Kálmán Olga: nem egyszemélyes játék

Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:00
Nincsenek jobbközép hírek meg bal hírek, hírszolgáltatás van - Fotó: Tóth Gergő
Kálmán Olga nagyon jól érzi magát a Hír Tv-ben, ahol immár több mint két éve - a G-nap óta - csak a szakmaiság számít. Éppen úgy, ahogy neki is. Az Egyenesen című új műsor vezetője arról is beszél, hogy szerinte a G-nap - amikor Simicska nyíltan szakított Orbánnal - azt a felismerést tükrözte, hogy ami addig történt, az már vállalhatatlan. Elárulja, hétfőtől hosszabb lesz az adás, mert a nézők figyelme egyre inkább a politika, a hírek felé fordul. Ezzel együtt bízik benne, hogy sikerül a valós problémákra fókuszálniuk és nem a politikai gumicsontokat rágják.

- Az Egyenesen első adásában Vona Gábor azt mondta, sosem gondoltátok volna, hogy a Hír Tv-ben fogtok találkozni. Én meg azt teszem hozzá, sosem gondoltam, hogy valaki arra tud kényszeríteni, hogy rendszeresen nézzem a Hír Tv-t.

- A mondat második fele nagyon szimpatikus. Vona Gábor megjegyzése pedig nyilván úgy értendő, hogy külön-külön egyikünk sem gondolta. Amúgy nem szoktam politikusokkal együtt gondolkodni sem a jövőről, sem a jelenről. S már most tisztázzuk, senki nem kérte tőlem, hogy az első adásban Vona Gábor mindenképpen legyen vendég. De miután Majtényi László - az ellenzék közös államfő-jelöltje - elfogadta a meghívást, ahhoz a naphoz már csak az a politikai szereplő hiányzott, amelynek nem ő volt a jelöltje - sőt, egyáltalán nem volt jelöltje -, vagyis a Jobbik.

- Ezt értem, de tudod, hogy ebben az országban mennyire fontos a látszat. Akkor pedig ez az interjú (is) alapot adhatott arra, hogy Simicska Lajos a te közreműködéseddel együttműködik a Jobbikkal.

- Ezt az összeesküvés-elméletet már előtte is ezerszer leírták. Amikor az első napot terveztük, volt olyan kollégám, aki visszakérdezett, biztos, hogy Vona most jó ötlet? Erre az lehetett csak a válasz, hogy aki bele akar magyarázni bármit, az úgyis megteszi. Tegyék, de az ötlet szakmailag jó, a többit meg tényleg lesajnálom.

- Csak a szakmaiság számít?

- Mi más számítana?

- Tehát nincs telefon, hogy ezzel, vagy azzal kellene beszélgetni, vagy éppen nem kellene.

- Nem, tényleg nincs ilyen. Őszintén.

- Nem zavar, hogy a fideszesek továbbra sem mennek be a Hír Tv-be?

- Én változatlanul optimista vagyok, és arra számítok, hogy egyszer csak meggondolják magukat. Erre nincs más indokom, mint amit többször elmondtam, hogy lehet haragudni - és haragudjanak is - Simicskára, vagy bárkire, ez engem nem érdekel, de a nézőt sem. Azokat az embereket, vagyis több százezer magyar választópolgárt, akik a Hír Tv-t nézik, ne zárják már ki a kormány, a kormányzó párt tájékoztatásából. Ezt nagyon komolyan gondolom, bár sokan naivnak tartanak miatta. Őszintén hiszem, hogy ezeknek a választóknak joguk van megtudni, mit gondol a Fidesz vagy a kormány. Ha utálják Simicskát, az engem nem érdekel, de a nézőket meg kellene tisztelniük.

- Több százezret említesz, mekkora az új műsor nézettsége, van már erről adat?

- Természetesen van, de üzleti titok.

- Na jó, akkor azt kérdezem, hogy piaci pletykák szerint az új munkahelyed új műsora egyelőre több nézőt vonz, mint a régi munkahelyed most is menő hasonló adása.

- Nem lenne tőlem elegáns, ha a volt műsorommal kapcsolatban nézettségi versenyekbe mennék bele. Annyit azonban meg tudok erősíteni, hogy ez a pletyka igaz.

- És mi értelme volt a régi műsorodat megkettőzni? Változott a stúdió, változott a cím, de azt mindenki láthatja, hogy egy másik tévében ugyanazt csinálod, mint eddig.

