Előfizetés

Büntetés helyett jóvátétel

Ma nagyon nehéz az elkövetőnek és a sértettnek megegyeznie a szabálysértési ügyekben. A Magyar Helsinki Bizottság ezért az ombudsmanhoz fordult, aki egyetértett, és a törvény módosítására kérte a Belügyminisztériumot.

Szabálysértés esetén is lehetőség van arra, hogy az elkövető és a sértett a hatóság vagy bíróság előtti eljárást elkerülve személyesen állapodjon meg a szabálysértéssel okozott kár jóvátételéről. Például egy bolti lopás esetén a tolvaj vállalhatja, hogy rendbe teszi a bolt környékét, és ha ezt a boltos is elfogadja, ezzel lezárul az ügy. Az ilyen megegyezések sokszor hosszú távon jobbak, mint a büntetések. Egyrészt, jóvátételben részesül a sértett, szemben azzal, amikor csak megbüntetik az elkövetőt. Másrészt főleg falvakban, kis közösségekben, ahol mindenki tud mindenről, az elkövető könnyebben visszailleszkedhet a közösségbe, ha látványosan jóváteszi a szabálysértéssel okozott kárt. A közvetítői eljárás sokszor az államnak is jobb, mert olcsóbb, mint valakit hetekre börtönben tartani.

A törvény szabályai azonban olyan bürokratikusak és szigorúak, hogy sokszor rettentően nehéz megszervezni a jóvátételt. A törvény szerint összesen harminc nap alatt kell megegyezni és végre is hajtani a megegyezést. A közvetítői eljárásban postán kell kommunikálni, a levelek kézbesítése és a különböző határidők miatt szakértők szerint sokszor tíz nap is elmegy ezekkel a formaságokkal. Többször előfordul az is, hogy az elkövető vagy a sértett nehezen mozog, éppen külföldre utazott vagy más miatt nem ér rá azonnal. A törvény szerint a harmincnapos határidőt ilyen esetekben nem lehet meghosszabbítani, csak „az eljárás alá vont személy vagyoni és jövedelmi helyzete” miatt lehet hosszabb határidővel dolgozni. Ilyenkor még akkor is nagyon könnyű kicsúszni a határidőből, ha mindkét fél szeretne megegyezni.

Az ombudsman egyetértett a társaság tavaly októberben írt beadványával és megkereste a Belügyminisztériumot (BM), illetve a közvetítőket felügyelő Igazságügyi Hivatalt (IH) is. Az IH egyetértett a felvetett problémákkal, ők is alátámasztották, hogy sokszor gondot okoznak a rövid határidők. A BM szerint viszont nem indokolt a határidők kitolása. Szerintük kis súlyú cselekményekről van szó, és a társadalom is azt várja el, hogy ezek az ügyek gyorsan megoldódjanak, ezért nem hosszabbíthatóak a határidők.

Az ombudsman azonban minden szempontot figyelembe véve arra jutott, hogy a hosszabb határidők összességében jobban szolgálnák a közösség érdekét, ezért arra kérte a BM-et, hogy foglalkozzon a kérdéssel és szükség esetén kezdeményezze a törvény olyan módosítását, ami szerint könnyebb lenne meghosszabbítani a közvetítői eljárás harmincnapos határidejét.

Népszavazás dönthet a Városligetről

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:03
Népszava fotó
Bár a benyújtott változatok közül valamiért éppen a legkevesebb megkötést tartalmazó verziót engedte át a Fővárosi Választási Bizottság, a testület döntésének lényege mégiscsak az, hogy komoly esély nyílt rá: Budapest lakossága népszavazáson mondhat véleményt a Liget Budapest projektről.

 Ez mindenképpen jó hír azoknak, akik ellenzik a Városliget beépítését, rossz hír viszont, hogy az elfogadott kérdés alapján – akárhogy is alakul végül egy esetleges voksolás eredménye – gyakorlatilag bármi épülhet majd a Ligetben. Az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy módosítsa a Városligeti építési szabályzatot, hogy a Városliget közpark megengedett legkisebb zöldfelülete 70 százalék legyen?” tartalmú kérdést Moldován László, az LMP hetedik kerületi képviselője adta be. A pártnak volt még két másik, lényegesen egyértelműbb megfogalmazású kérdése is, azokat azonban ugyanúgy elkaszálta a bizottság, mint a Párbeszéd „Egyetért-e Ön azzal, hogy a városligeti építési szabályzat csak 3000 négyzetméternél kisebb alapterületi épületek építését tegye lehetővé a Városligetben?” megfogalmazású kérdésföltevését.

