Eötvös helyett Hamar

Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:47
Kovács Géza az eddigi konkurenciánál, a Magyar Rádió Zenekaránál folytatja FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Értetlenséggel fogadta a Hamar Zsolt kinevezését hírül adó minisztériumi közlemény “a kinevezésekkel a cél a zenekar erőteljesebb külföldi pozicionálása” mondatát Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok volt főigazgatója. Ő a Kocsis Zoltán halálával megüresedett főzeneigazgatói poszt betöltésére Eötvös Péter világhírű zeneszerzőt kérte fel, a minisztérium azonban a nemzetközi zenei világban Eötvöshöz képest kevésbé elfogadott Hamar Zsoltot választotta a világ minden nagy koncertszínpadán hatalmas közönség- és kritikai sikerrel megfordult együttes élére.

Hamar Zsolt és Herboly Domonkos került a Nemzeti Filharmonikusok élére – jelentette be a zenekar és fenntartója, az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 12-én. Az együttest csaknem húsz éven át a tavaly november 6-án elhunyt világhírű zongoraművész, karmester Kocsis Zoltán vezette. Az utódlással kapcsolatban sokféle hír kering a városban, ezeket tisztázandó kérdezte lapunk a zenekar volt főigazgatóját, Kovács Gézát.

Kovács Géza, a 62 éves művészeti menedzser 1995-től töltötte be a zenekarvezetői tisztséget. Ő kérte fel 1997-ben Kocsis Zoltán zongoraművész-karmestert a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár élére főzeneigazgatónak, aki haláláig, 2016. novemberig vezette az együttest. Kocsis kérlelhetetlen művészi és szakmai maximalizmusával elérte, hogy a Nemzeti Filharmonikusok régi fényében tündökölve lépjen fel az Egyesült Államoktól Kínáig, Spanyolországtól Nagy Britanniáig komoly nemzetközi közönség- és kritikai elismeréssel övezve.

Kovács Géza, a Kocsis Zoltán művészi, szakmai testamentumát, az utódról szóló végrendeletét firtató kérdésünkre válaszolva elmesélte, hogy a művész munkaterápiába menekült, titkolta betegségét, mert úgy élte meg életét, hogy a fizikai és lelki erejéhez nem férhetett kétség, nem akart gyengének mutatkozni. Kocsisnak, akinek valóban a zene töltötte ki életét, és a zsenialitását senki nem vitatta, október 19-én volt az utolsó koncertje, az utolsó percig a munkába temetkezett, Kovács Géza nem tud senkiről, akit Kocsis kiszemelt volna utódjaként a zenekar élére. „Mindannyiunk dolgát megnehezítette azzal, hogy elment, fiatalon, annyi idősen, amennyi Bartók Béla volt halálakor. Azokban a percekben halt meg, amikor a zenekar Sanghajban az ő betanításában Kovács János vezényletével a Csodálatos mandarint játszotta, és amikor a mandarin a szerepe szerint meghal.” - emlékezik Kovács Géza. „Itt maradtunk nélküle árván, és a többes szám nem csak a Nemzeti Filharmonikusokra vonatkozik, hanem az egész zenei életre.”

Kovács Géza megtapasztalhatta, hogy még Kocsis életében, de betegsége ismeretében özönlöttek az utód szerepére felajánlkozók, „különösen viszolyogtatónak találtam azokat, akik személyesen megjelentek, és elmondták, hogy egyedül ők azok, akik alkalmasak arra, hogy betöltsék a Zoli után támadt űrt” - meséli. Kocsis halála után „a zenekar és az énekkar vezetőivel konzultálva azonnal egyetértésre jutottunk abban, hogy egyedül Eötvös Péter jöhet számításba. És nem csak azért, mert valahányszor együtt dolgoztunk, az nagyon gyümölcsöző volt, hanem mert rokonszenves a munkamódszere, jó hangulatú az együttműködés a zenészekkel és egy folyamatos munkában nagyon fontosak az emberi szempontok is. Azt pedig szinte hozzá sem kell tennem, hogy Eötvös elismertsége a nagyvilágban evidencia. Bárhová mentem az elmúlt hónapokban a világban mindenki azt kérdezte: ugye Eötvös lesz az utód, csak kérdés, hogy vállalja-e.