- Kálmán Olga nincs megkettőzve. Ha bárki arra gondolt, hogy itt valami hatalmas újdonság készül, annak előre elmondhattam volna, hogy nem. Nyilván vannak árnyalatbeli különbségek a hírháttér műsorok között. Most például sokkal inkább szeretnék fókuszálni a valós problémákra, és nem - ahogy fogalmaztam - a politikai gumicsontokra, ami nem jelenti azt, hogy nem hívok politikusokat. Csak azt szeretném, ha ők is a valós problémáinkról beszélnének. Erre törekszem minden nap. Ennek a műfajnak azonban egész egyszerűen van egy sajátossága. A díszlet persze leginkább ízlés kérdése, szolgálja ki a műsort formájában, színében, képi témájában. De egy hírháttér műsorban nem lehet valami egészen különlegesen mást csinálni, mint korábban. Az első perctől nyilvánvaló volt, hogy nem lesz közönség előtti show-műsor, s nem jön be az utca embere, hogy elmondja a véleményét. Ilyeneket nem terveztem.

- Csakhogy a politikusok tulajdonképpen továbbra is a gumicsontot rágják.

- Én azért megpróbálom őket arra kényszeríteni, hogy ne. A témát és a témához tartozó vendéget nyilván mi határozzuk meg. Azt remélem, hogy az eddig eltelt két héten minden nap sikerült olyan témákat választani, ami valóban érdekelte a nézőket. Tényleg azzal akarok foglalkozni, amitől jobb vagy rosszabb lehet az életünk, legyen az egészségügy, oktatás, vagy akár a 2018-as választás. A jelennel és a jövővel.

- Hétfőtől hosszabb lesz a műsorod. Miért kellett máris változtatni?

- Rá kellett jönnünk, hogy a nézők figyelme egyre inkább a politika, a hírek felé fordul, ahogy közeledünk a választásokhoz. Nem igaz az az állítás, hogy ebben az országban mindenki megcsömörlött már a politikától. És ha azt látjuk, hogy a nézők még több információt szeretnének, akkor bizony nekünk is lépnünk kell. Hosszabb lesz az előttem lévő Híradó, és 19 óra 20 perckor, a hírek folytatásaként indul az Egyenesen Kálmán Olgával.

- Az ATV-ben a műsorod főszerkesztője is voltál. Most egyszerű műsorvezető lettél. Mekkora beleszólásod van most a műsorba?

- Esküszöm neked, hogy ez eszembe se jutott. Tényleg, komolyan. Az ATV-ben korábban hírigazgató is voltam, aztán amikor a kisfiam születése után visszamentem, főszerkesztő lettem. De mindegy is, hogy mi van kiírva a nevem alá, vagy mi van benne a szerződésemben. Ott is a kollégáimmal együtt találtuk ki a műsort, ahogy most is. Ugyanúgy én irányítom, hogy milyen témában ki legyen a vendég. Tehát ilyen szempontból semmit nem változott a szerepem a saját műsoromban. Továbbra is remek csapatmunka folyik.

- Meg is említetted egy interjúban, hogy a Hír Tv jelenlegi vezetői garanciát jelentenek számodra az önálló munkához. De mi a garancia?

- A garancia az, hogy nagyon jó emberi és szakmai társasággal tudod előkészíteni a műsort. Megbeszéljük, hogy na, te mit láttál a napban, kit hívnál, mit szeretnél. Ó, de jó ötlet, akkor ezt mi tovább visszük. Ti mit csináltok, te hogy gondolod - tehát így.

- Vagyis egyeztettek a többi műsorral.

- Persze. Ahogy ennek egy normálisan működő szerkesztőségben lennie kell. Semmi csoda nincs benne. Nagyon-nagyon jól érzem magam.

- Egy korábbi beszélgetésünkben azt kérdeztem, szerinted mi a fontosabb: neked az ATV, vagy az ATV-nek te? Most ugyanez a kérdés a Hír Tv kapcsán is.

