Buldózerek mennek a szegénynegyedbe

Hiába számos emberi jogi hazai és uniós szervezet tiltakozása, a miskolci számozott utcákban tovább folyik a romák kiszorítása és a házak lebontása: hétfőn mennek a buldózerek. Kell a hely az épülő diósgyőri aréna új parkolójának.

Az úgynevezett számozott utcákban folytatódik a miskolci nyomortelep-felszámolási program: a 11 utcában található 270 lakásból eddig 29-et már elbontottak, hétfőn pedig megkezdődik a kilencedik, tizedik és tizenegyedik utcák eldózerolása, s újabb 80 lakás felszámolása – adta hírül pénteken a miskolci polgármesteri hivatal. A Számozott utcák teljes területe mintegy 117 300 négyzetméter, a mostani bontási munkák ennek csaknem egyharmadát érintik.

Korábban nyomortelep-felszámolási programnak nevezték, majd később kicsit finomítottak rajta, s „avult városrészek megszüntetésének” hívták azt az eljárást, amelynek valójában kevés köze van a lepusztult szegregátumok átgondolt és tudatos felszámolásához. Jogvédők többször is hangsúlyozták, hogy szerintük Miskolcon a fideszes-kereszténydemokra polgármester vezényletével egyszerű telekbiznisz és ötletszerű cigány-üldözés zajlik. Diósgyőri munkások otthonai voltak az itteni házak, nem viskók, s legtöbbjük nincs is rossz állapotban. Ha lenne a városnak átfogó lakáskoncepciója, ezt a területet is rehabilitálhatták volna, ám nem tették.

Elsőként egy féllábú, idős asszonyt és egy háromgyerekes családot raktak utcára, még 2014-ben. Később rendeletet hoztak, amelyben kétmillió forintot ígértek azoknak, akik vállalták, hogy kiköltöznek miskolci önkormányzati bérlakásukból, s elköltöznek máshová. Válaszul nyolc település – Sátoraljaújhellyel az élen – olyan jogsértő rendeletet alkotott, amely kizárta a lehetséges hozzájuk beköltözőket olyan juttatásokból, amelyeket a helyben élők amúgy megkapnak. Ezt végül a Kúria hatályon kívül helyezte.

Az Európai Bizottság, az EBESZ, a Kúria és az illetékes megyei kormányhivatal is több alkalommal figyelmeztette Miskolcot: jogsértő a számozott utcákban élők kilakoltatása, mert az érintetteknek nem ajánlottak fel más lehetőséget vagy kártérítést ellentételezésül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda panasza alapján az Egyelő Bánásmód Hatóság félmilliós bírságot szabott ki a miskolci önkormányzatra a számozott utcák lakóinak hátrányos megkülönböztetése miatt, s kötelezte Miskolcot egy méltányos lakhatási rendelet kidolgozására. Roma aktivisták többször is demonstráltak, arra figyelmeztetve a döntéshozókat, hogy ha folytatják kitelepítési akciójukat, szociális katasztrófa fenyegetheti a várost.

Sokan pozitív lépésnek ítélték, hogy az önkormányzat tavaly harminc itteni lakást átadott a Máltai Szeretetszolgálatnak: a szervezet szigorú feltételeket szabva gondoskodik a rászoruló családok elhelyezéséről. Az itt élők szerint azonban jóval több házat kellene ilyen célra felajánlani. Sokan a vegzálások elől már korábban Miskolc peremkerületeibe menekültek, ahol bádogból, farostlemezből összetákolt viskókban vészelték át a telet. Az ő sorsukról senki nem gondoskodott, noha ugyanúgy rászorulnának szociális bérlakásokra, mint a számozott utcában maradók.