Nem szörnyű, nem szép

Publikálás dátuma
2017.03.24. 06:46
Emma Watson a Disney-remake főszerepében FORRÁS: FORUM HUNGARY
A Disney élőszereplős mesefilmjétől ugyan elzárják a 12 évnél kisebbeket, de A szépség és a szörnyeteg című mozi nem erőlteti meg magát, hogy a 12 évnél idősebbek érdeklődését magához láncolja.

Ha van meglepő az új mesefeldolgozásban, akkor az az, hogy a Disney feltalálta az élőszereplős rajzfilmet. A hús-vér karakterek semmivel sem hoznak magukkal elevenebb világot és szellemet, mintha csak a tervezők skiccelték volna fel őket. A külsőségek is egy művi környezetet idéznek fel, a színek, a díszletek, a jelmezek, a színészmozgások, az események mind egy mesterséges Disneyland-világot hoznak elénk. Van némi pikantéria abban, hogy az 1991-es A szépség és a szörnyeteg című Disney-féle animációs mese, amelyet a mostani film újrahasznosít, a műfajból elsőként kapott Oscar-jelölést a legjobb film kategóriában. Jó negyed századnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ugyanennek a mesének az élőszereplős Disney-feldolgozása avitt és szellemtelen másolatként mesélje el ugyanazt.

Lenne mit mondani pedig a klasszikus mesével, amelyet először Jean Cocteau csodálatos szürreális látványvarázslata emelt fel filmtörténeti színvonalra 1946-ban, szerelme és ihletője, Jean Marais-val a Szörnyeteg szerepében. A 18. századi francia klasszikus mese rengeteg irodalmi és sok filmfeldolgozást is megért, ezek közül a Disney-féle rajzfilm a maga nemében jó színvonalat jelentett. Bill Condon rendező most a maga újrahasznosított meséjével semmit nem tett hozzá, semmit nem fogalmazott újra, semmit nem talált a maga korának megfelelő értelmeshez. Még a dalok is avittasan szólalnak meg, a váratlan dalrafakadások határozottan poros hatást keltenek. Még akkor is, ha Tim Rice írt három új dalt Alan Menken zenéjéhez. A musicalesítés sem látványban, sem zenében nem segít eloszlatni a poros hangulatot

A rendező két gyenge ötlete közül az egyik, hogy valamivel karakteresebb lett a szépséges lány. Küzdő, modern női típust igyekszik életre kelteni figurájában a Harry Potterből kinőtt Emma Watson. Ám jórész megmarad rajzfilm figurának, mosolyogni valóan fityegnek rajta a direktben ráaggatott másság jegyek, úgy mint az olvasás szeretete.

A másik ötletnek nincs köze a művészethez, puszta reklámfogás. A premier idején pattant ki a nagy titok, nyilatkozott róla maga a rendező is: A szépség és a szörnyeteg rajzfilmtörténeti határt lépett át azzal, hogy egyik szereplője meleg. A mellékszerepben látható Josh Gad komikus néhány rajongó pillantását, három tánclépését egy másik férfival nevetséges és túlzó a Holdfény Oscar-díjának évében határátlépésnek nevezni.

A film éppen azzal nem törődik, amiért egyáltalán érdemes ezt a mesét vászonra vinni sokadszorra. A szörnyeteg és a szépség közötti kapcsolatról. Helyette inkább a tárgyakká varázsolt udvaroncok vicces társaságának ad teret. Határozottan 12 éven aluliak szórakoztatására alkalmas jelenetek sora ez egy 12-es korhatárú filmben. Csésze és csészealj, fogas és gyertyatartó, zongora és ruhásszekrény kel életre, hogy a szereplőlistát olyan színészóriások nevével lehessen feltölteni pár másodperces személyes jelenlétük révén, mint Emma Thompson, Ewan McGregor, Ian McKellen vagy Stanley Tucci. Ennél csak szebbet és szörnyűbbet kívánhatunk magunknak.

(A szépség és a szörnyeteg **)

Szerző

Élő dzsesszlegendák

Publikálás dátuma
2017.03.24. 06:45
Erik Truff az kompozícióival történeteket mesél el – mintha kisfi lmeket forgatna FORRÁS: GET CLOSER
Ma kezdődik és vasárnap estig tart a MOM Kulturális Központban a Get Closer Budapest Jazz Fesztivál, amelynek tömény világszínvonalú kínálata a szakmát is meglepte. Itt lesz a gitáros legenda, John Scofield vadonatúj zenekara; Richard Galliano és Ron Carter duója, valamint a különc francia jazztrombitás, Erik Truffaz és muzsikustársai. A magyar fellépők a tavaly elhunyt basszusgitáros, Vasvári Pál emléke előtt tisztelegnek.

