Ujhelyi: nem lehetünk másodosztályú uniós tagállam

A ma Európai Unió néven működő közösség alapjait hatvan évvel ezelőtt rakta le a Rómában aláírt szerződés, amelynek létrejöttével Európa írott történelmének leghosszabb békeidőszaka köszöntött be. A Római Szerződésre épül a közös piac, ez teremtette meg a fejlődés, jólét, stabilitás és béke alapjait- írja közleményében Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője. 

Ma, az európai közösségünket nem csupán külső kihívások, de a bomlasztó belső ellentét, a kompromisszumképtelen nacio-populizmus is feszíti. Az Unió alapítói, a progresszív mag-országok az EU jövőjének megerősítéseként a mélyebb integráció, a hatékonyabb és érdemibb együttműködés felé tolják a közösségünket, mi, magyarok pedig az orbáni illiberalizmusnak köszönhetően ismét csak a történelem rossz oldalára kerülhetünk.

Mi, európai baloldali demokraták vittük be Magyarországot az Unióba és nem hagyjuk kivezetni onnan. A magyar emberek döntő többsége támogatja hazánk uniós tagságát, ezért aki az EU gyengítésén és szétporlasztásán ügyködik, a magyar emberek akarata és érdeke ellen cselekszik. Az Orbán-kormány Trianon súlyával felérő bűnt követ el, ha Magyarországot nem a haladó tagállamok fősodrában tartja, hanem bomlott hatalomvágyától vezérelve hagyja Európa szélére sodródni. Elvárjuk tehát a magyar kormánytól, hogy ne minősítse vissza hazánkat az Unió másodosztályú tagállamai közé, hanem arra a rövid időre, amíg még hatalomban van, erősítse meg Magyarország elkötelezettségét az Unió haladó stratégiája és integrált működése iránt.

Orbán azt mondja: van élet az Unión kívül is. Mi magyarként, maradunk európaiak.

Ujhelyi István,
az MSZP alelnöke, EP-képviselő

Szerző

Meghalt Csendes László színművész

Publikálás dátuma
2017.03.25. 13:24

Március 20-án váratlanul elhunyt Csendes László színművész, a Gárdonyi Géza Színház alapító és örökös tagja. 

Pályáját 1962-ben a Komáromi Magyar Területi Színházban kezdte, majd a nyolcvanas évek elejéig a Kassai Thália Színház tagja volt, ahol Dériné-díjjal tüntették ki. Négy évet töltött a kecskeméti Katona József Színháznál, valamint a debreceni Csokonai Színháznál töltött. Egerbe Gali László felkérésére jött, alapítótagja volt az önálló társulatnak. 1997-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, sikeres alakításaiért itt kapott Jászai-díjat. A közönség nagy örömére és Csizmadia Tibor meghívására két évvel ezelőtt mégis visszatért az egri társulathoz. Zenés vagy prózai szerepeit, sikereit nehéz lenne felsorolni, hiszen a pályán töltött négy évtized alatt játszott klasszikus- és kísérleti darabban, rendezett. Egerben Sütő András: Énekes madár, és az Egy lócsizsár virágvasárnapja című évadnyitó előadásokban tűnt fel.

Emlékezetes alakításai voltak Miller: Két hétfő emléke, Henry Higginsként Shaw: Pygmalionjában vagy Vörösmarty Csongoraként. Ki ne emlékezne a Kaviár és lencse, Örkény: Tóték című művében játszott főszerepeire? Többször hívták vendégművészként Budapestre, szívesen emlékszik a Vígszínházban Rostand: Cyranojára, és a Budapesti Nemzeti Színház Németh László: Villámfénynél című előadására. Játszotta Shakespeare: III. Richárd címszerepét. Sík Ferenc-díjat kapott a Ratkó József: Segítsd a királyt! főszerepéért. Egerbe Williams: Macska a forró bádogtetőn című darabjának Apa-szerepéért hívták vissza. Az egri közönség láthatta Brecht-Weil: Koldusoperájában, Dés-Nemes: Valahol Európában, Marquez: Száz év magány, Vajda Katalin-Fábri Péter: Anconai szerelmesek, Sarkadi: Elveszett paradicsom, vagy Alan Jay Lerner-Frederick Loewe: My Fair Lady című darabjaiban. Több mint húsz filmet forgatott.

Színészi hitvallása, hogy a színpadi játéknak mindig hitelesnek és igaznak kell lennie. Ahogy Shakespeare fogalmazta meg: „A szenvedély valódi zuhataga, szélvész és forgószelek közepette is bizonyos vérmérsékletre kell törekedned, ami annak simaságot adjon.” Shakespeare-től meg lehet tanulni a színjátszás csínját-bínját, de van egy plussz, amit még elmagyarázni sem lehet –mondta egyszer egy interjúban.

2017 szeptember 21-én lett volna 73 éves.

Szerző

Baj van a modern művészettel?

A veszprémi Vetési gimnázium parkjából Szalai Erzsébet igazgató a hozzá nem értők magabiztosságával eltávolította, kitiltotta az Ézsiás István művész által létrehozott Európa Szoborparkot. A kiállítás bejáratának fémtábláján megjelent és hosszú ideig megmaradt a hazaárulók felirat.

