Buldózerek mennek a szegénynegyedbe

Publikálás dátuma
2017.03.24 17:54
Forrás: Miskolcon maradunk!/Facebook csoport
Fotó: /
Hiába számos emberi jogi hazai és uniós szervezet tiltakozása, a miskolci számozott utcákban tovább folyik a romák kiszorítása és a házak lebontása: hétfőn mennek a buldózerek. Kell a hely az épülő diósgyőri aréna új parkolójának. 

Az úgynevezett számozott utcákban folytatódik a miskolci nyomortelep-felszámolási program: a 11 utcában található 270 lakásból eddig 29-et már elbontottak, hétfőn pedig megkezdődik a kilencedik, tizedik és tizenegyedik utcák eldózerolása, s újabb 80 lakás felszámolása – adta hírül pénteken a miskolci polgármesteri hivatal. A Számozott utcák teljes területe mintegy 117 300 négyzetméter, a mostani bontási munkák ennek csaknem egyharmadát érintik.

Korábban nyomortelep-felszámolási programnak nevezték, majd később kicsit finomítottak rajta, s „avult városrészek megszüntetésének” hívták azt az eljárást, amelynek valójában kevés köze van a lepusztult szegregátumok átgondolt és tudatos felszámolásához. Jogvédők többször is hangsúlyozták, hogy szerintük Miskolcon a fideszes-kereszténydemokra polgármester vezényletével egyszerű telekbiznisz és ötletszerű cigány-üldözés zajlik. Diósgyőri munkások otthonai voltak az itteni házak, nem viskók, s legtöbbjük nincs is rossz állapotban. Ha lenne a városnak átfogó lakáskoncepciója, ezt a területet is rehabilitálhatták volna, ám nem tették.

Elsőként egy féllábú, idős asszonyt és egy háromgyerekes családot raktak utcára, még 2014-ben. Később rendeletet hoztak, amelyben kétmillió forintot ígértek azoknak, akik vállalták, hogy kiköltöznek miskolci önkormányzati bérlakásukból, s elköltöznek máshová. Válaszul nyolc település – Sátoraljaújhellyel az élen – olyan jogsértő rendeletet alkotott, amely kizárta a lehetséges hozzájuk beköltözőket olyan juttatásokból, amelyeket a helyben élők amúgy megkapnak. Ezt végül a Kúria hatályon kívül helyezte.

Az Európai Bizottság, az EBESZ, a Kúria és az illetékes megyei kormányhivatal is több alkalommal figyelmeztette Miskolcot: jogsértő a számozott utcákban élők kilakoltatása, mert az érintetteknek nem ajánlottak fel más lehetőséget vagy kártérítést ellentételezésül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda panasza alapján az Egyelő Bánásmód Hatóság félmilliós bírságot szabott ki a miskolci önkormányzatra a számozott utcák lakóinak hátrányos megkülönböztetése miatt, s kötelezte Miskolcot egy méltányos lakhatási rendelet kidolgozására. Roma aktivisták többször is demonstráltak, arra figyelmeztetve a döntéshozókat, hogy ha folytatják kitelepítési akciójukat, szociális katasztrófa fenyegetheti a várost.

Sokan pozitív lépésnek ítélték, hogy az önkormányzat tavaly harminc itteni lakást átadott a Máltai Szeretetszolgálatnak: a szervezet szigorú feltételeket szabva gondoskodik a rászoruló családok elhelyezéséről. Az itt élők szerint azonban jóval több házat kellene ilyen célra felajánlani. Sokan a vegzálások elől már korábban Miskolc peremkerületeibe menekültek, ahol bádogból, farostlemezből összetákolt viskókban vészelték át a telet. Az ő sorsukról senki nem gondoskodott, noha ugyanúgy rászorulnának szociális bérlakásokra, mint a számozott utcában maradók.

2017.03.24 17:54

Akár 50 ezres bírságot is kaphat, aki felsózza a járdát

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A hótakarításról többnyire a tulajdonosnak kell gondoskodnia.
A helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja – és sok helyen elő is írja –, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani. A hótakarításról és a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról tehát a legtöbb esetben a tulajdonosnak kell gondoskodnia – hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum. Az előírás a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja: abban az esetben, ha valaki az ingatlan előtti, veszélyessé vált járdán szenved balesetet, a tulajdonos köteles megtéríteni a kárt, és bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatják. A portál kiemeli: az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el. A só károsítja környezetet, tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, és nem tesz jót az állatoknak sem. A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások, a célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
2018.11.20 18:26
Frissítve: 2018.11.20 18:26

Kiderült, mikor lenne a következő népszámlálás

Publikálás dátuma
2018.11.20 17:49

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kérdőíveket interneten vagy kérdezőbiztosok segítségével is ki lehet majd tölteni.
Kedden beadta a kormány a törvényjavaslatot a következő esedékes, 2021-es népszámlálásról. A dokumentum szerint a népszámlálást 2021. május 1. és június 20. között tartják majd, és a kérdőíveket ki lehet majd tölteni interneten is, vagy kérdezőbiztosok segítségével – vette észre a hvg.hu. A törvényjavaslat szerint a népszámlálásban összeszámolják
  • a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokat,
  • a Magyarország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó EGT-állampolgárokat, harmadik országbeli állampolgárokat és hontalan személyeket,
  • és az ország területén lévő lakásokat, lakott üdülőket, lakott egyéb lakóegységeket, és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményeket (gyermekvédelmi szakellátás intézményei, diákotthonok, kollégiumok, munkavállalók elhelyezését szolgáló intézmények, tartós és átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmények, büntetés-végrehajtás intézmények).
A személyekkel kapcsolatban a népszámlálás a következőkre fog rákérdezni: családi- és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, a lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek száma, születési ideje, iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben beszélt nyelv, vallás, egészségi állapot, fogyatékosság. Az adatszolgáltatás kötelező, de az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes a kitöltés. A gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.
2018.11.20 17:49