"Itt mozog a föld, ez tény"

Publikálás dátuma
2017.03.24. 06:07
Nagy a feszültség az egykori bányászfaluban FORRÁS: GOOGLE
Időközi választás lehet Pusztavámon, miután tegnap a független polgármester és a szintén független alpolgármester távollétében arról döntött a fideszes, illetve kormánypárti támogatással megválasztott többség - öt képviselő -, hogy feloszlatják a testületet. Az egykori bányászfalu önkormányzatában az "húzhatta ki a gyufát", hogy a betegeskedő polgármester nyilvánosan is kiállt a bányakárosultak kártalanítása mellett. A képviselő-testület feloszlatása ettől függetlenül még jogsértő lehet.

Egyelőre nem tudni, jogszerű volt-e az eljárásmód, de feloszlatta magát a pusztavámi képviselő-testület csütörtökön - a polgármester, s az őt helyettesítő levezető elnök, azaz az egyik alpolgármester jelenléte hiányában. Noha a független faluvezető orvosi rehabilitáción Sopronban van vasárnap óta, a rendkívüli ülést pedig az ominózus napirendi ponttal csak hétfőn kezdeményezték a helyi Fidesz, illetve fideszes támogatással megválasztott független képviselők, e többség annak ellenére sem volt hajlandó várni egy hetet, s a jövő szerdai ülésen tárgyalni a feloszlatás kérdését, hogy a Lisztmayer János korábban a jegyzőnél, tegnap pedig az őt helyettesítő alpolgármester, Stettner Attila is ezt kezdeményezte. Miután elutasították, a levezető elnök - a szervezeti és működési szabályzatuk alapján - felfüggeszteni javasolta az ülést, majd ott is hagyta azt. Ettől függetlenül a maradók öten, a polgármester és az alpolgármester akadályoztatására hivatkozva döntöttek a hétfős testület feloszlatásáról.

Ez Lisztmayer szerint jogsértő, hiszen noha az önkormányzati törvény értelmében a polgármestert az által kijelölt alpolgármester helyettesíti, mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti, Stettner nem volt akadályoztatva, jelen volt az ülésen, s be is rekesztette azt. A polgármester mindenképpen a kormányhivatalhoz fordul a feloszlatás törvényességi vizsgálatát kezdeményezve. Lisztmayert soproni rehabilitációs kezelésén értük utol, elmondása szerint hétfőn megállapodott a jegyzővel, Légrádi Gáborral arról, hogy jövő szerdára halasztják ezt a napirendi pontot, ezért meglepte az eljárásmód. "Megakadályozni akkor sem tudom a többséggel szemben, ha a feloszlatásról akarnak dönteni, annyit kértem, várják meg, amíg a kezelésem után hazatérek, s én is ott leszek az ülésen". Most a faluvezető a kormányhivatal belátásában bízik és abban is, lesz lehetősége elmondani képviselőtársainak, miért tartaná hátrányosnak Pusztavám és a falu lakosai számára, ha - mint a jogszabály előírja - három hónapon belül időközi önkormányzati választást kellene tartani.

A helyzet idáig fajulásáról a polgármester egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert ha jövő szerdán nem lesz már képviselő-testületi ülés, egy levélben fejti majd ki álláspontját az így döntő képviselőknek, egyelőre mindössze annyit mondott tehát: "régen nem a faluról, nem a bányakárosultakról szól ez az ügy, ez már politika". Tegnap este kerestük a testület két Fidesz-KDNP-s tagját is. Egyiküket nem értük el, Zombó Norberttel azonban tudtunk beszélni. A képviselő készségesen válaszolt a feloszlatásra vonatkozó kérdéseinkre - csak arról nem akart beszélni, miért nem tudnak együtt dolgozni a polgármesterrel -, aztán kicsit később meggondolta magát. Nem sokkal a beszélgetésünk után már azt mondta, "túl friss" még az esemény, ezért később nyilatkozna. Annak, hogy a képviselők vonakodtak elmondani érveiket, az lehet az oka: a testület feloszlatása mellett szavazóknak is vannak kétségeik, jogszerűen született-e a döntés.

