újságírók;helyreigazítás;szólásszabadság;sajtóper;

2017-03-23 22:10:00

Itthon még nem lőnek az újságírókra

Létezik olyan, harminc európai országot érintő sajtószabadság-felmérés, amelyben Magyarország Törökországot "megelőzve" lett utolsó előtti. A szólás- véleményszabadság hazai állapotáról sokat elárul is: egy bíró szerint a helyreigazítási perek egyre inkább fegyverré válnak a közszereplők és politikusok kezében.

Mind többször válnak fegyverré a közszereplők és politikusok kezében a helyreigazítási perek, a bírók pedig mind gyakrabban érzik eszköznek magukat - hangzott el egy tegnapi sajtóbeszélgetésen a Fővárosi Törvényszéken. A bíróságon tavaly 5389 ügy közül 349 volt sajtó-helyreigazítási per. Ez jelentős emelkedésnek számít, hiszen 2010-ben még csak 238 ilyen per indult.

Jakabosné Németh Monika kérdésünkre úgy fogalmazott: a közszereplőknek sokszor fontosabb, hogy a sajtó beszámoljon a per tényéről, mint maga az eljárás. - Rengeteg olyan eset volt, hogy a sajtófelhajtás után formai hibák miatt kellett elutasítanom egy-egy keresetet, ám erről már nem nagyon számol be a sajtó - mondta a bírónő, aki szerint az ilyen, a médiában nagy port kavaró sajtópereknél általában rövid időn belül elhal az érdeklődés. "Néha nem is a jogi probléma a megoldása a cél, hanem a hírverés. Olykor pedig a fel- és alperes is csak arra játszik, hogy minél nagyobb visszhangja legyen a történetnek". A jelenség ellen a bírónő szerint semmit nem lehet tenni, "sajnos tudomásul kell venni".

A tendencia csak egy tisztességesen működő sajtóban fordulhatna meg Polyák Gábor szerint. Ugyanakkor a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy látja, Magyarországon nincs nagy hírértéke, ha egy politikus helyreigazítási pert indít egy orgánum ellen. Igaz a per híre "negatív marketinget" adhat, de a módszer - állítja Polyák - nem csorbítja akkora mértékben a sajtószabadságot. "Ez minden politikusnak jó stratégia lehet az ellenoldali sajtó ellen". Azt viszont a szakember szerint nem lehet elfelejteni, hogy a helyreigazítási perek valódi célja az, hogy rábírják az orgánumokat, hogy ne közöljenek valótlanságokat.

A sajtószabadság volt a témája szerdán a Média 2.0 blog rendezvényének is, ahol Bajomi-Lázár Péter úgy látta: a sajtószabadság nem bináris, van vagy nincs kérdés, hanem egy skálán mérhető, más országok helyzetével vagy normatív elvárásokkal hasonlítható össze. "A sajtószabadság két dimenziója a szólás és a tájékozódás szabadsága. Míg az előbbi biztosított, az utóbbi hiányzik - vélte a médiaszakértő. Kijelentette, minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó, hiszen "ha az alkotmányos rend és a választási törvény a koalíciókötésnek kedvez, vagy a pártok belső szabályzata előírja az egyeztetéseket, a média is sokszínűbb lesz".

Az Átlátszó oknyomozó portál újságírója, Bátorfy Attila arról beszélt: a CEU-n készült egy 30 európai országra kiterjedő, ám máig nem publikált kutatás a sajtószabadságról, amely szerint Magyarország Törökországot megelőzve hátulról a második helyen áll. Az előnyünket szerinte az adja, hogy nálunk nem börtönöznek be vagy lőnek le újságírókat - ezt az EU tagság megakadályozza, de így is működik a rendszer. A 24.hu-s Szalay Dániel úgy vélekedett, hogy a helyzeten az segíthetne, ha a sajtó adakozás-alapon vagy a fizetős modellre épülve működne.

Újabb mélyponton a közmédia
A közmédia újabb mélypontot "ért el" az elmúlt napokban. Miután az MTI több alkalommal is megtagadta az MSZP sajtóközleményeinek megjelentetését, az állami hírügynökség lényegében meghamisította Burány Sándor kijelentéseit. Az országgyűlési krónikában ugyanis azt írták, az MSZP frakcióvezető-helyettese "román vitának" nevezte a a Heineken és a Csíki Sör közötti nézeteltérést. Ezzel szemben Burány nem "románozott". Közben az MTVA sajtóosztály is újra "megvillant". "Az amerikai érdekeket magyar adófizetői pénzekből (lásd 2015-ös index.hu állami reklámköltések, és olimpiai bannerek) is kiszolgáló oligarchaportálok vádjaira a Közmédia nem kíván reagálni" - ezt írták a nyugat.hu-nak miután a portál arról érdeklődött, az állami média mit tesz az orosz befolyás visszaszorításáért. Ismert, az Indexnek a volt titkosszolgálati tiszt, Katerin Ferenc azt mondta, "a közmédia Kreml-propagandát sugároz". Az MTVA azt is írta, hogy az Index sem volt nyitott az igazság minden részletének kifejtésére a közmédiával kapcsolatban, ezért a "légből kapott, bizonyítatlan értesülésekkel" nem kívánnak mit kezdeni.