MNB;Tarsoly Csaba;Quaestor-ügy;

- A volt Quaestor-vezérnek fizetnie kell

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében elutasította Tarsoly Csaba felperes, volt Quaestor-vezér keresetét, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozatának bírósági felülvizsgálatára indított.

A jegybank 20 millió forintra bírságolta Tarsoly Csabát, egyebek mellett azért, mert az általa irányított társaság, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. az MNB szerint jogsértően kezelte az ügyfelek pénzét és valótlan adatszolgáltatást nyújtott a felügyelet felé.

Rák-Fekete Edina, a tanács elnöke az ítélet indokolásában elmondta: a vizsgált időszakban a felperes a Quaestor Zrt. háromtagú vezetőségének tagja, a társaság ügyvezetője volt. Felidézte, hogy Tarsoly Csaba beadványában a munkamegosztás tényére hivatkozott. A bíróság szerint a törvény szerint a vezető állású tisztségviselőknek általános a felelősségük, hogy a cég a jogszabályok betartásával működjön, munkamegosztástól függetlenül. A belső szabályzat megléte nem jelent jogszerű működést - tette hozzá. Elmondta, hogy a felperes arra is hivatkozott, hogy nem tudott a szabálytalanságokról, amiket a jegybank feltárt, azonban a bizonyítékok ezt cáfolják. A tanúvallomások is bizonyítják, hogy Tarsoly tudott a szabálytalanságokról, az ügyfélpénzek nem megfelelő kezeléséről.

Rák-Fekete Edina rámutatott: az eljárás során a felperesnek igazolnia kellett volna, hogy mindent megtett a cég jogszerű működése érdekében. Ennek alátámasztására nem nyújtott be bizonyítékot, és a perben sem igazolta, ahogy azt sem, hogy az adott helyzetben elvárhatóan viselkedett, vagy fellépett volna a szabálytalanságok ellen.

A bíróság elutasította Tarsoly Csabának a per felfüggesztése iránti kérelmét a folyamatban lévő büntetőeljárás miatt, mivel a közigazgatási és a büntetőjogi felelősség egymástól eltér - mondta a tanács elnöke. A határozat ellen 60 napon belül lehet fellebbezni a Kúriához.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 45 millió forint bírságot szabott ki az Aegon Biztosítóra a nem megfelelő eljárások, a biztosítási szerződések hiányos tartalmi elemei, illetve az ügyfél-tájékoztatásra és panaszkezelésre vonatkozó jogsértések miatt.