Sőt, egyes források szerint még lapzártánk idején tartott az ülés jegyzőkönyvbe vétele, ami szintén kérdéseket vethet fel. A helyzet elmérgesedéséig vezető útról mindenesetre a 2526 lakosú faluban is megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint 2014 óta nem volt béke, amióta a hagyományosan fideszes körzetben, a jobboldali faluban mégis független polgármestert választottak - a képviselő-testület többségével szemben. Mások szerint azonban eddig mindent megszavaztak a polgármester javaslatára a kormánypártiak is, akik állítólag azért "rágtak be" most mégis, mert szerintük a faluvezető hívta ki a Hír Televízió stábját egy, a bányakárosultak ügyében rendezett, az érintettek által összehívott és levezényelt falugyűlésre.

Nem akarja az állam kártalanítani a pusztavámi bányakárosult ingatlanok tulajdonosait - adta hírül ugyanis nemrég a csatorna. A riport szerint a Fejér megyei településen több mint 200 igényt jelentettek be a helyiek, mert megrepedt a házuk, ebből mindössze hatot ítéltek meg jogosnak. A többit indoklás nélkül elutasították, annak ellenére, hogy az állam néhány éve garanciát vállalt a bányakárok kifizetésére. A szénbánya tulajdonosa ráadásul az állami Magyar Villamos Művek (MVM), a 33 éves lelőhely bezárására pedig 42 milliárd forintot biztosított az állam - magyarán lenne miből fizetni. A helyi bányászok szerint a település alól kibányázták a szenet, a visszamaradt üreg pedig fokozatosan omlik be, így süllyed meg az épületek alatt a talaj. Az érintettek az ügyben rendezett - a Hír Tv által közvetített - falugyűlésen arról határoztak, felkérnek egy független szakértőt a bányakárok megállapítására, aztán pertársaságot alapítanak, és bíróságra viszik az ügyet.

"Itt mozog a föld, ez tény" - mondta lapunknak egy helyi, aki az egész - ahogy ő fogalmazott - perpatvarból ki kívánna volna maradni, ugyanakkor a faluban mindenki tudja a részleteket, mindenki jogosnak gondolja a kártalanítást, hiszen a földmozgások valóban rombolják az ingatlanokat. Emiatt sokan ott voltak az ominózus gyűlésen is, amelynek nagy eredménye persze nem volt, hiszen az MVM megjelent képviselője sem érdemi tájékoztatással, sem megoldási javaslattal nem tudott előállni. A független polgármester ugyan nem volt szervezője a gyűlésnek, s nem is akarta levezetni azt, a "bűne" kvázi annyi, hogy beült a lakosai, így választópolgárai közé, s ő maga is jogosnak ítélte, ítéli a kárigényeket. Miután az ominózus riport adásba ment, s miközben Lisztmayer betegeskedett, a kormánypárti kötődésű képviselők hirtelen azzal az érvvel álltak elő: "nem értenek egyet a stratégiai célokkal", ezért az önkormányzat munkája ellehetetlenült, fel kell oszlatni a testületet. Helyi pletykák szerint egyikük, épp a fideszes Zombó Norbert az, akit a feloszlatást követő időközi önkormányzati választást követően "a hatalom szívesen látna a polgármesteri székben".

Iskolai lövészet - Visszafelé is elsülhet

Publikálás dátuma
2017.03.24. 06:03
Bár gyerekekről van szó, a kabinet megint átgondolatlanul vezetne be reformokat FOTÓ: SHUTTERSTOC
Veszélyes is lehet, ha a kormány megfelelő előkészítés és tapasztalt szakembergárda biztosítása nélkül "színesíti" lövészet oktatásával az iskolai tornaórákat. Márpedig nem lesz könnyű szakembert találni: a sportlövészetben régóta nagy problémát jelent, hogy nincs elég edző. A lő-órák tervének az iskolaigazgatók sem örülnek, s volt, aki azt vetette fel: miközben múzeumba is alig tudják elvinni a gyerekeket, arra majd lesz forrás, hogy lőterekre utaztassák őket?

