Előfizetés

Trump adóreformmal feledtetné a kudarcot

Donald Trumpnak nem lesz könnyű dolga, hogy programját keresztülvigye, azt követően, hogy súlyos kudarcot vallott, nem sikerült visszavonatni és lecserélni Barack Obama egészségbiztosítási törvényét. Az Obamacare hatályban maradt, s ezek után kétséges, hogy az elnök adóreform-tervét megszavazza-e a republikánus többségű kongresszus.

Katasztrofális hetet zárt Donald Trump. Az egészségügyi reformról még csak nem is szavazott a képviselőház, mivel nem volt kellő számú „igen" az elfogadtatásához. James Comey, az FBI igazgatója a hét elején kongresszusi meghallgatásán megerősítette: vizsgálat folyik a Trump-kampány emberei ellen, hogy összejátszottak-e Oroszországgal a tavalyi elnökválasztás idején. A hat muszlim ország elleni utazási korlátozás áll, előbb-utóbb a legfelsőbb bíróságon köt ki. A taláros testületbe kiszemelt bírójelölt, Neil Gorsuch ellen obstrukciót indíthatnak a demokraták.

David Gergen, korábbi republikánus és demokrata elnökök tanácsadója a CNN-en kijelentette: „Amerikai elnöknek még nem volt ennyire sikertelen első száz napja.” Tegnapig már 66 nap telt el a 45. elnök beiktatása óta.

Trump szokásos szombati Twitter-üzenetében igyekezett pozitívan beállítani a kudarcot. „Az Obamacare úgyis felrobban, s akkor mindenki összefog, hogy egy igazán nagyszerű egészségbiztosítási tervet adjunk az amerikaiaknak. Ne aggódjanak!” – írta. Az elnök a pénteki kudarc után mondott beszédében sajátos módon az Obamacare-t védelmező demokratákat tette felelőssé. „Nancy Pelosi és Chuck Schumer az igazi vesztes” – mondta Trump, a demokraták képviselőházi és szenátusi kisebbségi vezetőjére mutogatva, felhánytorgatva, hogy a demokrata kisebbség nem támogatta a tervét, noha elismerte, csalódott a konzervatív republikánusokban.

Trump az utolsó pillanatig ragaszkodott ahhoz, hogy a képviselőház szavazzon a Paul Ryan házelnök vezetésével kidolgozott egészségügyi törvénytervezetről, amelyet a demokraták csak „Trumpcare” néven emlegetnek. A házelnök azonban végül meggyőzte, hogy a Fehér Házra és a kongresszusi republikánusokra nézve is kínosabb lett volna a blamázs, ha ténylegesen elutasították volna saját tervezetüket. Végül 33 republikánus honatya tagadta meg, hogy az elnök által is támogatott tervre szavazzon, köztük voltak a legkonzervatívabb csoport, a Freedom Caucus tagjai, akiknek pedig nagy erőbedobással udvarolt Trump. Többeket golfozni hívott, az Air Force One fedélzetén utaztatott. De mérsékelt honatyák sem vállalták fel, hogy a jövő évi félidős voksolás előtt olyan tervezettel térjenek haza, amelyet választókerületükben a többség nem támogat.

Nancy Pelosi szerint Trump „kezdőkre jellemző hibát” követett el azzal, hogy túl gyorsan fogott a kockázatos egészségügyi reformhoz. Az elnök utólag azt mondja, szívesebben vette volna előbbre az adóreformot. Paul Ryan házelnök, amikor pénteken kénytelen volt bejelenteni, hogy a republikánusok által hét éve támadott Obamacare „belátható ideig” a helyén marad, nem ígért semmit az adóreformmal kapcsolatosan. Ryan kétségkívül az egyik nagy vesztes, de – bár a FoxNews a leváltására szólított fel – a házelnököt nem akarja a frakciója megbuktatni, legalábbis egyelőre.

Elrettentő erejű orosz fegyverektől tart a világ

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:32
A toplista élén a „Szarmat” nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakéta áll FORRÁS: MINISTRY OF DEFENCE OF THE RUSSIAN
A sors iróniája, hogy miközben az orosz fegyverek elrettentő erejét hirdető moszkvai propagandát bírálják nyugaton, a mi térfelünkön is táplálják ezt a mítoszt. Újabb és újabb cikkek látnak napvilágot a nyugati sajtóban arról, hogy milyen orosz fegyverektől kell leginkább tartania a világnak. A félelemkeltés légköre arra mindenesetre jó, hogy meg lehessen emelni a katonai kiadásokat.

