A közlemény így folytatódik:
A tegnap későn meghozott ideiglenes intézkedés megtiltja, hogy a Fóton a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők otthonában lévő nyolc gyereket és egy veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a tranzitzónákba szállítsanak át, és ott fogva tartsák őket. A strasbourgi bíróság beavatkozását a Magyar Helsinki Bizottság indítványozta múlt pénteken és tegnap délelőtt.
A strasbourgi bíróság válasza már csak azért sem késlekedhetett, mert ma lépett hatályba az új határőrizeti szabályozás. Ez alapján mindegyik, nyilvánvalóan sérülékeny, ezért egyedi bánásmódot igénylő ügyfelünket nyitott táborból bármelyik pillanatban a déli határszakaszon lévő konténerfogdába zárhatták volna. Az új szabályozás semmiféle egyéni körülményre nincsen tekintettel, és a kísérő nélküli 14 év alatti kiskorúakat kivéve az összes menedékkérőt automatikusan elzárja a röszkei vagy a tompai tranzitzónába.
A bíróság az ügyfeleink panaszát kiemeltként kezeli, és kérdéseket tett fel a kormánynak, amelyekre április 10-ig kell választ adnia. A strasbourgi bírák arra kíváncsiak, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja. A tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás? Vajon a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, s ha igen, mi lenne annak a jogi alapja?
Ahogyan a strasbourgi bíróság március 14-iki ítélete a két bangladesi menedékkérő ügyében, a mostani ideiglenes intézkedés is igazolja a Helsinki Bizottság, illetve más, hazai és nemzetközi szervezetek sorozatos figyelmeztetését. Már 2015 szeptemberében felhívtuk a kormány figyelmét a szabályozás jogellenességére. A ma hatályba lépő rendelkezések pedig – megsértve az Alaptörvényt és az Európai Emberi Jogi Egyezményét, illetve az uniós jogot , fittyet hányva az emberiességre és ésszerűségre – figyelmen kívül hagyják a menedékkérők személyes körülményeit, és előírják minden kérelmező, így a 14 év feletti gyerekek jogellenes fogva tartását anélkül, hogy biztosítanák a megfelelő befogadási körülményeket.
A kormány mindeddig nem állt elő érdemi érvekkel, amely álláspontját jogilag alátámasztanák. Ám most is kiderült: hiába az intő szó, menekültügyben a kormány nincsen tekintettel vállalt emberi jogi kötelezettségeire és a jogállami értékekre. A Helsinki Bizottság a jövőben is kiáll menedékkérő ügyfelei mellett, és minden hatékony jogi eszközt felhasznál arra, hogy a mostani jogtipró szabályokat mihamarabb korrigálják.
Magyar Helsinki Bizottság
