Virtuális őrangyal vigyáz az idősekre

Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:08
Thinkstock illusztráció
Segítő kütyüt nyújt a kormányzat az időseknek – ha a kabinet is elfogadja azt javaslatot, amely már a jövő év elejétől országosan egységes szolgáltatássá alakítaná át az úgynevezett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A szakmai koncepció készítői azt javasolják, hogy 75 vagy 85 év felett járjon alanyi jogon és térítésmentesen a szolgáltatás.

Az ország sok településén már az ezredforduló óta működik az a rendszer, amellyel az egyedül élő idősek kérhetnek segítséget krízishelyzetben, például, ha elestek, nem találják a gyógyszerüket, vagy rosszul vannak. Ilyenkor egyetlen gombnyomással riaszthatják a szociális gondozót, akinek 30 percen belül a bajba jutotthoz kell érnie.

Thinkstock illusztráció

Thinkstock illusztráció

Az egyszerűbb jelzőberendezéseken csupán egyetlen nyomógomb van, amely a távfelügyeletre jelez. Ezeket lehet nyakba akasztani, vagy csuklóra csatolni. A komolyabbak egy kihangosítható telefonkészülékhez hasonlítanak, több gyorshívásra alkalmas gombbal. Ezekkel a beszélgetés során már a vészhelyzet pontos okát is ki lehet deríteni, a diszpécser pedig ennek megfelelően küldheti a segítséget – a házi gondozót, az orvost, vagy akár azonnal a mentőt.

Tavaly csaknem az ország felében, több mint 1460 településen, mintegy húszezer embernek volt ilyen készüléke. De így is a 65 évesnél idősebbeknek alig több mint 1,2 százalékát sikerült csak „biztonságba helyezni”. Ez a non-stop szolgáltatás az ezredfordulótól kötelező önkormányzati feladat volt, majd 2010-ben államosították a rendszert. Négy éve pedig a kormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága működteti úgy, hogy cégeket, illetve egyéb szervezeteket szerződtet a feladat ellátására.

Egykor a szolgáltatás jó üzletnek tűnt, jellemzően biztonságtechnikai cégek jelentkeztek a feladatra, az elején az állami normatíva bőven fedezte a költségeket. Ám a finanszírozás egyre csökkent, 2010-től pedig már pályázni is kellett a forrásokra: 2014-ben 739 millió forintot fizettek ki a szolgáltatóknak és ebből 23,7 ezer készüléket működtettek. Mostanra ez a szám már ezerkétszázzal kevesebb, ugyanis az elmúlt három évben már csak 709 millió jutott a feladatra. Ez az állami támogatás már csak a költségek alig több mint felét fedezi. A többit az önkormányzatok fizetik, illetve az idősektől szednek térítési díjat, a jövedelmük legfeljebb két százalékát.

A lapunkat egy szolgáltató úgy tájékoztatta: jelenleg 3200 - 4000 forint havi díjért vásárolható meg ez a 24 órás segítő felügyelet. Amikor valaki belép a rendszerbe nagyon pontos egészség- és szociális térképet készítenek róla, hogy a hívása pillanatában a diszpécser már tisztában lehessen azzal, hogy az illetőnek milyen segítségre lehet szüksége. Leggyakoribbak a fürdőszobai elesések, a rosszullétek. Vannak főzési balesetek, de vannak olyanok is, akik hetente egyszer csak azért nyomják meg a gombot, mert valakivel beszélni szeretnének.

Most a kormányzat egységesítené a sokféle műszaki megoldással – URH-val, mobil hálózattal, illetve vezetékes telefonnal - működtett rendszereket, és országos központi diszpécser szolgálattal irányítaná a feladatot. Az országos központba érkező segélyhívás után a diszpécser az adott település helyi szociális gondozóknak adná ki a munkát, vagy ha nagyobb a baj, indítaná az orvosi ügyeletet, vagy a mentőt.

A kormányzati javaslattal bővítenék a jogosultak körét. Jelenleg szociális ellátásként az egyedül vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év felettiek, a súlyosan fogyatékosok, pszichiátriai betegek jogosultak segélyhívógombos rendszerre, ám ezért tőlük is kérhetnek térítési díjat. A szakmai koncepció készítői a 75 vagy 85 év felettieknél húznák meg az alanyi jogosultság határát, a többiek önköltségen kaphatnák a szolgáltatást. Kalkulációjuk szerint, ha valamennyi 75 éven felüli (747 255 ember) élne a lehetőséggel, akkor 40 milliárd forintba kerülhet az új rendszer elindítása. Ha a 85 éveseknél (179 232 vannak) „húzzák meg a vonalat”, akkor 10 milliárdra van szükség.

Egyelőre vita van arról, hogy az új országos rendszert a 112-es segélyhívóhoz kapcsolják-e , vagy erre a célra hozzanak-e létre önálló központot.

Szerző

7-en a 7-ről - Ön hány csillagot adna a kormánynak?

Arató András, Klubrádió

Képzeljék el, ha majd elmúlik a rémálom, de marad a következetes nettó hülyeség, akkor újra kell forgatni a Tanút, fordított felállásban. Virág elvtárs azt mondaná a narancsfán árválkodó, immár önkényuralmilag jelképesen tiltott gyümölcsre tekintve, hogy nagy ez a citrom, édes is, de a mi citromunk. De reménykedjünk: a rémálommal talán az ostobaság is elszáll, és vígan daloljuk: Lökd ide a sört, Hej, neken is egy kriglivel, csillagom!