- Már fogalmam sincs, hogy akkor mit mondtam, most egyértelműen azt válaszolom, hogy ez abszolút kölcsönös. (Három éve is ugyanezt válaszolta - a szerk.) Tényleg nagyon jól érzem magam. Ha az ember egy döntést hoz, muszáj azonnal éreznie, hogy lépnie kell-e. Amikor elfogadtam a Hír Tv ajánlatát, nagyon komolyan és határozottan éreztem ezt. Tehát, ahogy telik múlik az idő, ez az érzés vagy igazolást nyer, vagy lehetnek olyan tényezők, amik miatt utólag kiderül, mégsem volt igazam. Most úgy érzem, nagyon jókor és nagyon jól döntöttem.

- Tudom, elszaladsz, ha Simicskáról kérdezlek. Nem ő hívott az új munkára, de találkoztál vele.

- Én vagyok az ember, aki találkozott Simicska Lajossal.

- És milyen volt Lenin elvtárs?

- Nem nyilatkozom erről soha többet. Már mindent elmondtam róla, esküszöm.

- De sok ember nem találkozott Lenin elvtárssal, tehát ez mindenkit érdekel. A szakmáról beszélgettetek, vagy politikáról?

- Is, is. Megismerkedtünk. Egy találkozáskor az ember nyilván alapvetően kérdez is, nemcsak hallgat. Én meg aztán főleg hajlamos vagyok arra, hogy azonnal interjúhelyzetben érezzem magamat. Persze, hogy kérdeztem arról, hogyan látja a politikai helyzetet. De a megbeszélésünknek azért nem ez volt a fő irányvonala, hanem az, hogy mit szeretne tőlem.

- Jövőre választások lesznek. Mindenféle pletykák terjengenek, hogy azután mi történhet.

- Igen, vannak pletykák, amikre most céloztál, hogy Simicska csak 2018-ig akarja üzemeltetni a Hír Tv-t, meg a Magyar Nemzetet, a Lánchíd Rádiót, mert az a célja, hogy megbuktassa Orbánt és onnantól kezdve az egész nem érdekes neki. Ez nem igaz. A G-naptól kezdve ez a médiaportfólió a szó legnemesebb és legjobb értelmében vett hírszolgáltatással, tájékoztatással kezdett el foglalkozni, és nem ideológiai alapon. Nincsenek jobbközép hírek, meg bal hírek, meg nem tudom mik. Hírszolgáltatás van. Több mint két éve ez a dolog úgy működik, ahogy működnie kell. Ez nem az a cél, hogy húzzuk ki valahogy a 18-as választásokig, hátha sikerül ezzel ártani, vagy használni valakinek, hanem ez már egy tényleg piaci alapon, és tényleg a szakma szabályainak megfelelően működő társaság.

- Simicskánál azért láthattuk, hogy tud ő hirtelen váltani.

- Csakhogy az nem a semmiből jött. Én nem hiszek olyan nagy horderejű változásokban, amikor valaki hétfő reggel felébred, és azt mondja, hogy eddig antiszemita voltam, de ettől kezdve megváltozom. A G-nap és Simicska esetében nem is erről beszélünk. Nem arról van szó, hogy egy ember, aki a Fideszt és Orbán Viktort, meg ezt az egész hálózatot felépítette, hétfő reggel felébredt és azt mondta, én inkább balliberális leszek ma tíz órától. Itt nem ideológiai váltás következett be, ami kirobbantotta ezt a dolgot. Szerintem a G-nap maga a felismerés volt, hogy ami addig történt, az attól kezdve már vállalhatatlan.

- Vagyis kijött azzal, amivel előtte majdnem egy évig nem.

- Igen. De nem volt a mondatnak egy olyan folytatása, hogy ha ez vállalhatatlan, akkor vállaljunk már gyorsan a másikat. Nem. A G-naptól kezdve a szakma szabályainak megfelelő televíziót, rádiót, újságot kell csinálni. Egyik kollégám azt mondta, nincs ideológiai tűzoltás. Amikor valahol riasztás van és kihívják a tűzoltót, akkor ott nincs kérdés, hogy most el kell oltani, vagy sem. Hírszolgáltatásban, műsorközlésben nem szabadna engedni az ideológiát.

- Nem szabadna, de mindenütt engedik.

- Na ezzel szakított a Hír Tv.

- Simicskának persze eszébe juthatott volna korábban is.

- Ez viszont már az ő baja. És abba már tényleg nem tudok beleszólni, hogy miért nem korábban ébredt rá erre.

- Szavaidból világos, hogy abszolút vállalhatónak tartod a mai Hír Tv-t.

- Nem dolgoznék itt, ha nem így lenne.

