Kiszámíthatatlannak, átláthatatlannak és az EU követelményeivel ellentétesnek nevezte a magyarországi online szerencsejáték-szabályozást a lapunknak nyilatkozó Maarten Haijer, az Európai Szerencsejáték Szövetség (EGBA) főtitkára. Az érdekképviseleti szervezet emiatt már többször “feljelentette” a magyar hatóságokat az Európai Bizottságnál, egyelőre eredménytelenül. Most azért fordultak az EU-intézmények tevékenységét vizsgáló ombudsmanhoz, hogy vonja kérdőre az uniós végrehajtó és ellenőrző testületet: miért nem indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország — és még néhány másik tagállam — ellen az uniós jogot sértő törvényeik és gyakorlatuk miatt.
Maarten Haijer szerint Junckerék elnézőek a szerencsejáték-piac megnyitását jogellenesen hátráltató tagállamokkal szemben. A Népszavának nyilatkozó illetékesek sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandók azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szankciós eljárásokat kezdeményező belső bizottsági javaslatok rendre az elnök környezetében akadnak el. Kérdésünkre, hogy Jean-Claude Juncker 2014-es hivatalba lépése óta hány kötelezettségszegési eljárás indult, illetve lépett második vagy harmadik szakaszba a szerencsejáték-szabályozás terén, azt a választ kaptuk, hogy “az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja, hogy a tagállamok szerencsejáték-szabályozása megfelel-e az EU előírásainak.”
A brüsszeli testület jelenleg tájékozódik, “és szoros figyelemmel kíséri”, hogy a magyar törvények összeegyeztethetőek-e az uniós joggal — mondták a Népszavának bizottsági illetékesek. Az intenzív párbeszéd a kötelezettségszegési eljárás “előszobája”, ahol az uniós szakértők már túl hosszú ideje toporognak egy helyben, legalábbis az Európai Szerencsejáték Szövetség szerint.
A szerencsejáték-szolgáltatásokra nem vonatkozik ágazatspecifikus uniós jogszabály. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az EU Szerződés belső piacra vonatkozó szabályait, vagyis a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát biztosító elveket. Ezen belül azonban maguk határozhatják meg a szerencsejáték-tevékenységek szabályozását, valamint ennek felügyeletét és végrehajtását. A verseny korlátozása indokolt esetben lehetséges. Nem tilos állami monopólium bevezetése sem, de csak akkor, ha ez a közérdeket szolgálja, például a játékszenvedély visszaszorítását, a fogyasztók védelmét. Magyarország mellett jónéhány másik tagállam is próbálja különféle trükkökkel kijátszani a brüsszeli előírásokat és védeni a piacát.
Maarten Haijer a Népszavának azt mondta: bár a magyar hatóságok a fogyasztók érdekeire hivatkozva korlátozzák a külföldi szolgáltatók hozzáférését az online piachoz, a jelek arra mutatnak, hogy ezt nem a játékfüggőség enyhítése érdekében teszik. Az uniós előírás szerint viszont csak a közérdek védelme indokolhatja versenytársak kiszorítását — nyilatkozta az EGBA főtitkára. (Budapest pedig rendszeresen éppen erre hivatkozik.) “Ráadásul az online szerencsejátékok engedélyeztetési eljárása mindennek nevezhető, csak átláthatónak és következetesnek nem” — tette hozzá. Felidézte, hogy a magyar állam egy rövid ideig azzal hitegette a külföldi szolgáltatókat, hogy koncessziós jogot szerezhetnek, és ezzel lehetőséget online játékok üzemeltetésére, majd meggondolta magát. “Véleményünk szerint már azzal megsértették a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó uniós jogot, hogy megfosztották a külföldieket attól, hogy egy nyílt, átlátható pályázaton beadják a koncesszió iráni kérelmüket” — fogalmazott Haijer.
Az EGBA azt is nehezményezi, hogy a magyar kormány “elfelejtette” értesíteni az Európai Bizottságot azokról a törvényjavaslatokról, amelyeket az uniós jog szerint kötelező bemutatnia Brüsszelben, többek között azért, hogy a tagállamok véleményezhessék a tervezett változtatásokat. Ezért az Európai Bizottság kétszer is levélben figyelmeztette a budapesti kormányt.
Mint lapunk korábban megírta, az Európai Unió Bírósága előtt több olyan beadvány fekszik, amelyek szerzői a magyarországi szerencsejáték szabályozással kapcsolatos fenntartásaiknak adnak hangot. Az első bírósági állásfoglalás április 9-ikén hangzik el, amikor a főtanácsnok véleményt mond az Unibet kontra NAV ügyben. Ez még nem az ítélet, de sejtetni fogja, hogy mi lehet a végső verdikt. Az Unibeténél átfogóbb panasszal élt a Sportingbet leányvállalata, a Sporting Odds, amely idén januárban kért döntést a luxembourgi székhelyű bíróságtól a magyarországi törvénykezés szinte minden piaci eleméről.
Az Európai Ombudsman néhány héten belül eldönti, hogy befogadja-e az EGBA panaszát, csak ezt követően kezdhet alapos vizsgálatba. A szövetség abban bízik, hogy az ombudsman fel fogja szólítani az Európai Bizottságot, hogy gondosan és indokolatlan késedelem nélkül foglalkozzon a jogsértési panaszokkal. Mint megtudtuk, az EGBA már tavaly is próbálkozott az Európai Ombudsmannál, akkor azonban a hivatal elutasította a beadványát, mert úgy ítélte meg, hogy a szövetség nem biztosított elegendő lehetőséget az Európai Bizottságnak arra, hogy válaszoljon a kifogásaira.