Buldózerek mennek a szegénynegyedbe

Publikálás dátuma
2017.03.24 17:54
Forrás: Miskolcon maradunk!/Facebook csoport
Fotó: /
Hiába számos emberi jogi hazai és uniós szervezet tiltakozása, a miskolci számozott utcákban tovább folyik a romák kiszorítása és a házak lebontása: hétfőn mennek a buldózerek. Kell a hely az épülő diósgyőri aréna új parkolójának. 

Az úgynevezett számozott utcákban folytatódik a miskolci nyomortelep-felszámolási program: a 11 utcában található 270 lakásból eddig 29-et már elbontottak, hétfőn pedig megkezdődik a kilencedik, tizedik és tizenegyedik utcák eldózerolása, s újabb 80 lakás felszámolása – adta hírül pénteken a miskolci polgármesteri hivatal. A Számozott utcák teljes területe mintegy 117 300 négyzetméter, a mostani bontási munkák ennek csaknem egyharmadát érintik.

Korábban nyomortelep-felszámolási programnak nevezték, majd később kicsit finomítottak rajta, s „avult városrészek megszüntetésének” hívták azt az eljárást, amelynek valójában kevés köze van a lepusztult szegregátumok átgondolt és tudatos felszámolásához. Jogvédők többször is hangsúlyozták, hogy szerintük Miskolcon a fideszes-kereszténydemokra polgármester vezényletével egyszerű telekbiznisz és ötletszerű cigány-üldözés zajlik. Diósgyőri munkások otthonai voltak az itteni házak, nem viskók, s legtöbbjük nincs is rossz állapotban. Ha lenne a városnak átfogó lakáskoncepciója, ezt a területet is rehabilitálhatták volna, ám nem tették.

Elsőként egy féllábú, idős asszonyt és egy háromgyerekes családot raktak utcára, még 2014-ben. Később rendeletet hoztak, amelyben kétmillió forintot ígértek azoknak, akik vállalták, hogy kiköltöznek miskolci önkormányzati bérlakásukból, s elköltöznek máshová. Válaszul nyolc település – Sátoraljaújhellyel az élen – olyan jogsértő rendeletet alkotott, amely kizárta a lehetséges hozzájuk beköltözőket olyan juttatásokból, amelyeket a helyben élők amúgy megkapnak. Ezt végül a Kúria hatályon kívül helyezte.

Az Európai Bizottság, az EBESZ, a Kúria és az illetékes megyei kormányhivatal is több alkalommal figyelmeztette Miskolcot: jogsértő a számozott utcákban élők kilakoltatása, mert az érintetteknek nem ajánlottak fel más lehetőséget vagy kártérítést ellentételezésül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda panasza alapján az Egyelő Bánásmód Hatóság félmilliós bírságot szabott ki a miskolci önkormányzatra a számozott utcák lakóinak hátrányos megkülönböztetése miatt, s kötelezte Miskolcot egy méltányos lakhatási rendelet kidolgozására. Roma aktivisták többször is demonstráltak, arra figyelmeztetve a döntéshozókat, hogy ha folytatják kitelepítési akciójukat, szociális katasztrófa fenyegetheti a várost.

Sokan pozitív lépésnek ítélték, hogy az önkormányzat tavaly harminc itteni lakást átadott a Máltai Szeretetszolgálatnak: a szervezet szigorú feltételeket szabva gondoskodik a rászoruló családok elhelyezéséről. Az itt élők szerint azonban jóval több házat kellene ilyen célra felajánlani. Sokan a vegzálások elől már korábban Miskolc peremkerületeibe menekültek, ahol bádogból, farostlemezből összetákolt viskókban vészelték át a telet. Az ő sorsukról senki nem gondoskodott, noha ugyanúgy rászorulnának szociális bérlakásokra, mint a számozott utcában maradók.

2017.03.24 17:54

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el. Állítólag egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály sérült meg.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
A Blikk információja szerint egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály megsérült. Pontosan még nem lehet tudni, érintkezett-e valaki a veszélyes szállítmánnyal. Hétszáz méter sugarú körben húzták fel a kordont. Három ember érintkezhetett a veszélyes anyagot tartalmazo tartállyal. Úgy tudjuk, irídium izotópról van szó. A katasztrófavédelem mobillaborja van kinn a helyszínen, ahol méréseket végeznek. A Zoom.hu értesülése szerint a Turkish Airlines egyik gépe legálisan szállított sugárzó anyagot, a szállításhoz használt ólomkonténer azonban megrepedt. 
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:29

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47