Ezúttal a Svenska Dagbladet című svéd napilap állított össze egy tízes listát azokról az orosz fegyverekről, amelyek képesek az erőegyensúly megbontására. Az első helyre a „Szarmat” nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakétát helyezték, amely „Satana” névre hallgat a NATO-ban. Néhány hónappal ezelőtt erről a típusról még úgy írt a TASZSZ hírügynökség katonai elemzője, mint a hadiipari komplexum egyik titokban tartott fő újdonságáról, amelyet 2018 végén szeretnének hadrendbe állítani. Technikai mutatóit mindmáig titkosan kezelik, azt azonban tudni lehet róla, hogy a nehéz interkontinentális rakéta a száz tonna súlyt is eléri. Kétezerszer nagyobb az ereje, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáé.

A világ legnehezebb rakétáját a több mint 200 tonnás „Vojevoda”-t váltja le. A szovjet korszakban 308 darab volt belőle, azonban az amerikaiakkal kötött szerződés értelmében csökkentették a számukat. Az amerikaiak a 10 nukleáris robbanófejű rakétát roppant veszélyesnek tartották. A most helyére lépő „Szarmat” többet tud elődjénél: egy Franciaország nagyságú területet képes lefedni, s hatótávolsága 11 ezer kilométer. Pusztító ereje és gyorsasága nagyobb elődjénél, s a megsemmisítése is nehezebb, mivel nem egyenes pályán mozog.

Az „Armata” T-14 tankot – amelyet először a 2015 májusi győzelmi parádén mutattak be –, a világon a legmodernebbnek tartják. Brit katonai szakértők szerint feltartóztatása szinte lehetetlen. Az „Armata” lánctalpas jármű, amely egyesíti a tank, a gyalogsági harckocsi, a páncélos csapatszállító tulajdonságait. Áttörhetetlen toronnyal és a személyzet számára páncéllal védett kabinnal rendelkezik. Jövőre kezdik meg a sorozatgyártását.

A „Lada” tengeralattjáróról keveset lehetett eddig hallani. A svédek szerint ez a legújabb kísérlet arra, hogy olyan dízel meghajtású tengeralattjárót készítsenek, amelyet roppant nehéz lesz észlelni. A kilencvenes évek végén kezdtek vele foglalkozni és 2005-ben már vízre bocsátották első darabját, a „Szentpétervár”-t. 2010-től az Északi Flottánál gyakorlatoznak vele. Most készül a sorozat második és harmadik darabja.

Ellentétben a „Ladával” az „Iszkander” rakétakomplexumtól a média már jó ideje hangos. A felbocsátott 3,8 tonna súlyú rakéta 2000 kilométeres sebességgel közelíti meg célját. Rakétabázis, nehéztüzérség, repülőtér, parancsnoki állás ellen egyaránt bevethető 500 kilométeres távolságban. A svédek fontosnak tartják megjegyezni, hogy Kalinyingrádban telepítették őket, a NATO számára igen érzékeny térségben. 2006 óta áll hadrendben, előnye, hogy folyamatosan korszerűsíthető.

A „Tocska” elnevezésű rakétakomplexum a szovjet korszakból származik, legmodernebb változata 1,8 tonnát nyom, 120 kilométeres távolságra lőhető ki. Mind hagyományos, mind nukleáris töltettel felszerelhető. 2020-ig lecserélik az „Iszkander-M” -re.

Az „Sz-400” légvédelmi rakétakomplexumot a svéd kiadvány az orosz légvédelem csillagának nevezi. A rakéták és a repülőgépek elleni védelem legkorszerűbb eszközének tekintik: 80 rakétát és repülőgépet képes irányítani egyidőben. 2007-ben kezdték gyártani, és svéd források szerint 152 ilyen komplexummal rendelkezik Oroszország.

A repülőgépek közül a Szu-34 vadászgép és bombázó érdemelte ki, hogy felkerüljön a listára. Szíriában már tapasztalhatták, mire képes. Közel a Baltikumhoz is állomásozik néhány belőlük. Nukleáris csapásmérésre is alkalmas szárazföldi és vízfeletti célok ellen.

Különleges jelentőséget tulajdonítanak a svédek a Balti térségben a rakétákkal felfegyverzett nagy deszant hajóknak.

A haditengerészet fegyverzetéből a Svenska Dagbladet megemlíti a NATO-ban „Kilo” -nak nevezett tengeralattjárót, amely még a szovjet idők terméke. Bár nem tartozik az atomtengeralattjárók sorába, rendkívüli erénye ennek a 70 méter hosszú, 3200 tonna vízkiszorítású, 52 tengerésszel működő tengeralattjárónak, hogy rendkívül halk, és ezért nehezen felfedezhető.Háromezer méter mélységbe süllyedhet, és egyhuzamban 45 napot szolgálhat. Bevethető hajók és tengeralattjárók ellen, alkalmas aknásításra és felderítésre is.

