Trump feladta, nem bírt Obama örökségével

Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:36
Az elnök Paul Ryan házelnököt teheti meg bűnbaknak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ZACH GIBSON
Az amerikai kormányzat visszavonja az egészségbiztosítási törvény tervezetét - jelentette be Paul Ryan amerikai képviselőházi elnök pénteken délután sajtóértekezleten. Trump előzőleg ultimátumot adott a washingtoni képviselőháznak: ha nem szavazzák meg az új egészségbiztosítási reform tervét, megvonja támogatását a projekttől. A szavazást azonban akkor el kellett halasztani, mivel az Obamacare felváltását célzó törvényjavaslat elfogadásához nem volt elegendő republikánus voks.
A kormányzás fájdalommal jár, és ma a fájdalom napja van - mondta Paul Ryan. A republikánus politikus kifejtette, közel álltak a törvénytervezet megszavazásához, de végül nem sikerült, mert nem sikerült egyetértésre jutni a republikánus törvényhozók között. Ryan a magát Szabadság Caucusnak nevező, keményvonalas republikánus képviselőkből álló laza csoportosulást említette, mint amellyel nem sikerült egyezségre jutni, és mint elmondta, a csoport vezetője közölte is vele, hogy ők nem szavazzák meg az új egészségbiztosítási törvény tervezetét. Így az Obamacare - az előző elnök, Barack Obama által elfogadtatott egészségbiztosítási törvény - a belátható jövőben érvényben marad, és a neheze még csak most jön - állapította meg Ryan. A házelnök szerint az Obamacare olyan "selejtes", hogy nehezen tartja elképzelhetőnek a módosítását, korrekcióját - írja tudósításban az MTI.

A törvényjavaslat visszavonásáról szóló bejelentés után a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetői rögtönzött sajtóértekezletet tartottak. Ezen Nancy Pelosi, a frakció vezetője nagy napnak nevezte a péntekit, s megjegyezte, hogy a törvényjavaslat visszavonása "az amerikai nép győzelme" volt. Megszólalt a Fehér Házban Donald Trump is. Az elnök hangsúlyozta, hogy "nagyon közel álltunk" az egészségbiztosítási törvény megszavazásához. Trump csalódottnak és kissé meglepődöttnek mondta magát, majd hozzátette, hogy a lecserélni kívánt Obamacare rövid időn belül szétrobban.

A Republikánus Párt éppen Barack Obama egészségbiztosítási reformjának bírálatával szerezte meg a többséget a kongresszus mindkét házában. Az Egyesült Államokban nincs általános, ingyenes egészségügyi ellátás, a megfizethető ellátást ígérő Obamacare révén 24 millió amerikai jutott egészségbiztosításhoz. A reform megosztotta a társadalmat, az Obamacare elleni tiltakozásokból nőtt ki a teadélután mozgalom, amelynek hullámain számos radikális honatya jutott a kongresszusba.

Vízumszigorítás
Szigorítják a vízumkiadást az amerikai követségeken és konzulátusokon. Rex Tillerson külügyminiszter utasítása értelmében biztonsági és hírszerzési munkacsoportokat állítanak fel, amelyek beazonosítják egy-egy államban a kockázatot jelentő vízumkérőket, akiknek kérelmét jóval szigorúbban kell megvizsgálni. A szigorítás nem vonatkozik arra a 38 államra – így hazánkra sem –, amellyel vízummentességi megállapodása van az Egyesült Államoknak.

Hét évig a Republikánus Párt nem tudott lépni, Obama vétójoga miatt eleve esélyük sem volt a változtatásra. Most azonban republikánus az elnök, s a republikánusoké a többség a képviselőházban és a szenátusban. Csakhogy éppen maguk között nem tudnak egyezségre jutni. A konzervatív republikánusok rettentően elégedetlenek, szerintük az új törvény túlságosan hasonlít az Obamacare-re. Az utolsó pillanatban több engedményt is tettek nekik, emiatt viszont számos mérsékelt republikánus vonta vissza támogatását. Sokan amiatt aggódnak, hogy a „Trumpcare" negatív hatásai miatt helyeket veszíthetnek a 2018-as félidős választásokon. A kongresszus költségvetési hivatalának adatai baljósak, ha az új törvény életbe lép, 14 millió ember veszítheti el egészségbiztosítását, 2026-ra akár 24 millióan.