Nem csupán újabb lőterekre, hanem a szakemberképzés erősítésére is nagy szükség lesz, ha a kormány valóban bevezeti az iskolai lövészetet - figyelmeztetett a sportlövész Gurisatti Gyula. Mint mondta, a fegyvereket, lőszereket csak megfelelő végzettséggel rendelkező szakember kezelheti, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a testnevelő tanárok is oktathassanak lövészetet, ám ehhez egy legalább féléves lövészedző képzésen kell részt venniük.

A Népszava írt elsőként arról, hogy egy új kormányzati koncepció szerint az iskolai tornaórákat küzdősportokkal, illetve lövészet oktatásával is kiegészítenék, az új sportágak bevezetéséhez szükséges kerettanterv pedig akár már a 2019-re tervezett új Nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt is várható. A kabinet szerint a cél az, hogy a gyerekek megtanulják az agresszió tudatos kezelését. A sportlövészet gyakorlására járási centrumokat alakítanának ki, ez alighanem kapcsolódna a kormány lőtér-fejlesztési programjához. Három éven belül 197 lőteret építenének, 27 milliárd forintból - miközben számos iskolának még saját tornaterme sincs, a gyerekek a folyosókon - a szerencsésebbek, ha jó idő van, az iskolaudvaron - tesznek eleget a mindennapos testnevelés követelményének.

Gurisatti Gyula szerint ez a sport "veszélyes üzem", nagy odafigyelést igényel, a szabályokat szigorúan be kell tartani, nem lehet félvállról venni. "Ugyanakkor ez egy jó kezdeményezés, ami kimondottan a hobbiról szól, sokat segíthet a sportág elismertségének. Nem hinném, hogy a gyerekek militarizálását jelentené, ezért is mindenképp szükséges a megfelelő szakmai előkészítés" - mondta. Emlékezetes: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is jelezte: ők nem értenek egyet az iskolai lövészet ötletével. Galló Istvánné PSZ-elnök a Klubrádióban úgy nyilatkozott: alkotmányossági aggályok is felmerülnek, hiszen a szülők joga annak eldöntése, hogy gyermekük bármilyen indok alapján fegyvert fogjon a kezébe.

Úgy tudjuk, a koncepció előkészítése vagy kidolgozása során szakmai szervezetekkel nem egyeztettek - még a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületével és a Magyar Sportlövők Szövetségével (MSSZ) sem. "Egyelőre nem vontak be minket az előkészítésbe, de ha felkérést kapnánk, szívesen részt vennénk benne" - mondta Molnár László. Az MSSZ kommunikációs igazgatója nem osztja a pedagógusok félelmeit, azt ugyanakkor elismerte: szakemberekre nagy szükség van, a sportlövészetben nagy problémát jelent az edzők alacsony száma. "Az iskolai oktatás megoldható az adott régióban működő sportlövő egyesületek támogatásával is. A sportlövészet olimpiai sportág, az iskolai oktatás a szövetségek számára nagyobb merítési lehetőséget jelenthet az utánpótlás-képzésben" - fogalmazott.

Az iskolai sportlövészet Dúró Zsuzsa gyermekpszichológus szerint sem "ördögtől való", ugyanakkor figyelmeztetett: bizonyos személyiségtípusú gyerekeknél az eredeti céllal ellentétes hatást is kiválthat, ezért ő is az alapos szakmai előkészítést és előzetes vizsgálatok szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, a küzdősportok több pozitív hatással bírnak az önvédelmi készségek fejlesztésétől az énkép erősítéséig. A lövészettel sincs ez másképp, ugyanakkor figyelembe kell venni: a gyerekek személyiségétől függ, hogyan élik meg ezeket a sportágakat.