Hasonló sorsra jutott Németh Szilárd, a volt csepeli polgármester jóvoltából Ézsiás István állandó kiállítása a Csepeli Galériában. Az eltávolításokról véleménycsere, vita, egyeztetés nem volt, helyette a döntés a régi latin mondás alapján született: Róma szólt, az ügy be van fejezve. A világban nincs baj a modern művészetekkel. Széles a skála, mindenki elfér rajta. Nem mindenki érti, nem mindenki szereti, de nem kell üldözni, megtiltani vagy kitiltani.

Ézsiás István szobrászművész és Muha Mária (feleség) Kőkapun, festői környezetben létrehozták a Művészeti Műhely Kőkapu Alapítványt. Részletek Szöllősy-Nagy András, az UNESCO tudományos igazgatója 2008-as avató beszédéből:

„Ilyen kezdeményezés nincs sok Európában, sőt a világon sem. Ilyen szoborpark, amelyik vállalkozik a természetes és az épített környezet harmonikus ötvözésére és a tájba illesztésére, csakugyan kevés van. Európa-rangú a projekt, sőt azon is túlmutat, nemzetközi mércével mérhető, jó példát ad a globalizáció lehetséges pozitív következményeinek. Az itt látható művek módszere, látásmódja sok tekintetben a 20. századi európai avantgárdra vezethető vissza. Kassák, Moholy-Nagy, Péri, Beöthy, Barta, Vasarely külön-külön és együtt is jelentik a modern művészet köveit azon az úton, ami ide Kőkapura vezet az Európa Szoborparkba. Külhoni művészek nemzetközivé tették a parkot.”

Pallag Márta művészettörténész 2009-ben így írt Ézsiás István szobrászművész a Körmendi Galériában megrendezett kiállításáról: „Ézsiás István a Magyar Kultúra Napján nyíló kiállítása - bár a „Hommage á Kazinczy” címet viseli - nemcsak Kazinczy nyelvi reformját érinti, hanem általánosan a képzőművészeti formanyelvet. Ezen belül személyes művészi törekvéseinek, a konstruktivizmusnak az előfutárait, gyökereit és elágazásait is felfedi. Emléket állít Alexander Rodcsenkónak, a Bauhaus-alapító építész Walter Gropiusnak, Moholy-Nagy Lászlónak, aki mint többszörös nyelvújító jegyezte be magát a képzőművészet, a művészetelmélet, a fényképészet és a formatervezés történetébe.”

Ézsiás István ismertségét jelzi, hogy nemzetközi hírű művészekkel állított ki Rómában, Madridban, Buenos Airesban, Caracasban, Hengeloban (Hollandia), a kiállítók között volt Vasarely is.

A II. Német Művészeti Kiállításon, 1938 júliusában Hitler megszabta a művészeti normákat. „A 20. század német népe a frissen éledt életigénylés népe, melyet csodálat tölt el az Erő és Szépség iránt és ezért minden iránt, ami egészséges és életerős. Erő és Szépség – ezek az új kor harsonái, tisztaság és logika uralja erőfeszítéseit. Aki ebben a században művész akar lenni, ennek a századnak kell áldoznia magát.”

Pablo Picasso Guernica festménye a művész lelkiismeretét tükrözi. A festmény a náci légierő bombái áldozatainak állít emléket. Nem mindenki érti, pedig ez egy világhírű festmény. Bartók Béla zenéjét sem érti mindenki. A Csodálatos mandarin bemutatóját botrány kísérte. Bartók Béla 1940-ben Amerikába távozott, mert nem tudta elviselni a Horthy-rendszert. Bartók Béla a zene óriása, a modern zene művelője.

Végszó.

Hazánkban az említett városok intézményeiben, Szalai Erzsébet és Németh Szilárd megkísérelték sárba tiporni a modern művészetet. Ettől még a modern művészet él és virágzik. Ki fog igazságot szolgáltatni Ézsiás István szobrászművésznek és a modern művészet akotóinak? Ki fogja meginteni a likvidátorokat?

Budapest, 2017. március

Vendégkönyvi bejegyzések
Veszprém 1970. Amerigo Tot: „Mi a hazaszeretet a figurális vagy a nem figurális művészetben? Az írásos-varratos megjelenése a rajzban nekem is egy tökéletes válasz. Köszönöm »Ézsiás profétának«.”
Tihany 1969. Amerigo Tot: „Ézsiás Istvánnak, aki az éjjelt is nappá változtatta. Szeretettel.”
Magányvélemény
Szalai Erzsébet, a Vetési Albert gimnázium igazgatója, francia civilizációt tanít. Bizonyára kiválóan beszél franciául, de nem érti sem a francia, sem a magyar modern művészetet.
Németh Szilárd, volt csepeli polgármester, a Fidesz alelnöke, hazánk újkori polihisztora. Kisujjában van a tudomány, a gazdaság, a művészet, a sport, a politika.

Szerző