Avar János, újságíró

Ha a hotelek besorolásához hasonló csillagokra gondolnak, akkor maximum egyet, de azt sem szívesen. Ha viszont a komcsizó kormány komcsi módszereire, akkor négyet. S persze stílszerűen vöröset. Ami talán nemcsak a Heineken sört juttatja az urak eszébe, hanem legtöbbjük egykori párt- és KISZ-tagkönyvét is. Csak azért nem ötöt, mert még van tanulni valójuk. Például Putyinéktól biztosan. Akikre atombiztosan számíthatnak.

Bolgár György, rádiós újságíró

Én azt az egy csillagot előlegezném meg nagy vezetőnknek, amelyet Putyintól fog megkapni az örök és megbonthatatlan magyar-orosz barátság megteremtésében és elmélyítésében végzett állhatatos munkájáért. Sajnos az is vörös csillag lesz, de legföljebb majd a Fidesz betiltja a viselését.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Posztkommunistákkal barátkoznak, folyton rájuk hivatkoznak, boldog-boldogtalannak adnak vízumot, letelepedési kötvényt, miközben harcolnak a vörös csillag ellen. A szerdai Hócipőben megpróbáltuk összeszámolni Mészáros Lőrinc csillagait, mármint a szállóin találhatókat, mit mondjunk, máris majdnem annyi, mint ahány egy augusztusi éjszakán látható a felcsúti égen. A termékeken látható vörös csillagokkal leálltunk, mert a negyede se fér a lapba. Már az sem igaz, amit hazudnak.

Horváth István, hírlapíró

Kéretik a csillag színével nem szórakozni!

Horváth Zoltán, újságíró

Hát én adnék nekik egy olyat, hogy attól csillagokat lássanak. A színt tetszésük és ízlésük szerint maguk választhatnák...

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Adyt hívtam segítségül, neki is A bélyeges sereg című versét. "Krisztus szent árnya s Heine ördög-arca /Táncolnak előttünk az uton./Hull, hull a szitok, a röhej, a sugár./Szaladnak a bélyegesek/S egy nagy csillag van a homlokukon." Valami ilyen csillagra gondolnék én is.

Szerző

Büntetés helyett jóvátétel

Ma nagyon nehéz az elkövetőnek és a sértettnek megegyeznie a szabálysértési ügyekben. A Magyar Helsinki Bizottság ezért az ombudsmanhoz fordult, aki egyetértett, és a törvény módosítására kérte a Belügyminisztériumot.

Szabálysértés esetén is lehetőség van arra, hogy az elkövető és a sértett a hatóság vagy bíróság előtti eljárást elkerülve személyesen állapodjon meg a szabálysértéssel okozott kár jóvátételéről. Például egy bolti lopás esetén a tolvaj vállalhatja, hogy rendbe teszi a bolt környékét, és ha ezt a boltos is elfogadja, ezzel lezárul az ügy. Az ilyen megegyezések sokszor hosszú távon jobbak, mint a büntetések. Egyrészt, jóvátételben részesül a sértett, szemben azzal, amikor csak megbüntetik az elkövetőt. Másrészt főleg falvakban, kis közösségekben, ahol mindenki tud mindenről, az elkövető könnyebben visszailleszkedhet a közösségbe, ha látványosan jóváteszi a szabálysértéssel okozott kárt. A közvetítői eljárás sokszor az államnak is jobb, mert olcsóbb, mint valakit hetekre börtönben tartani.

A törvény szabályai azonban olyan bürokratikusak és szigorúak, hogy sokszor rettentően nehéz megszervezni a jóvátételt. A törvény szerint összesen harminc nap alatt kell megegyezni és végre is hajtani a megegyezést. A közvetítői eljárásban postán kell kommunikálni, a levelek kézbesítése és a különböző határidők miatt szakértők szerint sokszor tíz nap is elmegy ezekkel a formaságokkal. Többször előfordul az is, hogy az elkövető vagy a sértett nehezen mozog, éppen külföldre utazott vagy más miatt nem ér rá azonnal. A törvény szerint a harmincnapos határidőt ilyen esetekben nem lehet meghosszabbítani, csak „az eljárás alá vont személy vagyoni és jövedelmi helyzete” miatt lehet hosszabb határidővel dolgozni. Ilyenkor még akkor is nagyon könnyű kicsúszni a határidőből, ha mindkét fél szeretne megegyezni.

Az ombudsman egyetértett a társaság tavaly októberben írt beadványával és megkereste a Belügyminisztériumot (BM), illetve a közvetítőket felügyelő Igazságügyi Hivatalt (IH) is. Az IH egyetértett a felvetett problémákkal, ők is alátámasztották, hogy sokszor gondot okoznak a rövid határidők. A BM szerint viszont nem indokolt a határidők kitolása. Szerintük kis súlyú cselekményekről van szó, és a társadalom is azt várja el, hogy ezek az ügyek gyorsan megoldódjanak, ezért nem hosszabbíthatóak a határidők.

Az ombudsman azonban minden szempontot figyelembe véve arra jutott, hogy a hosszabb határidők összességében jobban szolgálnák a közösség érdekét, ezért arra kérte a BM-et, hogy foglalkozzon a kérdéssel és szükség esetén kezdeményezze a törvény olyan módosítását, ami szerint könnyebb lenne meghosszabbítani a közvetítői eljárás harmincnapos határidejét.

Szerző