Putyin strómanja volt Trump első kampányfőnöke

Donald Trump amerikai elnök első kampányfőnöke, Paul Manafort a Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatójának számító egyik oligarcha, Oleg Deripaszka megbízására is dolgozott, mielőtt szerepet vállalt volna Trump elnökválasztási kampányában - jelentette szerdán az AP amerikai hírügynökség.

Az AP szerint Oleg Deripaszka dollármilliókat fizetett Manafortnak, hogy segítse az orosz kormány érdekeinek érvényesítését. A hírügynökség Washingtonban, Moszkvában, Kijevben és New Yorkban próbálta meg felgöngyölíteni Manafort tevékenységét. A tanácsadó 2006-ban évi tízmillió dolláros szerződést kötött Deripaszkával, s üzleti kapcsolataik egészen 2009-ig fennmaradtak. 2005 júniusában Paul Manafort például olyan stratégiai tervet terjesztett elő a mágnásnak, amelyben javaslatot tett az Egyesült Államokban, Európában és egyes volt szovjet tagköztársaságokban hozandó politikai és a gazdasági döntések, továbbá a sajtó befolyásolására. Az AP birtokába jutott egyik feljegyzés szerint az amerikai tanácsadó úgy fogalmazott: "nagy szolgálatot ajánlunk, amellyel az orosz kormányzat a politikáját mind belföldön, mind külföldön újrapozícionálhatja".

A Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer azonnal reagált a szerdán nyilvánosságra került információkra. "Botorság volna azt sejtetni, hogy az elnök tudta, kik voltak Manafort tíz évvel korábbi ügyfelei" - szögezte le, és megjegyezte, hogy az AP terjedelmes riportjában sok a pletyka és a nem bizonyított állítás is. Sean Spicer emlékeztetett arra is, hogy Manafort jóval korábban dolgozott az orosz milliárdosnak, minthogy elszegődött Donald Trump kampányához.

Az AP hírügynökség által közzétett feljegyzésekből és nemzetközi pénzátutalásokból azonban nem derül ki, hogy az amerikai tanácsadó konkrétan mennyit és mit is dolgozott az orosz megbízónak.     Manafort, aki csak pár hónapig volt Trump kampánymenedzsere, szerdán elismerte, hogy valóban üzleti viszonyban állt Oleg Deripaszkával, de azt állította, hogy munkája nem az orosz kormány érdekeit, s általában sem az orosz érdekeket szolgálta. A tanácsadó leszögezte: készen áll találkozni azokkal, akik szerinte komolyan vizsgálni akarják korábbi megbízatásait.     Az AP összeállítása két nappal azt követően került nyilvánosságra, hogy a képviselőház hírszerzési bizottságának hétfői meghallgatásán James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója először erősítette meg nyilvánosan, hogy az FBI vizsgálatot folytat a Donald Trump kampánycsapata és Oroszország közötti esetleges kapcsolatokkal vagy akár összejátszással összefüggésben a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban. A meghallgatáson Manafort neve gyakran elhangzott, de Comey igazgató mindahányszor elhárította a konkrét válaszokat, és nem akart nyilatkozni arról, hogy folyik-e vizsgálat Manafort ellen.

Szerző

Orbánék ellen fogna össze az Európai Bizottság alelnöke

Publikálás dátuma
2017.03.23. 09:33
Frans Timmermans FOTÓ: Pool/Getty Images
Az Európai Bizottságnak nagyobb támogatásra van szüksége az uniós tagállamok részéről az európai alapértékek védelméhez Magyarországgal és Lengyelországgal szemben - mondta Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke egy csütörtökön megjelenő német lapinterjúban a szerdán előzetesen ismertetett részletek szerint. Az EB alelnöke szerint a tagállamoknak a demokrácia és a jogállamiság védelme érdekében közösen kell fellépni Orbán Viktorral és a lengyel kormányfővel, Jaroslaw Kaczynskivel szemben.

A bizottság alapjogokért felelős alelnöke a Süddeutsche Zeitung című liberális lapnak nyilatkozva azt mondta, "több vita" szükséges Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökével az olyan alapértékek megvédéséhez, mint a demokrácia és a jogállamiság.