John Scofield évtizedek óta a nemzetközi dzsesszszcéna meghatározó személyisége. Több mint negyven szólólemezt adott ki: a legújabbon merészen ötvözi a tradicionális amerikai műfajokat (country, bluegrass) a dzsessz jellegzetes ritmikájával. A Country for Old Men című lemezért februárban két kategóriában is Grammy-díjjal ismerték el. „A countryzenében kétségkívül ritkán történnek igazán izgalmas dolgok, de a gyökerei ugyanígy az autentikus folklórkincshez vezetnek, mint bármilyen népzenénél. Évszázados mélységekbe, időtlen dallamokhoz. Az amerikai népzene nagyon lélekkel teli – ezt szeretem benne a leginkább” – indokolta az új CD tematikáját egy néhány hete, New York-ban adott interjúban.

A hagyományos tangóharmonikát ragyogóan építette be a dzsesszbe Richard Galliano, aki jórészt ennek köszönheti világsikerét. A veterán (idén nyolcvanadik születésnapját ünneplő) nagybőgős, Ron Carter pedig alighanem világcsúcstartó: játéka több mint 2500 stúdiófelvételen hallható. Több műfajelméleti szakkönyv szerzője, tengerentúli és nyugat-európai egyetemek díszdoktora. Hosszú időn át a patinás Los Angeles-i Thelonious Monk Institute of Jazz művészeti igazgatója volt, jelenleg tiszteletbeli professzora. Tagja a a DownBeat Jazz Hall of Fame zártkörű „elitklubjának” is. Galliano és Carter duójának első közös lemeze két világváros, Párizs és New York hangulataiból építkezik – most ezeket a dallamokat, életérzéseket hozzák magukkal Budapestre.

Az európai dzsessz egyik legeredetibb személyisége, Erik Truffaz francia dzsessztrombitás már többször járt Magyarországon, de most – három év után – új számokkal és zenekari felállással érkezik. „Minden egyes lemezünkön igyekszünk új kifejezési formákat találni. Frissnek kell maradni, hiszen az emberek azért jönnek el a koncertre, hogy zenei történeteket hallgassanak, amiket tovább álmodhatnak saját magukban. Ezért kompozícióimat úgy igyekszem felépíteni, mintha filmek lennének. Az is nagyon fontos, hogy megmaradjon az eredetiség: az, hogy ha valaki hallgatja a zenédet, felismerjen a stílusod alapján” – fogalmazta meg ars poeticáját Truffaz.

A fesztivál magyar programját Vasvári Márton basszusgitáros, a tavaly elhunyt Vasvári Pál fia állította össze, aki nagy lelkierővel igyekszik továbbvinni édesapja együtteseit, zenei örökségét. A zongorista-zeneszerző Nagy Jánossal közös In Line már 27 éve működik, de erre az alkalomra új kompozíciókkal is készülnek. A Vasvári String Trióban a gitáros Birta Miklós és a hegedűs Frankie Látó csatlakozik Vasvári Mártonhoz. A harmadik zenekar (Kárpáti Dódi Priváti Projekt) már kissé elkalandozik a dzsessztől. Vasvári szerint a trombitás-énekes Dódi – akit a zenebarátok a Quimbyből is ismerhetnek – „mintha egy szőnyegen állna, mi pedig ahányan vagyunk, annyifelé próbáljuk azt kirángatni alóla. Amikor elveszíti a biztonságérzetét, szenzációs dolgok történnek. A műsoridő 80, ha nem 90 százaléka teljes improvizáció, egymás gondolatait visszük tovább.”

Lengyel jazz-fotográfusok tárlata
Jarosław Wierzbicki felvételén honfitársa,Tomasz Stanko trombitás

Jarosław Wierzbicki felvételén honfitársa,Tomasz Stanko trombitás

A Get Closer Budapest Jazz Fesztivál alapítója, Kleb Attila eredeti hivatását tekintve fotográfus. Így nem meglepő, hogy a fesztivál kísérő programja egy izgalmas lengyel dzsesszfotó-kiállítás, amely ma este fél hétkor nyílik, a MOMKult előcsarnokában.
Jarosław Wierzbicki a varsói Jazz Muzeum – Polska munkatársa a lengyel és nemzetközi dzsesszvilág Lengyelországban fellépő sztárjait örökíti meg. Honfitársa, a jelenleg Budapesten és Németországban alkotó Paweł Karnowski pedig több mint egy évtizede járja Európa legjelentősebb dzsesszfesztiváljait.

Szerző

"Startup falu" is van a Lipcsei Könyvvásáron

Elkezdődött csütörtökön a Lipcsei Könyvvásár, a német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválja, amely az idén a kortárs irodalom mellett az Európai Unió jövőjével és a könyv- és irodalomterjesztés új formáival is foglalkozik. A kelet-németországi nagyváros könyvvására az egyik legnagyobb szabású irodalmi rendezvény Európában. Tavaly 42 országból 2250 kiállító mutatkozott be, az idén pedig már 43 országból 2493, kínálatukban 100 ezernél is több kötet szerepel.

