Mind többször válnak fegyverré a közszereplők és politikusok kezében a helyreigazítási perek, a bírók pedig mind gyakrabban érzik eszköznek magukat - hangzott el egy tegnapi sajtóbeszélgetésen a Fővárosi Törvényszéken. A bíróságon tavaly 5389 ügy közül 349 volt sajtó-helyreigazítási per. Ez jelentős emelkedésnek számít, hiszen 2010-ben még csak 238 ilyen per indult.
Jakabosné Németh Monika kérdésünkre úgy fogalmazott: a közszereplőknek sokszor fontosabb, hogy a sajtó beszámoljon a per tényéről, mint maga az eljárás. - Rengeteg olyan eset volt, hogy a sajtófelhajtás után formai hibák miatt kellett elutasítanom egy-egy keresetet, ám erről már nem nagyon számol be a sajtó - mondta a bírónő, aki szerint az ilyen, a médiában nagy port kavaró sajtópereknél általában rövid időn belül elhal az érdeklődés. "Néha nem is a jogi probléma a megoldása a cél, hanem a hírverés. Olykor pedig a fel- és alperes is csak arra játszik, hogy minél nagyobb visszhangja legyen a történetnek". A jelenség ellen a bírónő szerint semmit nem lehet tenni, "sajnos tudomásul kell venni".
A tendencia csak egy tisztességesen működő sajtóban fordulhatna meg Polyák Gábor szerint. Ugyanakkor a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy látja, Magyarországon nincs nagy hírértéke, ha egy politikus helyreigazítási pert indít egy orgánum ellen. Igaz a per híre "negatív marketinget" adhat, de a módszer - állítja Polyák - nem csorbítja akkora mértékben a sajtószabadságot. "Ez minden politikusnak jó stratégia lehet az ellenoldali sajtó ellen". Azt viszont a szakember szerint nem lehet elfelejteni, hogy a helyreigazítási perek valódi célja az, hogy rábírják az orgánumokat, hogy ne közöljenek valótlanságokat.
A sajtószabadság volt a témája szerdán a Média 2.0 blog rendezvényének is, ahol Bajomi-Lázár Péter úgy látta: a sajtószabadság nem bináris, van vagy nincs kérdés, hanem egy skálán mérhető, más országok helyzetével vagy normatív elvárásokkal hasonlítható össze. "A sajtószabadság két dimenziója a szólás és a tájékozódás szabadsága. Míg az előbbi biztosított, az utóbbi hiányzik - vélte a médiaszakértő. Kijelentette, minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó, hiszen "ha az alkotmányos rend és a választási törvény a koalíciókötésnek kedvez, vagy a pártok belső szabályzata előírja az egyeztetéseket, a média is sokszínűbb lesz".
Az Átlátszó oknyomozó portál újságírója, Bátorfy Attila arról beszélt: a CEU-n készült egy 30 európai országra kiterjedő, ám máig nem publikált kutatás a sajtószabadságról, amely szerint Magyarország Törökországot megelőzve hátulról a második helyen áll. Az előnyünket szerinte az adja, hogy nálunk nem börtönöznek be vagy lőnek le újságírókat - ezt az EU tagság megakadályozza, de így is működik a rendszer. A 24.hu-s Szalay Dániel úgy vélekedett, hogy a helyzeten az segíthetne, ha a sajtó adakozás-alapon vagy a fizetős modellre épülve működne.