- Elhiszed azonban, hogy egy ilyen intézmény teljesen szakíthat a múltjával? Mert a Hír Tv-nek van az is.

- Egy ilyen váltásnál persze nyilván nem az effektív munkavégzőkre kell gondolni. Azok a vezetők pedig, akik irányították ezt a médiaportfóliót, a G-nap körüli botrány után azonnal otthagyták munkahelyüket. Más fontos feladatuk lett. A Hír Tv-nél attól kezdve tényleg semmi más nem számít, mint a szakmai munka. És az, hogy kik voltak ott és milyen utasításra miket cselekedtek, hát erről Tarr Péter vezérigazgató-helyettes nyilatkozott máshol, másnak. Az volt a múlt, onnantól kezdve egy teljesen vállalható, sőt egy tök jó televíziót csinálnak, már egészen új irányítással.

- Már megjelent két könyved, s korábban említetted, van egy titkos könyvterved is, ami akkor nem volt megvalósítható. Egyáltalán, akarsz még írni?

- Persze. Bár az a terv még most is titkos. Az első könyvem írásakor kiderült, mennyire jó írni. Akkor nagyon sokáig kérettem magam, nagyon nehezen vettem rá magam, de aztán rákaptam az ízére. Nagyon jó dolog kiírni magadból, ami eszedbe jut.

- A család mit szól hozzá, hogy rengeteget dolgozol és még írogatsz is?

- Az írásra ott vannak az éjszakák, ők alszanak, én írhatok. A második könyv születésekor a kisfiam mondott egy nagyon aranyosat. Én ugyanis iszonyú gyorsan írok, Marcikám pedig mindig azt látta, hogy anya elvonul a dolgozószobába és kegyetlenül csépeli a klaviatúrát. Egy idő után rám nézett: jaj, már megint össze-vissza írsz? Kérdezem, mi az az össze-vissza? És akkor mutatta a kis kezével. Feltétezte, ha valaki ilyen iramban ír, az csak össze-vissza lehet, hiszen különben szép komótosan meg kellene keresnie a betűket, ahogy az egy kisiskoláshoz illik. De egyébként mindent együtt csinálunk. Ha anyuka új könyvet ír, vagy új műsort hoz létre, vagy munkahelyet vált, annak ők is részesei. Ez nem egy egyszemélyes játék. 

(megjegyzés: a szerkesztőség nem találta bizonyítottnak a műsorvezető nézettségre tett kijelentéseit)

Szerző
Témák
Kálmán Olga

Döcög a metró, dagad a botrány

Publikálás dátuma
2017.03.24. 22:17
Népszava fotó
Forgalomba állítása óta eddig szinte egy napot sem vészelt át üzemzavar nélkül az „új” orosz metró, ám Demszky Gábor szerint nem ezek a hibák jelentik a legnagyobb bajt. A járműbeszerzésről most először megszólaló korábbi főpolgármester szerint már 2004-ben megpróbálták Budapestre erőltetni az oroszok azokat a szerelvényeket, amelyeket az Orbán-kormány a „Paksról szóló megállapodás farvizén” szerzett be. Állítja azt is, igazak azok a sajtóhírek, amelyek szerint ezek nem felújított, hanem új járművek, a 2004 óta álltak "lezsírozva és elraktározva."

„Én sem értem, hogy mi történt” - közölte Tarlós István főpolgármester a pénteki sajtótájékoztatóján, a napokban forgalomba állított orosz metró újabb lerobbanásának a hírére, hozzátéve, hogy talán Murphy törvénye vagy egyenesen sátáni, ördögi erők okozhatták a műszaki hibákat. A kínos magyarázkodás annyiban érthető: az "új" orosz metrót hétfőn adták át, ám kedden az ajtó meghibásodása miatt már ki kellett vonni a forgalomból.

Hosszú levél a kormányfőnek
Nemcsak a kocsikkal van baj a BKV-nál: „hosszú levelet” ír Tarlós István Orbán Viktor miniszterelnöknek az önkormányzati szektor béremelése érdekében. Tarlós szerint tarthatatlan, hogy míg a MÁV-nál és a Volánnál emelkednek a bérek, addig forráshiány miatt a BKV valamint a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. dolgozóinak fizetése nem nő. Tarlós szerint a Főváros önhibáján kívül nem tudja biztosítani a béremelés forrását. Horváth Csaba (MSZP) képviselő úgy látja: az idén 10 százalékos béremelésre van szükség a BKV és az FKF dolgozói között, ami hozzávetőlegesen 5 milliárdos forrást igényel. Azonban Horváth szerint „Tarlós urat és a fővárost a kormány kutyába sem veszi".