Trump csütörtöki ultimátumával megpróbálta kikényszeríteni a republikánus tábor összefogását, azzal fenyegetve, hogy ha nem szavazzák meg a tervezetet, akkor érvényben marad az Obamacare, s már az adóreformra fog koncentrálni. Az elnök belevetette magát az alkudozásba, bizonyítani akarván, hogy üzletemberként jól ért az emberek meggyőzéséhez. A Fehér Ház azonban önmagában a képviselőházi győzelemmel sem lehet elégedett, mivel a szenátusban még nehezebb lesz a terv elfogadtatása. Trump csütörtökön majd háromnegyed órát tárgyalt Paul Ryan házelnökkel. Ryan nem is próbált meg optimistának látszani, amikor bejelentette, hogy péntekre tolták a szavazást. Kudarc esetén a Fehér Ház és a frakció egyaránt őt állíthatja be bűnbaknak. A voksolás előtt Ryan maga sem lehetett biztos, hogy sikerül átvinni a törvényt. Minimálisan 216 republikánus szavazatra volt szükség, 21 republikánus ellenszavazatot engedhettek volna meg maguknak, de pénteken reggel a CBS News szerint legalább 35-en mondták, hogy a demokratákhoz hasonlóan nemmel voksolnak.

Vitatott izraeli nagykövet
A szenátus 52 igen, 46 nem szavazattal jóváhagyta a vitatott izraeli nagykövetjelöltet, csupán két demokrata szenátor voksolt a republikánusokkal együtt. David Friedman Trump régi barátja, egy ortodox rabbi fia, szókimondó, harcias ügyvéd és keményvonalas Izrael-párti, aki ellenzi az önálló palesztin államot. Az izraeli nagykövetjelölteket eddig hagyományosan kétpárti támogatással nevezték ki.



Szerző
Témák
ultimátum Trump
Frissítve: 2017.03.25. 09:56

„Szaúd-Arábia lehúzhatja a rolót”

Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:33
Koncert csak férfiaknak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/AMER HILABI AFP
Mohamed Abdu, a szaúdi „Paul McCartney” rijádi koncertjére tömegek voltak kíváncsiak. Ez nem csupán a tradicionális zenét játszó Abdu népszerűségével magyarázható, hanem azzal is, hogy a közel-keleti királyság vallási vezetőinek nyomására Szaúd-Arábiában a nyilvános koncertek évek óta tiltólistán voltak a helyiek számára. Mostanáig.

A közelmúltban kezdte meg ugyanis működését az Általános Szórakoztatási Hatóság, amelynek célja, hogy jókedvet csempésszen a szaúdiak mindennapjaiba. Ez komoly kihívás egy olyan országban, ahol a helyiek egy moziba sem ülhetnek be, a közügyekre roppant befolyással bíró vallási hatóságok ugyanis rég betiltották a szórakozás ezen formáját is, mondván, a mozik elősegítenék a férfiak és a nők közös szórakozását, s utat nyitnának az istenkáromló filmek beáramlása előtt. A „lehetetlen küldetés” egyik motorja a szaúdi király egyik fia, a 31 éves Mohamed bin Szalmán koronaherceg, aki a fejébe vette, hogy Rijádból egy pezsgő művészeti központot hoz létre, művészeti fesztiválokkal, fényjátékokkal és koncertekkel. A herceg azonban láthatólag nem mindenkit akar szórakoztatni: Mohamed Abdu koncertjén csak tehetős férfiak csápoltak.