A „Borej” osztályú stratégiai atomrakéta-hordozó tengeralattjáró más minőséget képvisel. Három már van belőle, 2021-ig összesen nyolc készül el, közülük öt korszerűsített változatban. Azt tervezik, hogy ez a típus az orosz haditengerészeti nukleáris arzenál egyik fő alkotóeleme lesz. A 170 méter hosszú, 13,5 méter széles, 24 ezer tonna vízkiszorítású tengeralattjáró 16 ballisztikus rakétát vihet magával, amelyek 8 ezer kilométeres távolságban lévő célok ellen is bevethetők. Mindegyik rakéta 10 robbanófejet szállít, amelyek különböző célok ellen irányíthatók.

Az amerikaiaknak is van saját listájuk a szerintük legveszélyesebbnek tartott orosz fegyverekről. Nem teljesen azonosak azokkal, amiktől a svédek tartanak. De az „Iszkander-M” és az „Sz-400” rakétakomplexum a The National Interest katona-politikai lap toplistáján is szerepel. Itt megemlítik a Szu-27 harci gépet és a NATO-ban „Akulaként” ismert atomtengeralattjárót is, amelyet a „Borej” tengeralattjáróval váltanak majd le.

A NATO-tagállamok fegyverzetéből a negyedik generációs, többfunkciós Virginia atomtengeralattjárót emelik ki, amely szárnyasrakétákkal van felszerelve, az ötödik generációs, 100 millió dollárba kerülő, félelmetes F-35 vadászbombázót, az 550 millió dolláros B-3 stratégiai bombázót, amelyet képesnek tartanak az orosz szárazföldi csaták sikeres megvívására és a 16 tankelhárító rakétával felszerelt, népszerű AH-64 Apache csapásmérő helikoptert. Mind amerikai gyártmány. A többi NATO-tagország gyártmányaiból csak a német Leopárd-2 kapott helyet a National Interest listáján, bár néhány szakértő kételkedik abban, hogy a Leopárd képes lenne fegyvereivel áttörni az orosz harckocsik páncélzatát.

Elrettentő erejű orosz fegyverektől tart a világ

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:32
A toplista élén a „Szarmat” nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakéta áll FORRÁS: MINISTRY OF DEFENCE OF THE RUSSIAN
A sors iróniája, hogy miközben az orosz fegyverek elrettentő erejét hirdető moszkvai propagandát bírálják nyugaton, a mi térfelünkön is táplálják ezt a mítoszt. Újabb és újabb cikkek látnak napvilágot a nyugati sajtóban arról, hogy milyen orosz fegyverektől kell leginkább tartania a világnak. A félelemkeltés légköre arra mindenesetre jó, hogy meg lehessen emelni a katonai kiadásokat.

Ezúttal a Svenska Dagbladet című svéd napilap állított össze egy tízes listát azokról az orosz fegyverekről, amelyek képesek az erőegyensúly megbontására. Az első helyre a „Szarmat” nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakétát helyezték, amely „Satana” névre hallgat a NATO-ban. Néhány hónappal ezelőtt erről a típusról még úgy írt a TASZSZ hírügynökség katonai elemzője, mint a hadiipari komplexum egyik titokban tartott fő újdonságáról, amelyet 2018 végén szeretnének hadrendbe állítani. Technikai mutatóit mindmáig titkosan kezelik, azt azonban tudni lehet róla, hogy a nehéz interkontinentális rakéta a száz tonna súlyt is eléri. Kétezerszer nagyobb az ereje, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáé.

A világ legnehezebb rakétáját a több mint 200 tonnás „Vojevoda”-t váltja le. A szovjet korszakban 308 darab volt belőle, azonban az amerikaiakkal kötött szerződés értelmében csökkentették a számukat. Az amerikaiak a 10 nukleáris robbanófejű rakétát roppant veszélyesnek tartották. A most helyére lépő „Szarmat” többet tud elődjénél: egy Franciaország nagyságú területet képes lefedni, s hatótávolsága 11 ezer kilométer. Pusztító ereje és gyorsasága nagyobb elődjénél, s a megsemmisítése is nehezebb, mivel nem egyenes pályán mozog.

Az „Armata” T-14 tankot – amelyet először a 2015 májusi győzelmi parádén mutattak be –, a világon a legmodernebbnek tartják. Brit katonai szakértők szerint feltartóztatása szinte lehetetlen. Az „Armata” lánctalpas jármű, amely egyesíti a tank, a gyalogsági harckocsi, a páncélos csapatszállító tulajdonságait. Áttörhetetlen toronnyal és a személyzet számára páncéllal védett kabinnal rendelkezik. Jövőre kezdik meg a sorozatgyártását.