A digitális átalakulás révén a könyvszakma is gyorsan változik, ezt a folyamatot vizsgálja a többi között a kiállítás új szekciója, a Neuland 2.0 elnevezésű "startup falu", amelyben informatikai innovációval foglalkozó feltörekvő, új cégek az irodalom közvetítését, átadását szolgáló fejlesztéseiket mutatják be, például egy nyílt forráskódú szoftvert, amely a könyvek előállításának teljes folyamatát digitalizálja, és egy olyan megoldást, amely hang- és fényhatásokkal gazdagítja az olvasás élményét. 

Az irodalomközvetítés jövőjét térképezi fel az autoren@leipzig nevű programsorozat is, amely több mint 150 szakmai fórumból, beszélgetésből és bemutatóból áll, és tavaly után ismét megrendezik az irodalmi bloggerek nemzetközi konferenciáját is. A vásár egésze is egyre erősebben jelenik meg a digitális térben, az idén először 25 rendezvényt élőben közvetítenek az interneten, több mint 1500 felolvasás, előadás és pódiumbeszélgetés anyagát pedig podcast (hangkiadvány) formában jelentetik meg.

További fő téma az EU és szomszédságának jövője, az Europa21 nevű rendezvénysorozat például a németországi és európai populizmus témáját, az ukrán válság ügyét és a szólásszabadság törökországi helyzetét járja körül, a "Nem Kelet és nem Nyugat - a Balkán alkímiája" címmel pedig 20 délkelet-európai író részvételével rendeznek programokat a Balkán jövőjéről. A vasárnapig tartó fesztiválra több mint 3000 eseményt szerveztek, sokat irodalmi sztárokkal, köztük van például Michel Houellebecq, a kortárs francia irodalom leghíresebb képviselője, a Magyarországon szintén közkedvelt norvég Jostein Gaarder és az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült magyar szülők gyermekeként Frankfurtban született Bánk Zsuzsa, aki a legsikeresebb kortárs német írók közé tartozik.

A 17. század óta rendszeresen megrendezett vásár előestéjén adták át az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját, amellyel Mathias Enard francia írót tüntették ki a németül frissen kiadott Kompass (Iránytű) című regényéért, amellyel 2015-ben megszerezte a francia Goncourt-díjat, az egyik legrangosabb európai irodalmi elismerést. A Lipcsei Könyvvásár nem szigorúan szakmai esemény, mint a Frankfurti Könyvvásár, hanem az olvasóknak rendezett fesztivál, amelyen az idén már 26. alkalommal rendezik meg a Lepizig liest (Lipcse olvas) című programsorozatot. Városszerte több száz helyszínen, például állatkertben, pályaudvaron és temetőben tartanak felolvasásokat. Megrendezik a könyvfesztivál Manga-Comic-Convention (MCC) nevű "alfesztiválját" is, amely a képregényszekcióból fejlődött ki. A területtel foglalkozó kiadók a lipcsei vásárvárosban ismét megtöltenek egy egész csarnokot, ahol nemcsak kiállítási standokat alakítottak ki, hanem öltözőket is, mert az idén is sokan beöltöznek kedvenc képregényhősüknek.

A szervezők várakozása szerint 250 ezren látogatnak el a vásárra. Az idei díszvendég Litvánia, a hárommillió lakosú balti ország irodalmát 24 új, német nyelvű kötet révén és csaknem 100 szerző és könyves szakember részvételével mutatják be. A magyar részvétel ismét a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin és a Publishing Hungary Program közös szervezésében valósul meg. A magyar standot a többszöri German Design Award Gold nyertes, illetve 2016-ban Red Dot-díjjal elismert LEAD82 tervezi - közölte az MTI-vel a Balassi Intézet.

Az irodalmi program a frissen megjelent magyar fordításokra összepontosít. Péterfy Gergely Kitömött barbár című kötetét a többek közt Az oroszlánkirály Timonjának szinkronhangjaként és a Tetthely című népszerű német televíziós sorozatból ismert színész, Ilja Richter mutatja be csütörtökön a lipcsei Grassi Museumban. A szerzővel Jörg Plath irodalomkritikus, a Deutschlandradio és a Neue Zürcher Zeitung újságírója beszélget. A magyar női költészet két generációjának képviselőiként Kalász Orsolya és Tóth Kinga közösen lép színpadra pénteken, és élő zenével kísért performansz formájában mutatják be az év elején megjelent versesköteteiket az UT Connewitzben. Kalász Orsolya kötete már januárban elnyerte az egyik legrangosabb német irodalmi kitüntetést, a Peter-Huchel-díjat.

Másnap egy összművészeti produkcióban lehet része a magyar irodalom iránt érdeklődőknek a lipcsei naTO kulturális központban: egy pszichedelikus-atmoszferikus koncerttel és projekcióval egybekötött performatív felolvasásban a Die Horen című német irodalmi lap magyar különszámának bemutatójaként Danyi Zoltán, Hidas Judit, Péterfy Gergely és Térey János részvételével.

Szerző