„Ennek a kormányzati programnak az a célja, hogy lefoglalja az embereket, és egyúttal arra ösztönözze őket, hogy ne Bahreinben vagy Dubaiban költsék el a pénzüket, hanem Szaúd-Arábiában. Az ország ugyanis komoly gazdasági problémákkal küzd. Nem véletlen, hogy a Szórakoztatási Hatóság sem az átlagembereket célozza meg, hanem a gazdagokat” – mondta lapunknak Nassima al-Sada, szaúdi nőjogi aktivista Qatifból. A 43 éves nő szerint mindenképp pozitív, hogy a vagyont az országban akarják tartani, s az is biztató, hogy míg a zenehallgatás korábban haram – vagyis tiltott – volt, most már koncertet szerveznek. Nőknek is. A probléma szerinte az, hogy csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak a szórakozást, így az nem hoz valódi változást a társadalomban, amelynek kétharmada harminc év alatti.

„A múltkor reklámoztak egy csak nőknek szóló koncertet, de a belépő hétezer riál volt (kb. 531 ezer forint). Ez túl drága. Inkább engedélyezniük kellene, hogy a nők is sportoljanak. Az is szórakozás, ráadásul mindenki számára elérhető” – mondta a Népszavának Al-Sada, aki 2015 decemberében elindult a szaúdi helyhatósági választásokon, de kizárták, mert támogatta a nők vezetéshez való jogát. Az aktivista szerint Szaúd-Arábia már közel sem az a dúsgazdag királyság, amely valaha volt. Az ország bevételének 90 százaléka az olajból származik, így érthető módon igencsak megviselte a gazdaságot a nyersanyag világpiaci árának zuhanása. Szakértők szerint az olajból származó bevételek 50 százalékkal csökkentek, s ezt az emberek is a bőrükön érzik. A filléres üzemanyag, az adómentesség, és az ingyen víz és áram már a múlté.

„Az állami kasszában egyre kevesebb a pénz, ezért megpróbálnak egy kis pénzt szerezni a szórakoztatásból, s egyúttal igyekeznek az emberek kedvére tenni. A munkanélküliség ugyanis egyre nagyobb, az áram, a víz és az üzemanyag ára emelkedik. Az emberek pedig panaszkodnak, mert nem elég a fizetésük” – magyarázza a háromgyerekes anya. Tapasztalatai szerint a gazdasági mélyrepülés még nagyobb szigorítást hozott az emberi jogok terén – pedig Szaúd-Arábia eddig sem volt éllovas –, így fokozódott a kritikusok őrizetbe vétele, a halálbüntetések, és a női aktivisták ellehetetlenítése. „Ha nem hoznak sürgősen mélyreható gazdasági és politikai reformokat, akkor ez az ország lehúzhatja a rolót. Nem marad belőle más, mint puszta sivatag” – tette hozzá.

Ezt ismerhette fel a 31 éves herceg, aki a Vízió 2030 projekt egyik ötletgazdája. A nagyszabású tervet külföldi tanácsadók segítségével álmodták meg, s abban bíznak, hogy tizenhárom éven belül sikerülhet fellendíteni, és az olajtól némileg függetleníteni a gazdaságot. „Szaúd-Arábia évtizedeken át úgy működött, mint egy repülő, amelyet egy motor hajt. Most rájöttek, hogy több motorra van szükség” – magyarázta a helyzetet a BBC-nek John Sfakianakis, a Gulf Research Center nevű agytröszt egyik szakértője. A brit médium által megkérdezett szakértők többsége szkeptikus volt a tervek megvalósíthatóságát illetően, hiszen a reformer hangok kisebbségben vannak, ugyanis sokak számára előnyösebb, ha marad a status quo. „A valódi kérdés az, hogy van-e olyan adminisztráció, amely képes véghez vinni ezeket az intézkedéseket, s a legfelsőbb körökben hajlandóak-e változtatni az életvitelükön?” – kommentálta egy névtelenséget kérő elemző.