Különösen az indoklás beszédes: a Párbeszéd kérdése azért nem ment át a szűrőn, mert a választási bizottság szerint „nem világos, hogy az egyes épületek alapterületét hogyan kellene számolni”, az épület-alapterület meghatározásához ugyanis nincs jogszabályi definíció. Ezt azért érdemes kiemelni, mert az átengedett kérdésben szereplő „zöldfelület” fogalomhoz sincs, területfelhasználási kategóriaként csak a „zöldterület” értelmezhető. Zöldterületnek a jogszabályok szerint a közútról, köztérről akadálymentesen megközelíthető, zöld növényzettel borított közterület számít, aminek eleve csak a 3 százaléka lenne beépíthető (nem 30, amennyiről most szó van). A zöldfelület kifejezés viszont sokkal több trükközésre ad lehetőséget, hiszen abba már beleszámítható például a Városligeti tó, vagy akár a ligetbe tervezett kulturális és szórakoztató funkciójú épületek zöldtetős borítása.

Maga Moldován is úgy véli, hogy a testület a legkevésbé szigorú változatot engedte át – az LMP további kérdései közül az egyik a törvényi szabályozásnak megfelelően 3 százalékban maximálná a beépíthetőséget, a másik pedig a zöldfelület helyett a zöldterület szót használná –, ám szerinte egy, az elfogadott kérdésről megtartott sikeres népszavazás így is komoly korlátozást jelentene, és azzal járna, hogy nem lehet megépíteni a projekthez tartozó összes tervezett épületet.

Népszavazás dönthet a Városligetről

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:03
Népszava fotó
Bár a benyújtott változatok közül valamiért éppen a legkevesebb megkötést tartalmazó verziót engedte át a Fővárosi Választási Bizottság, a testület döntésének lényege mégiscsak az, hogy komoly esély nyílt rá: Budapest lakossága népszavazáson mondhat véleményt a Liget Budapest projektről.

 Ez mindenképpen jó hír azoknak, akik ellenzik a Városliget beépítését, rossz hír viszont, hogy az elfogadott kérdés alapján – akárhogy is alakul végül egy esetleges voksolás eredménye – gyakorlatilag bármi épülhet majd a Ligetben. Az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy módosítsa a Városligeti építési szabályzatot, hogy a Városliget közpark megengedett legkisebb zöldfelülete 70 százalék legyen?” tartalmú kérdést Moldován László, az LMP hetedik kerületi képviselője adta be. A pártnak volt még két másik, lényegesen egyértelműbb megfogalmazású kérdése is, azokat azonban ugyanúgy elkaszálta a bizottság, mint a Párbeszéd „Egyetért-e Ön azzal, hogy a városligeti építési szabályzat csak 3000 négyzetméternél kisebb alapterületi épületek építését tegye lehetővé a Városligetben?” megfogalmazású kérdésföltevését.

Különösen az indoklás beszédes: a Párbeszéd kérdése azért nem ment át a szűrőn, mert a választási bizottság szerint „nem világos, hogy az egyes épületek alapterületét hogyan kellene számolni”, az épület-alapterület meghatározásához ugyanis nincs jogszabályi definíció. Ezt azért érdemes kiemelni, mert az átengedett kérdésben szereplő „zöldfelület” fogalomhoz sincs, területfelhasználási kategóriaként csak a „zöldterület” értelmezhető. Zöldterületnek a jogszabályok szerint a közútról, köztérről akadálymentesen megközelíthető, zöld növényzettel borított közterület számít, aminek eleve csak a 3 százaléka lenne beépíthető (nem 30, amennyiről most szó van). A zöldfelület kifejezés viszont sokkal több trükközésre ad lehetőséget, hiszen abba már beleszámítható például a Városligeti tó, vagy akár a ligetbe tervezett kulturális és szórakoztató funkciójú épületek zöldtetős borítása.

Maga Moldován is úgy véli, hogy a testület a legkevésbé szigorú változatot engedte át – az LMP további kérdései közül az egyik a törvényi szabályozásnak megfelelően 3 százalékban maximálná a beépíthetőséget, a másik pedig a zöldfelület helyett a zöldterület szót használná –, ám szerinte egy, az elfogadott kérdésről megtartott sikeres népszavazás így is komoly korlátozást jelentene, és azzal járna, hogy nem lehet megépíteni a projekthez tartozó összes tervezett épületet.