A szerelvényt szerdára megjavították, ám csütörtökön ismét kényszerszünet következett, majd péntek reggel újra üzemzavar történt. Tarlós úgy fogalmazott: egy-két ilyen hiba még nem zárható ki az első hetekben, de aztán ezek majd megszűnnek. Szerinte annak idején a Combino villamosok átadása után is előfordultak hibák, s akkor lehet problémáról beszélni, ha egy hónap múlva is marad ez a helyzet.

Miközben Tarlós és a főpolgármestert élesen bíráló ellenzék a hibákkal volt elfoglalva, az orosz metró ügyében váratlanul megszólalt Demszky Gábor. A korábbi főpolgármester terjedelmes Facebook-posztjában számos olyan momentumot tényként kezel, amelyet az eddigi sajtóhírek alapján csak sejteni lehetett. Írásában azt állítja: „ugyanezeket a szerelvényeket”, vagyis ugyanezen típusú metrót, 2004-ben neki is felajánlotta egy orosz delegáció.

A látogatók azonban szerinte csalódottan távoztak városházi irodájából, mert világossá tette számukra: „Metrójukkal be kell nevezniük a BKV által kiírt, – azóta elhíresült tender résztvevőjeként – a nemzetközi versenybe. (…) Nekik is meg kell felelniük az utolsó betűig a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek.”

Demszky olvasatában a történet akkor vett fordulatot, amikor az „orosz szerelvényeket – a Paksról szóló megállapodás farvizén – Orbán Viktor egyenesen Putyintól rendelte meg”.

A volt főpolgármester szerint a mostani szerelvények első változata, az 1930-as évek elején állt forgalomba Moszkvában. Így nyilvánvalóan a mai változat sem versenyképes a 4-es metróvonalon használt, automata vezérlésű szerelvényekkel, de az M2-esen futó Alstomokkal sem. Ezzel Demszky arra utalt, hogy az orosz szerelvények csak trükkel előzhették be konkurens modelleket. (Mint emlékezetes, tavaly nyáron az azóta bezáratott Népszabadság írta meg először: A valódi verseny elkerülése és az orosz partner helyzetbe hozása miatt a kiírt tender győztese valószínűleg nem felújított, hanem új kocsikat szállított) Az én verzióm az - fogalmazott szarkasztikusan Demszky - hogy ezeket a metrókocsikat már 2004-ben lezsírozták és elraktározták. Egyszerűen kivárták azt az időt, amikor a pályázati feltételekkel nem kell törődni, s elindíthatják azokat Budapest felé.

Börtönbe kerülhet, aki hallgat tarlós bojkottfelhívására
Meghökkentő kijelentést tett Tarlós István főpolgármester azzal kapcsolatban, hogy Budapesten több helyen megváltoztatták a korábban évtizedekig megszokott forgalmi rendet volt, új KRESZ-táblákat helyeztek el, a szabálytalan autósokat pedig a kamerák felvételei alapján ötvenezer forintos bírsággal sújtják. Tarlós azt mondta: arra biztatja azokat, akik kamerafelvétel alapján büntetést kapnak, hogy ne fizessék azt be. A szabályozás szerint ugyanis a kamerák felvételei alapján a közterület-felügyelő nem jogosult büntetni - mutatott rá.
Ezzel szemben a közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében az önkormányzati rendészeti szervek a rendőrséggel azonos módon, videokamerás térfelügyeleti rendszert vehetnek igénybe. A szabályszegés miatt 50 ezer forintos közigazgatási bírságot szabhatnak ki. Mindez azt jelenti: bajba kerülhet az az autós, aki megfogadja Tarlós szavait. Olyannyira, hogy szélsőséges esetben a be nem fizetett büntetés összegét a bíróság elzárásra is változtathatja.

