Megöltek egy volt parlamenti képviselőt - Bérgyilkos végezhetett vele

Agyonlőttek egy volt orosz parlamenti képviselőt csütörtökön Kijevben egy fegyveres összetűzésben - közölte Andrij Kriscsenko, az ukrán főváros rendőrfőnöke. Kijev szerint Oroszország áll a gyilkosság mögött. Csütörtök este azt közölték, hogy az ukrán hatóságoknak sikerült megállapítaniuk Gyenyisz Voronyenkov gyilkosának személyazonosságát, eszerint a kórházban sebesüléseibe belehalt tettes ukrán állampolgár volt. 

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója a 112 Ukrajina hírtelevízió műsorában a nevet nem volt hajlandó elárulni, csak azt, hogy ukrán állampolgárról van szó. Hangsúlyozta viszont, hogy az elkövető személyazonosságának megállapítása jelentős mértékben előmozdítja a nyomozást. 

A tanácsadó Facebook-oldalán arról írt, hogy a csütörtökön Kijev belvárosában agyonlőtt Voronyenkov a "putyini rezsim" bűntetteinek feltárására ukrán-orosz kutatóközpontot akart létrehozni. Erről Herascsenko szavai szerint két nappal halála előtt küldött neki egy rövid értesítőt. Ebben a volt képviselő kiemelte, hogy Ukrajnában a rendvédelmi szerveknek a törvény által biztosított hatásköre nem mindig enged kellő rugalmasságot a nyomozások folytatásában, viszont Ukrajnában és Oroszországban egyaránt komoly gyakorlatra tettek szert a magánvizsgálatokat végző szervezetek. Egy ilyen központ autonóm módon, de az ukrán hatóságokkal szoros együttműködésben segítene leleplezni "a korrupt orosz tisztségviselőket, az Ukrajna elleni agresszió szponzorait, valamint ukrajnai segítőiket" - vélekedett Herascsenkónak írt levelében Voronyenkov.

Jurij Lucenko főügyész sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a volt orosz képviselő korábban dolgozott a kábítószer-ellenes és csempészettel szembeni szövetségi szolgálatnál, és komoly ismertségre tett szert a nagy visszhangot kiváltó, úgynevezett "Három Bálna" ügyben. Neki köszönhetően derült fény arra, hogy a "Három Bálna" nevű boltban zajló csempészet csupán része egy nagyszabású csempészhálózatnak, amelyet az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) működtet. A leleplezést követően az FSZB több tucat tábornokát menesztették posztjáról, egyikük később az orosz elnökhöz közel álló Igor Szecsin által vezetett legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyeft biztonsági szolgálatánál kapott állást.

Voronyenkov a Cenzor.net hírportálnak adott interjújában nemrég beszélt arról, hogy 2007-ben merényletet kíséreltek meg ellene, Oleg Feoktyisztov, az FSZB volt tábornoka, a Rosznyefty biztonsági főnöke részvételével. A főügyész kijelentette, hogy ezért két alapvető változata lehet a gyilkosság okának: vagy az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök ellen hazaárulásért indított eljárásban való tanúskodása miatt ölték meg Voronyenkovot, vagy az FSZB által végzett csempészet miatt, amit Lucenko állítása szerint az orosz elnök fedez.

Szerző
Frissítve: 2017.03.23. 20:02

2018-as választás - Ilyen esélyei vannak a kis pártoknak

A rendszerváltozáskor még volt esélyük a kis pártoknak, hogy egy százalék fölött teljesítsenek a parlamenti választáson és így pénzt kapjanak a működésükhöz akkor is, ha nem jutottak be a Házba. Az Origo körképéből kiderül, hogy ma nehezebb átlépni a küszöböt.

Míg az 1990-es parlamenti választáson öt olyan párt volt Magyarországon, amelyik nem jutott be az Országgyűlésbe, de 1 százalék fölött szerepelt, addig 2014-ben már egy sem. Az 1 százalék elérése azért fontos, mert így az adott szervezet négy évig kap állami támogatást. Az Origó felidézi, hogy bő egy évvel a 2018-as országgyűlési választások előtt most is gomba módjára szaporodnak az új pártok. A portál fricskája szerint az indulók számára minden bizonnyal követendő példa a Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párt, amelyik 2017-ben összesen 75,1 millió forintnyi támogatást kap a költségvetéstől, miközben önállóan egyetlen országgyűlési választáson sem indult el. 

A legutolsó közvélemény-kutatások szerint, ha minden párt önállóan indulna, akkor a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az LMP, az Együtt szinte biztosan elérné az egyszázalékos eredményt – emlékeztet a portál, hozzátéve, hogy a Párbeszéd és a Liberálisok valahol az egyszázalék környékén végeznének. 

A küszöb átlépéséhez mindenképpen kell szerintük egy országosan ismert arc, sok egyéni jelölt, és országos médiafelület. Végül megemlítik, hogy az egyik esélyesnek tűnő párt a Momentum Mozgalom volt, a „neoliberális alakulat” lendülete azonban a kormánypárti oldal értékelése szerint „a budapesti olimpia megfúrása után kifulladt”, március 15-i rendezvényük már mérsékelt érdeklődés mellett zajlott. 

Szerző

2018-as választás - Ilyen esélyei vannak a kis pártoknak

A rendszerváltozáskor még volt esélyük a kis pártoknak, hogy egy százalék fölött teljesítsenek a parlamenti választáson és így pénzt kapjanak a működésükhöz akkor is, ha nem jutottak be a Házba. Az Origo körképéből kiderül, hogy ma nehezebb átlépni a küszöböt.

Míg az 1990-es parlamenti választáson öt olyan párt volt Magyarországon, amelyik nem jutott be az Országgyűlésbe, de 1 százalék fölött szerepelt, addig 2014-ben már egy sem. Az 1 százalék elérése azért fontos, mert így az adott szervezet négy évig kap állami támogatást. Az Origó felidézi, hogy bő egy évvel a 2018-as országgyűlési választások előtt most is gomba módjára szaporodnak az új pártok. A portál fricskája szerint az indulók számára minden bizonnyal követendő példa a Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párt, amelyik 2017-ben összesen 75,1 millió forintnyi támogatást kap a költségvetéstől, miközben önállóan egyetlen országgyűlési választáson sem indult el. 

A legutolsó közvélemény-kutatások szerint, ha minden párt önállóan indulna, akkor a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az LMP, az Együtt szinte biztosan elérné az egyszázalékos eredményt – emlékeztet a portál, hozzátéve, hogy a Párbeszéd és a Liberálisok valahol az egyszázalék környékén végeznének. 

A küszöb átlépéséhez mindenképpen kell szerintük egy országosan ismert arc, sok egyéni jelölt, és országos médiafelület. Végül megemlítik, hogy az egyik esélyesnek tűnő párt a Momentum Mozgalom volt, a „neoliberális alakulat” lendülete azonban a kormánypárti oldal értékelése szerint „a budapesti olimpia megfúrása után kifulladt”, március 15-i rendezvényük már mérsékelt érdeklődés mellett zajlott. 

Szerző