Álom a vezetés - A nőknek
Hetek óta egy mindenfelé terjedő szóbeszéd tartja lázban a szaúdi nőket: azt beszélik, hogy akár már áprilisban engedélyezhetik a nők számára a vezetést. A médiában is beszámoltak róla, hogy a király több nővel is konzultált az ügyben – mesélte telefonon Nassima al-Sada. A nőjogi aktivista azonban nem derűlátó az ügyet illetően: nagyon sok módosítást kellene végrehajtani, ha valóban erre készülnének. Speciális, nőknek fenntartott autósiskolákat kellene létrehozniuk, női közlekedési rendőröket kellene kiképezniük, s a biztosítótársaságoknak is alkalmazniuk kellene női munkaerőt.



Témák
Szaúd-Arábia

Ankara a bolgár kampány főszereplője

Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:32
Nacionalisták tiltakoznak a „választási turizmus” ellen a török–bolgár határon FOTÓ: SOFIAGLOBE-COM
A kötelező részvétel ellenére alacsony a bolgárok választási kedve. A vasárnapi előrehozott választás kimenetele megjósolhatatlan, a két nagy pártnak azonos a támogatottsága. A tavalyi elnökválasztás fényében valószínűsíthető volt, hogy a bolgár-orosz viszony kerül a kampány középpontjába, ezt azonban felülírta Ankara.

Vasárnap előrehozott választást rendeznek Bulgáriában. Ez lesz a harmadik parlamenti voksolás 2013 óta. A balkáni országban évek óta rendkívül instabil a politikai helyzet, nincs olyan politikai erő, amely egyértelműen maga mögé tudná állítani a szavazók nagy többségét. Erre a voksolásra azonban nem azért kerül sor, mert újfent megbukott valamely törékeny többséggel rendelkező kabinet, hanem azért, mert Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök a tavalyi elnökválasztási kampányban bejelentette, hogy ha nem pártja, a jobbközép GERB jelöltje nyeri a választást, akkor lemond. Cecka Cacseva viszont súlyos vereséget szenvedett a szocialisták által támogatott, oroszbarát volt tábornokkal, Rumen Radevvel szemben, Boriszov pedig állta a szavát, 2016. november 16-án benyújtotta lemondását.

Ezek után valószínűsíthető volt, hogy a kampányt újra az orosz-bolgár viszony, az „oroszbarátság” kérdése fogja dominálni, de nem így történt. A szociális kérdések szinte elsikkadtak, a bér- és nyugdíjemelési ígéretek és az Oroszország elleni szankciók kérdése is eltörpültek annak a politikai viharnak az árnyékában, amely Törökországgal szemben csúcsosodott ki. A kampányt így muszlim-, török és bevándorlóellenesség uralta.

A botrány azzal kezdődött, hogy Süleyman Gökce Törökország szófiai nagykövete megjelent a 2015-ben alakult új bulgáriai török párt, a Demokraták a Felelősségért, a Szolidaritásért és a Toleranciáért (DOST) választási klipjében, illetve Mehmet Müezzinoglu török szociális ügyi miniszter felszólította a török nemzetiségű bolgár választókat, szavazzanak a DOST-ra. Szófia vehemensen kifogásolja, hogy az Erdogan-rezsim „beavatkozott Bulgária belügyeibe”, és ebben a DOST-on kívül minden bolgár párt egyetért, köztük a hagyományosan harmadik parlamenti erő, a bulgáriai törökök korábbi pártja, az Ahmed Dogan vezette Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz) is.

Komoly diplomáciai botrány kerekedett, március 7-én a szófiai külügy bekérette a török nagykövetet, március 17-én pedig nemzetbiztonsági kockázatnak minősítve kiutasították és öt évre kitiltották az országból Ibrahim Tarancıt, a törökországi edirnei kormányzóság főtitkárát, aki ugyancsak kampányrendezvényen vett részt. Ankarát Radev elnök és Ognian Ghergikov ügyvivő miniszterelnök is egyaránt bírálta. Radev az Európai Uniót is felszólította, foglaljon állást a bulgáriai török kampányakciók ügyében. Szófia nem engedte meg azt sem, hogy a török politikusok Bulgáriában kampányoljanak az április 16-i alkotmánymódosító referendum mellett. Kedden a kabinet bejelentette, leállítja a szófiai reptér koncesszióba adásának folyamatát, amelyben két török cég is érdekelt volt.