Amikor világossá vált, hogy nincs alternatívája, egyeztettem a tulajdonossal, azaz az állami tulajdonosi jogot gyakorló EMMI-vel, az első, novemberi reakciók örömteliek voltak, úgy tűnt, hogy szerintük is az egyetlen evidens jelölt Eötvös Péter. Eötvös igent mondott a felkérésre, a világ legünnepeltebb operaházait, zenekarait húzta ki a naptárából. Elkezdtünk tervezni és hallatlan perspektívák nyíltak meg.” - meséli Kovács Géza. December közepe táján azonban már lehetett hallani arról, hogy vannak más elképzelések is, sokak számára volt vonzó az idén már 2 milliárd forint költségvetési támogatásból gazdálkodó Nemzeti Filharmonikusok, „de úgy gondoltam, hogy képtelenség, hogy egy megkérdőjelezhetetlen, politikai nyilatkozatot soha nem tevő muzsikussal szemben mást válasszanak.” 3-4 hete azonban Balog Zoltán miniszter és az amúgy zenei végzettséggel is rendelkező Hoppál Péter államtitkár ellátogatott a zenekarhoz és elmondták, hogy eleinte a kormányzat valóban Eötvös Péterben gondolkodott, de egy olyan ívű fejlesztést, 20 éves fényes korszakot terveznek, amit Eötvös életkora miatt nem tud végigvinni. Másrészt a kormányzat a BMC mellett létrejövő kortárs operaházra jelentős támogatást ad, és ennek művészeti igazgatója Eötvös Péter. A döntéshozók által felhozott érvre, miszerint Eötvös Péter 73 évesen idősnek számít, Kovács lapunknak felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Rádió zenekarát a jelenleg 84 éves Vásáry Tamás vezeti.

„A kormányzat képviselői elmondták, szakmai konzultációk után négy jelölt neve merült fel: Medveczky Ádámé, Eötvös Péteré, Kesselyák Gergelyé és Hamar Zsolté. Az első két művészre életkoruk miatt nem esett a választás, Kesselyák Gergely azt nyilatkozta, hogy az opera világa érdekli inkább, így végül Hamar Zsolt mellett határoztak. A filharmonikusok művészei tudomásul vették a döntést, én azonban olyan mértékben köteleztem el magam a Nemzeti Filharmonikusok és Eötvös Péter együttműködéséhez, hogy szakmaetikai okokból lemondtam a posztomról.” - tette egyértelművé Kovács Géza.

Hamar Zsolt zenekaron belüli elfogadottságával kapcsolatban Kovács Géza azt válaszolta, hogy erről inkább a zenekar tagjaitól kellene érdeklődni, „én javasoltam a kilencvenes évek végén Kocsis Zoltánnak, hogy Hamar Zsolt dolgozzon velünk, de Kocsis mellett nem volt könnyű dolga, így amikor Pécsett komoly lehetősége adódott, elbúcsúztunk egymástól. Nem tisztem megítélni, hogy milyen pályát írt le, de nem tudtam elképzelni, hogy vele dolgozzak azután, hogy húsz évig Kocsis Zoltánnal dolgoztam, és a jövőt Eötvös Péterrel terveztem el” - válaszolta a művészeti menedzser, a szakma legrangosabb nemzetközi díját, a Patrick Hayes-díjat 2014 elnyert Kovács Géza a kérdésre, hogy miért nem maradt a zenekarnál, miközben szerződését tavaly 2021. augusztus 31-ig hosszabbította meg a fenntartó. „Azt tudtam egyedül elképzelni, hogy a zenekar menedzselésére kiválóan alkalmas Herboly Domonkos menjen a Nemzeti Filharmonikusokhoz, én pedig az ő megüresedett helyére kerüljek.” A csere megtörtént, és „mintaszerűen zajlik az átadás-átvétel, ritka jó az együttműködés közöttünk.” - vázolja a helyzetet Kovács Géza.