"Akár veszélyforrás is lehet, ha nem világos, a stresszes, folyamatosan a körmüket rágó gyerekek hogyan tudnak megfelelni az ilyen sportágakhoz szükséges elvárásoknak. Egyeseknél épp hogy felerősödhet az agresszió. Mindenképp kell egy tapasztalt szakembergárda, amely szavatolja, hogy nemcsak technikailag, de a gyermekek mentális egészségét tekintve is a jó irányba menjenek a dolgok" - hangsúlyozta Duró Zsuzsa. Hozzátette: szakemberekre egyébként is nagy szükség lenne, hiszen az elmúlt években az iskolák nyakába zúdított gyakori változtatások a pedagógusok és a diákok számára is pszichés megterhelést jelentett.

Nem tudni, a szükséges szakembergárdát biztosítaná-e a kormány. Az viszont bizonyos, hogy iskolapszichológusokból, pedagógiai asszisztensekből is nagy hiány van ma az iskolákban, s nem látszik, hogy javítani akarnának ezen a helyzeten.

"Az intézményvezetők sincsenek elragadtatva az iskolai lövészet ötletétől" - tudtuk meg Ács Katalintól. Az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) megbízott elnöke hangsúlyozta: a feltételek egyáltalán nem adottak, és ha létesülnek is járási centrumok, oda utaztatni kell a diákokat. "Kérdés, ezt a Klebelsberg Központ hogyan kezelné, ma sokszor még egy múzeumlátogatás is problémát jelent. De a kormánynak sem ezen kellene gondolkodnia, számtalan más problémát kellene előbb rendbe tenni az iskolákban" - fogalmazott.

Az érdekvédő szerint egyébként nem is lenne szükség arra, hogy kerettantervben rögzítsék ezeket a foglalkozásokat, hiszen ott, ahol igény van rá, most is biztosítják őket a diákoknak.

Ló van-e?
Korábban volt egy olyan elképzelés is, hogy minél több iskolában legyen lovasoktatás. 2014-ben a Nemzeti Lovas Program keretében be is vezették néhány helyen, előtte azonban felmérték, mennyi iskola rendelkezik lóval. Az ezzel kapcsolatos kérdőívet minden iskolának kiküldték. "A fővárosi intézményvezető kollégák meglepve vették kézhez a levelet, de készségesen válaszoltak, hogy Budapest közepén sajnos nem rendelkeznek lóval, istállóval" - mesélte Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke. Szüdi János oktatási szakértő mindezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a Klubrádióban: ha a kormány tervei megvalósulnak, lehet, hogy lóhátról, nyíllal lövöldöznek majd a gyerekek.

Szerző

Itthon még nem lőnek az újságírókra

Publikálás dátuma
2017.03.23. 22:10
EP-képviselők 2011-es akciója a magyar sajtószabadságért. Azóta már bezárták a Népszabadságot, amellyel tiltakoztak FOTÓ: EUROPR
Létezik olyan, harminc európai országot érintő sajtószabadság-felmérés, amelyben Magyarország Törökországot "megelőzve" lett utolsó előtti. A szólás- véleményszabadság hazai állapotáról sokat elárul is: egy bíró szerint a helyreigazítási perek egyre inkább fegyverré válnak a közszereplők és politikusok kezében.

Mind többször válnak fegyverré a közszereplők és politikusok kezében a helyreigazítási perek, a bírók pedig mind gyakrabban érzik eszköznek magukat - hangzott el egy tegnapi sajtóbeszélgetésen a Fővárosi Törvényszéken. A bíróságon tavaly 5389 ügy közül 349 volt sajtó-helyreigazítási per. Ez jelentős emelkedésnek számít, hiszen 2010-ben még csak 238 ilyen per indult.