Recep Tayyip Erdogan török államfő sajátos módon válaszolt a kampányfinisben. Csütörtökön Ankarában, az ott élő törökök előtt tartott beszédében nyomásgyakorlással vádolta Szófiát, és leszögezte, Törökországnak joga van kiállni a törökök jogaiért.

Erőviszonyok

- A BSZP 30,3, a GERB 29, 9 százalékon áll

- A DOST 4 százalékon mérik, de magasabb bolgár-török kettős állampolgárságú szavazási részvétel mellett átlépheti a küszöböt

- A kormányalakítás szinte lehetetlen lesz, ha tényleg elvetik a nagykoalíció lehetőségét. A jobbközép Reformtömb az előrejelzések szerint nem jut be a parlamentbe, a szélsőjobboldali Egyesült Hazafiak szövetsége vállalhatatlan mindkét nagy párt számára. Így a választás tétje az, hogy kit támogat a DPSz, milyen eredményt ér el, s mennyit vesz el tőle a DOST.

A török beavatkozás nem csupán elvi kérdés Bulgáriában. A 7,4 milliós ország lakosságának 8,8 százaléka török nemzetiségű, a szavazópolgárok között azonban 13 százalékos ez az arány. Ez ugyebár azt jelenti, hogy képviseletük akár arról is dönthet, ki alakíthat kormányt Szófiában. Emellett mintegy 400 ezer bolgár állampolgár él Törökországban, ami 60 ezer aktív választópolgárt jelent. Bojko Boroszov pártját, a GERB-et hagyományosan nem kedvelik a bulgáriai törökök, a szocialisták viszont már élvezték parlamenti támogatásukat. A Boriszov iránti ellenszenv annak is köszönhető, hogy a jelenleg 58 éves politikus 1989-ben rendőrtisztként maga is részt vett abban a török nyelvhasználatot és muszlim vallásgyakorlást betiltani igyekvő hatósági eljárásban, amelynek nyomán több tízezer bulgáriai török család emigrált Törökországba. A rendszerváltás után sokan visszaigényelték állampolgárságukat, ők a mai törökországi bolgár szavazók. Törökország a korábbiakban is, úgymond anyaországként támogatta a török DPSz-t, de miután annak elnöke, Dogan szembement az Erdogan-rezsimmel, Ankara aktívan hozzájárult a párt szakadásához és a DOST létrehozásához, amely viszont befolyása alatt áll.

A bolgár nacionalisták az utóbbi napokban többször, legutóbb pénteken, torlaszolták el a török-bolgár határátkelőt, azért, hogy megakadályozzák a „választási turizmust”, a Törökországból busszal szállított szavazópolgárok bejutását Bulgáriába.

A voksolás kimenetele igencsak bizonytalan. A részvételi szándék 50-55 százalék között mozog annak ellenére, hogy tavalytól kötelező a részvétel. Igaz, a távolmaradást nem szankcionálják. A 2014 októberi voksoláson 48,66 százalék élt a választójogával, 2016 novemberében, az elnökválasztáson pedig a kötelező részvétel sem tudta 70 százalék fölé tolni az arányt.

Boriszov, a nagy túlélő

- Bojko Boriszov 2005 óta a bolgár politikai élet főszereplője

- 2005-ben Szófia főpolgármesterének választják

- 2006 decemberében megalakítja jelenlegi pártját Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) néven

- 2008-as első választási győzelme óta többször volt miniszterelnök, ám mandátumát többször idő előtt fejezte be, de több előrehozott választást is megnyert

- Karrierje a kommunista diktátor Todor Zsivkov szolgálatában indult, a már bukott politikus testőre volt a rendszerváltás után

- Eredeti foglalkozása szerint tűzoltó, majd rendőrtiszt

- Aktív harcművész volt éveken át. 1978 óta résztvevője a karate bajnokságoknak, 7. danos fekete öves karatés, a Bolgár Karate Szövetség elnöke, hosszú ideig a bolgár nemzeti karate válogatott edzője is.



Szerző