kifejtette: azt is titokban lehetne tartani, ha például a CÖF kommunikációs szponzorációt kapna az államtól a kampány előtt.

"Ugyanakkor nem biztos, hogy minden szankció nélkül marad, hiszen ott a közbeszerzési törvény is". A szakember emlékeztetett, a kötelezettségek be nem tartása ugyanúgy jogsértő marad, csak épp nem szankcionálják ezeket - így pedig a szabályozás nem komolyan vehető jogi elvárás.