Demszky Gábor posztjában – amely csütörtökön, tehát jóval Tarlós tegnap magyarázkodása és „combinós” nyilatkozata előtt született – írt az új metrók meghibásodásairól is. Mint fogalmazott, a hibákkal szemben „elnéző”. Magyarázatként felelevenítette, hogy főpolgármestersége idején a Combinók ajtajával is gond volt. Szerinte azonban azért két eset mégsem azonos: miután megfenyegette a gyártót, hogy még egy hiba esetén visszaküldi mind a negyven villamost, a Siemens vezérkara válság stábot hívott össze és megoldották a gondokat. „Elkelne Pestre néhány orosz szerelő minden szerelvényre érkezhetne egy ekszpert vagy "specialist. Orbán egyenesen Putyintól rendelhetné meg az extra szolgáltatást” - írta Demszky.

Utazás a múltba
Az új orosz metrókról most mondott először véleményt Demszky Gábor. A korábbi főpolgármestert időzítéséről és súlyos állításairól is kérdeztük.
- Miért pont most szólalt meg az orosz metró ügyében?
Népszava fotó

Népszava fotó

- Mert miközben örültem annak, hogy végre új metrók érkeznek Budapestre, a beszerzés és forgalomba helyezés körülményei bosszantottak...
- Már tavaly nyáron lehetett tudni, hogy sok minden nem stimmel a beszerzésénél.
- Az elmúlt hét évből ötöt külföldön töltöttem, tavaly nyáron Amerikában voltam. Nem akartam a pálya széléről bekiabálni.
- Mostani megszólalását alighanem sokan úgy értelmezik majd: ez csak afféle válaszcsapás a négyes metró ügyében önnel szemben megfogalmazott vádaskodásokra.
- Ez nevetséges felvetés! Azért most mondom most el a véleményem, mert itthon vagyok és a most üzembe állított orosz szerelvények kapcsán visszaköszön egy régi történet, ami teljes terjedelemben a Facebook-oldalamon olvasható, Két lépés hátra cím alatt. Amúgy az OLAF fércmunkát végzett, nekem pedig, és ezt már sokszor elmondtam, nincs takargatnivalóm. Az Európai Bizottság elnökétől kértem, hogy hallgassanak meg végre ebben az ügyben.
- Tényként kezeli, hogy az orosz szerelvények nem felújítottak, hanem újak. Sokan erre visszakérdeznek: miért baj, ha tényleg jobbat kaptunk az ígértnél?
- Egyfelől azért, mert nem volt valódi verseny. Ha lett volna valódi verseny, akkor alighanem ma korszerűbb, takarékosabb és légkondicionált szerelvények állnának forgalomba. Minden tekintetben visszalépés Budapestnek ez az ügy. Régi, orosz metrókon utazunk vissza a múltba.



Témák
metró Tarlós

NER-kompatibilis klónszervezetekkel egyeztetnek

Publikálás dátuma
2017.03.24. 21:45
Balog Zoltánt nem zavarja a belterjes egyeztetés FOTÓ: NÉPSZAVA
Bevett gyakorlat az oktatásügyben is, hogy a szakmai szervezeteket mellőzve hoznak döntéseket. Azért, hogy legalább a látszatát megteremtsék a szakmai egyeztetéseknek, sajátos gyakorlatot honosítanak meg: kevéssé kritikus "ellenszervezetekkel" igyekszik legitimálni intézkedéseit a kabinet. A kormányközeliekkel körbeültetett kerekasztal és a NER-kompatibilis pedagógus kar után már a kritikus történelemtanárok egyesületének is van "polgári" klónja.

Az oktatásirányításban is bevett gyakorlat az, hogy a szakmai szervezeteket mellőzve hozzák a döntéseket. Jó példa erre az új Nemzeti alaptanterv (Nat), amelynek koncepcióját állítólag országos szakmai konferenciákon is bemutatták, csakhogy sok szakmai szervezet - például a Civil Közoktatási Platform 59 tagja - hivatalosan még csak nem is hallott erről. Nem tudni, az egyeztetéseken kik voltak jelen, de sejthető, hiszen a kormány már többször leszögezte: számára a köznevelési kerekasztalon kívül nincs egyeztetés. A kerekasztalon pedig, a kormánnyal kevéssé kritikus szervezetek kapnak helyet.

Abból sem csinálnak problémát, ha nem találnak olyan reprezentatív szervezetet, amely egyetértene az orbáni irányvonallal - egyszerűen kreálnak helyette egy baráti klónszervezetet. Lényegében a pedagógus szakszervezetek helyére hozták létre a 2014-ben alakult Nemzeti Pedagógus Kart (NPK). Bár a szakszervezetekkel így sem lehet megúszni a külön tárgyalásokat, az NPK a kormány számára elfogadható módon reprezentálja a pedagógusokat a köznevelési kerekasztalon, hiszen az állami intézményekben dolgozó tanároknak kötelező tagságot írtak elő.