A „Lada” tengeralattjáróról keveset lehetett eddig hallani. A svédek szerint ez a legújabb kísérlet arra, hogy olyan dízel meghajtású tengeralattjárót készítsenek, amelyet roppant nehéz lesz észlelni. A kilencvenes évek végén kezdtek vele foglalkozni és 2005-ben már vízre bocsátották első darabját, a „Szentpétervár”-t. 2010-től az Északi Flottánál gyakorlatoznak vele. Most készül a sorozat második és harmadik darabja.

Ellentétben a „Ladával” az „Iszkander” rakétakomplexumtól a média már jó ideje hangos. A felbocsátott 3,8 tonna súlyú rakéta 2000 kilométeres sebességgel közelíti meg célját. Rakétabázis, nehéztüzérség, repülőtér, parancsnoki állás ellen egyaránt bevethető 500 kilométeres távolságban. A svédek fontosnak tartják megjegyezni, hogy Kalinyingrádban telepítették őket, a NATO számára igen érzékeny térségben. 2006 óta áll hadrendben, előnye, hogy folyamatosan korszerűsíthető.

A „Tocska” elnevezésű rakétakomplexum a szovjet korszakból származik, legmodernebb változata 1,8 tonnát nyom, 120 kilométeres távolságra lőhető ki. Mind hagyományos, mind nukleáris töltettel felszerelhető. 2020-ig lecserélik az „Iszkander-M” -re.

Az „Sz-400” légvédelmi rakétakomplexumot a svéd kiadvány az orosz légvédelem csillagának nevezi. A rakéták és a repülőgépek elleni védelem legkorszerűbb eszközének tekintik: 80 rakétát és repülőgépet képes irányítani egyidőben. 2007-ben kezdték gyártani, és svéd források szerint 152 ilyen komplexummal rendelkezik Oroszország.

A repülőgépek közül a Szu-34 vadászgép és bombázó érdemelte ki, hogy felkerüljön a listára. Szíriában már tapasztalhatták, mire képes. Közel a Baltikumhoz is állomásozik néhány belőlük. Nukleáris csapásmérésre is alkalmas szárazföldi és vízfeletti célok ellen.

Különleges jelentőséget tulajdonítanak a svédek a Balti térségben a rakétákkal felfegyverzett nagy deszant hajóknak.

A haditengerészet fegyverzetéből a Svenska Dagbladet megemlíti a NATO-ban „Kilo” -nak nevezett tengeralattjárót, amely még a szovjet idők terméke. Bár nem tartozik az atomtengeralattjárók sorába, rendkívüli erénye ennek a 70 méter hosszú, 3200 tonna vízkiszorítású, 52 tengerésszel működő tengeralattjárónak, hogy rendkívül halk, és ezért nehezen felfedezhető.Háromezer méter mélységbe süllyedhet, és egyhuzamban 45 napot szolgálhat. Bevethető hajók és tengeralattjárók ellen, alkalmas aknásításra és felderítésre is.

A „Borej” osztályú stratégiai atomrakéta-hordozó tengeralattjáró más minőséget képvisel. Három már van belőle, 2021-ig összesen nyolc készül el, közülük öt korszerűsített változatban. Azt tervezik, hogy ez a típus az orosz haditengerészeti nukleáris arzenál egyik fő alkotóeleme lesz. A 170 méter hosszú, 13,5 méter széles, 24 ezer tonna vízkiszorítású tengeralattjáró 16 ballisztikus rakétát vihet magával, amelyek 8 ezer kilométeres távolságban lévő célok ellen is bevethetők. Mindegyik rakéta 10 robbanófejet szállít, amelyek különböző célok ellen irányíthatók.

Az amerikaiaknak is van saját listájuk a szerintük legveszélyesebbnek tartott orosz fegyverekről. Nem teljesen azonosak azokkal, amiktől a svédek tartanak. De az „Iszkander-M” és az „Sz-400” rakétakomplexum a The National Interest katona-politikai lap toplistáján is szerepel. Itt megemlítik a Szu-27 harci gépet és a NATO-ban „Akulaként” ismert atomtengeralattjárót is, amelyet a „Borej” tengeralattjáróval váltanak majd le.

A NATO-tagállamok fegyverzetéből a negyedik generációs, többfunkciós Virginia atomtengeralattjárót emelik ki, amely szárnyasrakétákkal van felszerelve, az ötödik generációs, 100 millió dollárba kerülő, félelmetes F-35 vadászbombázót, az 550 millió dolláros B-3 stratégiai bombázót, amelyet képesnek tartanak az orosz szárazföldi csaták sikeres megvívására és a 16 tankelhárító rakétával felszerelt, népszerű AH-64 Apache csapásmérő helikoptert. Mind amerikai gyártmány. A többi NATO-tagország gyártmányaiból csak a német Leopárd-2 kapott helyet a National Interest listáján, bár néhány szakértő kételkedik abban, hogy a Leopárd képes lenne fegyvereivel áttörni az orosz harckocsik páncélzatát.