A vörös csillag kereskedelmi célú felhasználásának tiltása - ennek következtében a Heineken védjegyhasználatának korlátozása - körül kialakult vita hullámai már Brüsszelig érnek. "Az Európai Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy sajtójelentések alapján adjon értékelést arról, hogy egy törvényjavaslat megfelel-e az EU előírásainak. Jogszabályi előterjesztést egyébként sem kommentálunk. A fejleményeket azonban szoros figyelemmel kísérjük" - mondta a Népszava megkeresésére Lucia Caudet, az Európai Bizottság belső piaci ügyekért felelős szóvivője.
A belső piaci szabályozást jól ismerő brüsszeli forrásaink az EU szerződések szövegére hivatkozva rámutattak: az áruk szabad áramlását biztosító egységes piacon van lehetőség behozatali korlátozásokra, de csak különösen indokolt esetekben. Ezek alapján a vörös csillaggal ékesített Heineken sört csak akkor lehetne jogszerűen kizárni a magyarországi piacról, ha terméke sértené a közerkölcsöt, a közrendet, a közbiztonságot; ha veszélyeztetné az emberek, az állatok és a növények egészségét és életét; ha fenyegetést jelentene a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelmére, illetve az ipari és kereskedelmi tulajdonra. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy ezek alkalmazása azonban nem lehet öncélú.
Márpedig már ez utóbbi "próbát" is nehezen állná ki a a Lázár János kancelláriaminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előterjesztése, amely az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú felhasználását tiltaná, bírsággal, illetve 2 évig terjedő börtönnel fenyegetve azt a kereskedőt, aki ilyen jelekkel ellátott terméket árusít. Az a kitétel, hogy a kormány egyedi esetekben felmentést adhatna a jogszabály alól, szintén beszédes, mert mint Semjén elismerte, a törvénytervezettel egyértelműen, ha nem kizárólag, a Heinekent korlátoznák. Válasz volt arra, hogy a holland sörgyártó a Csíki Sörért folytatott névjegyvitában legyőzte Romániában a holland-magyar erdélyi sörmanufaktúrát. A parlamentben a jogszabálytervezet hétfői általános vitájában Lázár János a magyar érdekek védelmét hangoztatta. Csak emlékeztetőül, az Orbán-kormány korábban stratégiai partnerségi megállapodást kötött a holland multicéggel. Igaz Varga Mihály gazdasági miniszter pedig az Igazi Csíki sör gyártójához, a félig holland tulajdonú, de bonyolult hátterű Lixid Project Kft.-hez látogatott el, kísérője a 444.hu szerint Világi Oszkár felvidéki nagyvállalkozó volt. A héten Lázár János is tiszteletét teszi csíkszentsimoni gyárban.
A hvg.hu fideszes képviselőkre hivatkozva már azt írta, hogy a kormánypárti frakció kihátrálhat az alkotmányosan alig védhető és uniós kifogásokat generáló tervezet mögül. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János kedden cáfolta ezeket a híreszteléseket, és Semjén Zsolt a visszavonást firtató kérdésre az ATV-nek csak annyit mondott "frászt". A Fidesz tegnapi frakcióülése után Kósa Lajos frakcióvezető közölte, nem szabad olyan szabályozást hozni, amely pénzbüntetéssel fenyegeti az országot, sem a kereskedőket büntetni. Így továbbra is kérdéses eljuthat-e a lex-Heineken az április végére tervezett végszavazásig.
Nem szerencsés, hogy egy romániai holland-magyar cég, illetve a Heineken romániai leányának jogi vitájában a magyar jogrendben próbál a kormány nyomást gyakorolni egy másik ország jogszolgáltatásban hozott ítélet ügyében. Ha a magyar kormány mégis segíteni akar a Csiki sör manufaktúrának, azt elsősorban jogsegélyszolgálat felajánlásával tehetné meg - fogalmazott Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