A kar elnökének Horváth Pétert, a győri Révai gimnázium elismert igazgatóját választották, aki olykor kritizálja a kormány intézkedéseit, de nem konfrontálódik, ha észrevételeit figyelmen kívül hagyják. Beszédes a kar eredményeit bemutató dokumentum első pontja: az NPK legfontosabb eredményeként értékelik már azt is, hogy részt vehetnek az egyeztetéseken. Ugyanakkor a káderek sem hiányozhatnak: például az NPK főtitkára, Szeleczki János korábban a Fidesz egri szervezetét vezette, 2006-2010 között a város alpolgármestere volt.

A tanárok mellett az ifjúságot is képviselni kell, ezért jött létre 2012-ben - elvben civil kezdeményezésre - a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT). A szervezet függetlennek minősíti magát, célja a hazai ifjúságpolitika előmozdítása, szorosan együttműködve a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel. Ennek ellenére a NIT-ről nem sokat hallani, de tagja a köznevelési kerekasztalnak, tavaly szeptember óta az Emmi stratégiai partnereként működik. Tagszervezetei között megtalálható például a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa támogatásával létrejött Magyar Ifjúsági Szövetség, amely 2015 óta nem adott hírt magáról, a pártoló tagok között pedig ott van a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is.

Bár nem tagja a köznevelési kerekasztalnak, a kormány az utóbbi hónapokban előszeretettel hivatkozik egy új tanárszervezet, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete (TSZE) állásfoglalásaira. Eddigi működéséből úgy tűnik, a tavaly februárban alakult egyesület a rendszerváltás óta működő Történelemtanárok Egylete (TTE) ellenszervezeteként jött létre, nyilatkozataik feltűnően egyeznek a kabinet álláspontjával. A TTE gyakran élesen kritizálja a kormányt, legutóbb petíciót is indítottak annak érdekében, hogy az idei érettségin is lehessen használni a "régi" történelematlaszt a kötelezővé tett, hibáktól hemzsegő állami helyett. A TSZE szerint az új atlasz használhatóságának megkérdőjelezése csak hisztériakeltés, az megfelel a követelményeknek - ugyanezen a véleményen volt Rétvári Bence államtitkár is. A TSZE tavaly 6,2 millió forintos működési támogatást is kapott az államtól, miközben más szervezetek legfeljebb ennek felére pályázhatnak.

Nem most kezdték

Régóta bevett gyakorlat a Fidesz háza táján, hogy (ál)civil szervezeteken keresztül próbálják a párt érdekeit érvényesíteni. 2010 előtt az akkori médiatörvény szerint a Magyar Televízió és a Magyar Rádió kuratóriumába 21-21, a Duna Tv testületébe pedig 23 társadalmi szervezet küldhetett egy évre tagokat - sorsolás alapján. Ám a jogszabály azt nem tiltotta, hogy egy-egy társadalmi szervezet ugyanazt a jelöltet delegálja, így fordulhatott elő, hogy kialakult a "főállású társadalmi kurátorok" köre. Közülük is a legismertebb, az akkori Fideszhez és a jobboldalhoz közelálló Gráf Csilla, aki legalább tucatszor volt különböző társadalmi szervezetek kurátora.

A kultúrpolitikában sem ismeretlen a módszer: a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) jobboldali ellenszervezeteként hozta Makovecz Imre a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA). A jelenleg Fekete György vezette, ultrakonzervatív MMA-t a második Orbán-kormány hozta helyzetbe: 2011-ben köztestületté nyilvánította, a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták, a Nemzeti Kulturális Alap átalakításával az MMA megkerülhetetlenné vált a magyar kultúrára szánt kormányzati pénzek elosztásában.

A színházi életben is van példa hasonló megosztottságra. A Vidnyánszky Attila által vezetett és 2008 novemberében alapított Magyar Teátrumi Társaság felvállalja jobb oldali szimpátiáját, gyakorlatilag a Magyar Színházi Társaság ellenpontjaként jött létre. A Magyar Teátrumi Társaság szerepelt vállalt az előadóművészeti törvény átalakításában.



Szerző