A "többieknek világossá kell tenniük, hogy ezek az értékek nem csak dísznek valók, mint egy bokréta" - tette hozzá Frans Timmermans, hangsúlyozva, hogy a bizottság egyedül nem tudja megvédeni az értékeket, és "a tagállamoknak is van felelősségük" ezen a területen. Mint mondta, a bizottság "szükség esetén" használja a rendelkezésére álló eszközöket, de nem tud tenni "további lépéseket a tagállamok nélkül". A testületnek ehhez a tagállami kormányokat összefogó tanács támogatásra van szüksége. Ezért az alapértékek védelmének ügyét a tanács napirendjére kell venni - tette hozzá a volt holland külügyminiszter, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) politikusa.

Szerző

Terrorellenes konferencia - Az Iszlám Állam kiirtását ígérték

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet gyökeres kiirtását és vezetőjének likvidálását ígérték az amerikai fővárosban megrendezett terrorellenes nemzetközi konferencia résztvevői. 

Az egynapos, külügyminiszteri szintű konferencia - amelyen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte - közlemény kiadásával zárult helyi idő szerint szerda este. 

A 66 ország külügyminisztere és két nemzetközi szervezet képviselője az IÁ és általában a terrorizmus ellen teendő további lépéseket vitatta meg. A tanácskozás házigazdája Rex Tillerson, az amerikai diplomácia vezetője volt. Irakot miniszterelnöke, Haider al-Abádi képviselte - vele hétfőn a Fehér Házban találkozott Donald Trump elnök is.

Tillerson a kommentátorok jó része által hatásosnak minősített beszédet mondott, amelyben leszögezte, hogy a Közel-Keleten ugyan sokféle kihívással kell szembenézni és sokféle érdeket kell egyeztetni, az Egyesült Államok számára a legnagyobb és elsődleges feladat az IÁ végleges megsemmisítése. "Nem az Iszlám Állam szerepének csökkentése a célunk, hanem a terrorszervezet legyőzése" - jelentette ki, és kilátásba helyezte vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak a likvidálását is. "Nem vagyunk azonban érdekeltek a nemzetépítés bizniszében" - tette hozzá Tillerson, utalva arra, hogy több korábbi nemzetközi beavatkozásnak volt ilyen célja is. Arra buzdította a terrorellenes harcban résztvevőket, hogy még jobban járuljanak hozzá a terroristáktól már megtisztított iraki és szíriai országrészek újjáépítéséhez, segítsenek a helyieknek a mindennapi élet újraindításában és közösségeik stabilizálásában. 

A nemzetközi koalíció szerint 2017-ben mintegy kétmilliárd dollárra volna szükség e célok megvalósításához, és a konferencián az amerikai külügyminiszter arra kérte a partnereket, hogy ennek legalább a 75 százalékát teremtsék elő. 

Tillerson külügyminiszter a térség stabilizálása egyik fontos tényezőjeként említette az úgynevezett átmeneti biztonsági zónákat, amelyekben tűzszünetet hirdetnének, hogy az elmenekült helybéliek visszatérhessenek otthonukba. A záróközleményben azonban erről már nem esett szó. 

A záróközlemény tizenhárom pontban foglalja össze a konferencián elhangzottakat, köztük a nemzetközi koalíció terrorellenes erőfeszítéseinek eddigi eredményeit vagy a terrorizmus ellen több fronton - például Észak-Afrikában, Afganisztánban, Irakban vagy Szíriában - vívott küzdelem jelenlegi helyzetét. A résztvevők támogatásukról biztosították al-Abádi iraki kormányfő programját, és tanácsokat adtak a líbiai, az afganisztáni és a nigériai kormány terrorizmus elleni harcához. "Erősítjük erőfeszítéseinket az Iszlám Állam ellen a digitális küzdőtéren, és újraírjuk a közbeszédet a szervezetről" - szögezte le a közlemény. 

A nemzetközi koalíció következő tanácskozását júliusban rendezik meg, a helyszínt még nem hozták nyilvánosságra.

Szerző