Buldózerek mennek a szegénynegyedbe

Publikálás dátuma
2017.03.24. 17:54
Forrás: Miskolcon maradunk!/Facebook csoport
Hiába számos emberi jogi hazai és uniós szervezet tiltakozása, a miskolci számozott utcákban tovább folyik a romák kiszorítása és a házak lebontása: hétfőn mennek a buldózerek. Kell a hely az épülő diósgyőri aréna új parkolójának. 

Az úgynevezett számozott utcákban folytatódik a miskolci nyomortelep-felszámolási program: a 11 utcában található 270 lakásból eddig 29-et már elbontottak, hétfőn pedig megkezdődik a kilencedik, tizedik és tizenegyedik utcák eldózerolása, s újabb 80 lakás felszámolása – adta hírül pénteken a miskolci polgármesteri hivatal. A Számozott utcák teljes területe mintegy 117 300 négyzetméter, a mostani bontási munkák ennek csaknem egyharmadát érintik.

Korábban nyomortelep-felszámolási programnak nevezték, majd később kicsit finomítottak rajta, s „avult városrészek megszüntetésének” hívták azt az eljárást, amelynek valójában kevés köze van a lepusztult szegregátumok átgondolt és tudatos felszámolásához. Jogvédők többször is hangsúlyozták, hogy szerintük Miskolcon a fideszes-kereszténydemokra polgármester vezényletével egyszerű telekbiznisz és ötletszerű cigány-üldözés zajlik. Diósgyőri munkások otthonai voltak az itteni házak, nem viskók, s legtöbbjük nincs is rossz állapotban. Ha lenne a városnak átfogó lakáskoncepciója, ezt a területet is rehabilitálhatták volna, ám nem tették.

Elsőként egy féllábú, idős asszonyt és egy háromgyerekes családot raktak utcára, még 2014-ben. Később rendeletet hoztak, amelyben kétmillió forintot ígértek azoknak, akik vállalták, hogy kiköltöznek miskolci önkormányzati bérlakásukból, s elköltöznek máshová. Válaszul nyolc település – Sátoraljaújhellyel az élen – olyan jogsértő rendeletet alkotott, amely kizárta a lehetséges hozzájuk beköltözőket olyan juttatásokból, amelyeket a helyben élők amúgy megkapnak. Ezt végül a Kúria hatályon kívül helyezte.

Az Európai Bizottság, az EBESZ, a Kúria és az illetékes megyei kormányhivatal is több alkalommal figyelmeztette Miskolcot: jogsértő a számozott utcákban élők kilakoltatása, mert az érintetteknek nem ajánlottak fel más lehetőséget vagy kártérítést ellentételezésül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda panasza alapján az Egyelő Bánásmód Hatóság félmilliós bírságot szabott ki a miskolci önkormányzatra a számozott utcák lakóinak hátrányos megkülönböztetése miatt, s kötelezte Miskolcot egy méltányos lakhatási rendelet kidolgozására. Roma aktivisták többször is demonstráltak, arra figyelmeztetve a döntéshozókat, hogy ha folytatják kitelepítési akciójukat, szociális katasztrófa fenyegetheti a várost.

Sokan pozitív lépésnek ítélték, hogy az önkormányzat tavaly harminc itteni lakást átadott a Máltai Szeretetszolgálatnak: a szervezet szigorú feltételeket szabva gondoskodik a rászoruló családok elhelyezéséről. Az itt élők szerint azonban jóval több házat kellene ilyen célra felajánlani. Sokan a vegzálások elől már korábban Miskolc peremkerületeibe menekültek, ahol bádogból, farostlemezből összetákolt viskókban vészelték át a telet. Az ő sorsukról senki nem gondoskodott, noha ugyanúgy rászorulnának szociális bérlakásokra, mint a számozott utcában maradók.

Szerző

Olimpia 2024 - Vizsgálóbizottságot akar az ellenzék

Három ellenzéki párt, az LMP, az MSZP és a Jobbik azt javasolja, hogy a parlament hozzon létre vizsgálóbizottságot - az azóta már visszavont - budapesti olimpiai pályázat előkészítésével kapcsolatos tevékenység kivizsgálására. A három párt képviselői pénteken terjesztették az Országgyűlés elé az erről szóló határozati javaslatukat.

Kezdeményezésük szerint a testületnek egyebek mellett olyan kérdéseket kellene tisztáznia, mint hogy a központi büdzsé mennyivel és milyen feltételekkel támogatta a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezésére vonatkozó pályázat előkészítését és benyújtását, a támogatási feltételek hogyan biztosították a költségvetési támogatás jogszerű és hatékony felhasználását, és mit tettek az állam nevében eljárók ennek ellenőrzése érdekében.

Kíváncsiak lennének továbbá a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. szerződéseire, különös tekintettel a kommunikációs költségekre.
A bizottság - amelynek 8 tagja lenne, 3 fideszes, valamint egy-egy KDNP-s, MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független képviselő - október 1-jéig nyújtaná be jelentését a Háznak.

Az ellenzéki politikusok a magas korrupciós kockázattal indokolták, miért szükséges szerintük megvizsgálni a pályázati költéseket. Megjegyezték: a költségvetési keret nagyobb részét a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nyílt közbeszerzési eljárások nélkül költötte el.

A Fővárosi Közgyűlés március elején döntött a 2024-es olimpia megrendezésére beadott budapesti pályázat visszavonásáról.
Az országgyűlési törvény értelmében vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. A pénteken beadott határozati javaslatot ennél többen, 51-en írták alá.

Szerző

Olimpia 2024 - Vizsgálóbizottságot akar az ellenzék

Három ellenzéki párt, az LMP, az MSZP és a Jobbik azt javasolja, hogy a parlament hozzon létre vizsgálóbizottságot - az azóta már visszavont - budapesti olimpiai pályázat előkészítésével kapcsolatos tevékenység kivizsgálására. A három párt képviselői pénteken terjesztették az Országgyűlés elé az erről szóló határozati javaslatukat.

Kezdeményezésük szerint a testületnek egyebek mellett olyan kérdéseket kellene tisztáznia, mint hogy a központi büdzsé mennyivel és milyen feltételekkel támogatta a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezésére vonatkozó pályázat előkészítését és benyújtását, a támogatási feltételek hogyan biztosították a költségvetési támogatás jogszerű és hatékony felhasználását, és mit tettek az állam nevében eljárók ennek ellenőrzése érdekében.

Kíváncsiak lennének továbbá a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. szerződéseire, különös tekintettel a kommunikációs költségekre.
A bizottság - amelynek 8 tagja lenne, 3 fideszes, valamint egy-egy KDNP-s, MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független képviselő - október 1-jéig nyújtaná be jelentését a Háznak.

Az ellenzéki politikusok a magas korrupciós kockázattal indokolták, miért szükséges szerintük megvizsgálni a pályázati költéseket. Megjegyezték: a költségvetési keret nagyobb részét a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nyílt közbeszerzési eljárások nélkül költötte el.

A Fővárosi Közgyűlés március elején döntött a 2024-es olimpia megrendezésére beadott budapesti pályázat visszavonásáról.
Az országgyűlési törvény értelmében vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. A pénteken beadott határozati javaslatot ennél többen, 51-en írták alá.

Szerző