Kovács Géza arra, hogy a minisztérium sajtóközleménye kitér arra is, hogy a kinevezésekkel a cél a zenekar erőteljesebb külföldi pozicionálása, úgy reagált, hogy „furcsa, bántó volt. A zenekar a legrangosabb színpadokon, a legrangosabb sorozatokban fordult meg, jártuk a határon túli városokat is. A bécsi koncertünk után a világ egyik legkiválóbb zenekaraként írtak rólunk. Ráadásul a zenekar nyereséges vagy legrosszabb esetben nullszaldós turnékat bonyolította le, mi nem közpénzből finanszíroztuk nemzetközi fellépéseinket.” Hogy érez-e ellentmondást a közlemény és Eötvös Péter meg nem választásával kapcsolatban, Kovács Géza azt mondja, hogy a prémium kategóriába nagyon nehéz eljutni, de „számomra ez a Kaukázusi krétakör is lehetne, azért drukkolok, hogy sikeresek legyenek Hamar Zsolttal. Nem titok, hogy Hamar Zsolt Körner Tamás ügynökségénél van, és elképzelhető, hogy Körner a Budapesti Fesztiválzenekarral kialakított kiváló nemzetközi kapcsolatait ki tudja használni. De mindezt úgyis eldönti a zenei piac.” - érzékelteti a helyzetet Kovács Géza.

Jelöltek harca

Tülekedtek a karmesterek Kocsis Zoltán székéért – fogalmaz március 23-i számában a Heti Válasz a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatói posztjának betöltéséről. A lap nem hivatalos információkra hivatkozva azt írja, 2017 elejére négy név maradt a kalapban: Eötvös Péter, Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely és a március 15-én Érdemes művésszé kitüntetett Hamar Zsolt.

A Népszava értesülései szerint az iparági pletykák még ennél is több esélyesről szóltak: Vajda Gergelyről például, aki lapunknak nem kívánta kommentálni az ügyet. Sokak szerint a zenekarral korábban is sikerrel dolgozó Kovács Jánosnak kellett volna az NFZ élére állnia. Az Emmi választása végül a 48 esztendős Hamar Zsoltra esett, ami a célkitűzés – mintegy húszéves megbízatás, hosszú távú építkezés – legitim döntésnek tűnik a többi, jóval idősebb jelölttel szemben. A Heti Válasz szerint komoly kampánymunka folyt egy-egy lehetséges utód érdekében: Eötvöst Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója szerette volna a zenekar élére, Hamart pedig Marton Éva operaénekes, illetve Batta András, a Zeneakadémia korábbi rektora.

Az NFZ főigazgatói székébe Herboly Domonkos érkezik megbízottként, Kovács pedig az ő helyét veszi át a Magyar Rádió zenei együtteseinek élén.

Az NFZ-hez most érkező Hamar és Herboly szakmai kvalitásait nem kérdőjelezik meg: míg előbbi a Pannon Filharmonikusok felvirágoztatásával szerzett érdemeket, volt a zürichi operaház karmestere és a Hesseni Állami Színház főzeneigazgatója is, utóbbit a Heti Válasznak higgadt, felkészült, jó vezetőként írták le.

CSA



A 60 éve született Bächer Ivánra emlékeztek

Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:46
Népszava fotó/Molnár Ádám
Bächer Ivánra, a Népszabadság egykori újságírójára, az ismert íróra emlékeztek szombat délután barátai, olvasói, volt munkatársai 60. születésnapján. 

A Láng Tékában (XIII. kerület, Pozsonyi út 5.) 16 órakor kezdődött rendezvény meghívóján az áll: "Bächer Iván fájánál emlékezik a Láng Téka Bächer Iván Vándorbab című könyve kapcsán." A tulajdonos, Rédei Éva lapunknak elmondta: a megemlékezésen Iván egykori barátai, írótársai lépnek fel, illetve küldenek szöveget az eseményre. Aczél Endre, Darvasi László, Dési János, Gerlóczy Márton, Kácsor Zsolt, Kukorelly Endre, Kövesdi Péter, Tamás Ervin. 

Szerző
Frissítve: 2017.03.26. 11:10

A bankok gondoljanak a mozgássérültekre

A fogyatékkal élők számára a pénzintézeteknek alakítsanak ki „egyablakos” ügyintézést - ajánlja a Magyar Nemzeti Bank a pénzintézeteknek. 

A bankoknak lehetővé kell tenni, hogy a látássérültek segítő kutyáikkal közlekedhessenek az intézményekben. A mozgáskorlátozott ügyfelek parkolóhelyét lehetőleg az ügyfélszolgálati pont bejáratának közelében célszerű elhelyezni. Az infokommunikációs akadálymentesítésnél pedig figyelmet kell fordítani a megfelelő magasságban elhelyezett sorszámhúzó automatára, a kihangosítható ügyfélhívó rendszerre, piktogramok, burkolati jelzések kialakításáraz vagy a személyes ügyfélszolgálati segítség felajánlására is - írta közleményében a jegybank.

Szerző