Jakabosné Németh Monika kérdésünkre úgy fogalmazott: a közszereplőknek sokszor fontosabb, hogy a sajtó beszámoljon a per tényéről, mint maga az eljárás. - Rengeteg olyan eset volt, hogy a sajtófelhajtás után formai hibák miatt kellett elutasítanom egy-egy keresetet, ám erről már nem nagyon számol be a sajtó - mondta a bírónő, aki szerint az ilyen, a médiában nagy port kavaró sajtópereknél általában rövid időn belül elhal az érdeklődés. "Néha nem is a jogi probléma a megoldása a cél, hanem a hírverés. Olykor pedig a fel- és alperes is csak arra játszik, hogy minél nagyobb visszhangja legyen a történetnek". A jelenség ellen a bírónő szerint semmit nem lehet tenni, "sajnos tudomásul kell venni".

A tendencia csak egy tisztességesen működő sajtóban fordulhatna meg Polyák Gábor szerint. Ugyanakkor a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy látja, Magyarországon nincs nagy hírértéke, ha egy politikus helyreigazítási pert indít egy orgánum ellen. Igaz a per híre "negatív marketinget" adhat, de a módszer - állítja Polyák - nem csorbítja akkora mértékben a sajtószabadságot. "Ez minden politikusnak jó stratégia lehet az ellenoldali sajtó ellen". Azt viszont a szakember szerint nem lehet elfelejteni, hogy a helyreigazítási perek valódi célja az, hogy rábírják az orgánumokat, hogy ne közöljenek valótlanságokat.

A sajtószabadság volt a témája szerdán a Média 2.0 blog rendezvényének is, ahol Bajomi-Lázár Péter úgy látta: a sajtószabadság nem bináris, van vagy nincs kérdés, hanem egy skálán mérhető, más országok helyzetével vagy normatív elvárásokkal hasonlítható össze. "A sajtószabadság két dimenziója a szólás és a tájékozódás szabadsága. Míg az előbbi biztosított, az utóbbi hiányzik - vélte a médiaszakértő. Kijelentette, minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó, hiszen "ha az alkotmányos rend és a választási törvény a koalíciókötésnek kedvez, vagy a pártok belső szabályzata előírja az egyeztetéseket, a média is sokszínűbb lesz".

Az Átlátszó oknyomozó portál újságírója, Bátorfy Attila arról beszélt: a CEU-n készült egy 30 európai országra kiterjedő, ám máig nem publikált kutatás a sajtószabadságról, amely szerint Magyarország Törökországot megelőzve hátulról a második helyen áll. Az előnyünket szerinte az adja, hogy nálunk nem börtönöznek be vagy lőnek le újságírókat - ezt az EU tagság megakadályozza, de így is működik a rendszer. A 24.hu-s Szalay Dániel úgy vélekedett, hogy a helyzeten az segíthetne, ha a sajtó adakozás-alapon vagy a fizetős modellre épülve működne.

Újabb mélyponton a közmédia
A közmédia újabb mélypontot "ért el" az elmúlt napokban. Miután az MTI több alkalommal is megtagadta az MSZP sajtóközleményeinek megjelentetését, az állami hírügynökség lényegében meghamisította Burány Sándor kijelentéseit. Az országgyűlési krónikában ugyanis azt írták, az MSZP frakcióvezető-helyettese "román vitának" nevezte a a Heineken és a Csíki Sör közötti nézeteltérést. Ezzel szemben Burány nem "románozott". Közben az MTVA sajtóosztály is újra "megvillant". "Az amerikai érdekeket magyar adófizetői pénzekből (lásd 2015-ös index.hu állami reklámköltések, és olimpiai bannerek) is kiszolgáló oligarchaportálok vádjaira a Közmédia nem kíván reagálni" - ezt írták a nyugat.hu-nak miután a portál arról érdeklődött, az állami média mit tesz az orosz befolyás visszaszorításáért. Ismert, az Indexnek a volt titkosszolgálati tiszt, Katerin Ferenc azt mondta, "a közmédia Kreml-propagandát sugároz". Az MTVA azt is írta, hogy az Index sem volt nyitott az igazság minden részletének kifejtésére a közmédiával kapcsolatban, ezért a "légből kapott, bizonyítatlan értesülésekkel" nem kívánnak mit kezdeni.