Strasbourg lyukat ütött a jogi határzáron

Publikálás dátuma
2017.03.28. 14:15
Fotó: Thinkstock
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap este ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy nyolc tinédzser és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleit átszállítsanak a szerb határ menti tranzitzónákba. Mint ismeretes, ma lépett hatályba az új szabályozás, amellyel lényegében az összes menedékkérő konténerfogdákba zárható, még azok is, akik korábban nyitott menekülttáborokban vagy akár magánszállásokon voltak - tudatta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

A közlemény így folytatódik:

A tegnap későn meghozott ideiglenes intézkedés megtiltja, hogy a Fóton a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők otthonában lévő nyolc gyereket és egy veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a tranzitzónákba szállítsanak át, és ott fogva tartsák őket. A strasbourgi bíróság beavatkozását a Magyar Helsinki Bizottság indítványozta múlt pénteken és tegnap délelőtt.

A strasbourgi bíróság válasza már csak azért sem késlekedhetett, mert ma lépett hatályba az új határőrizeti szabályozás. Ez alapján mindegyik, nyilvánvalóan sérülékeny, ezért egyedi bánásmódot igénylő ügyfelünket nyitott táborból bármelyik pillanatban a déli határszakaszon lévő konténerfogdába zárhatták volna. Az új szabályozás semmiféle egyéni körülményre nincsen tekintettel, és a kísérő nélküli 14 év alatti kiskorúakat kivéve az összes menedékkérőt automatikusan elzárja a röszkei vagy a tompai tranzitzónába.

A bíróság az ügyfeleink panaszát kiemeltként kezeli, és kérdéseket tett fel a kormánynak, amelyekre április 10-ig kell választ adnia. A strasbourgi bírák arra kíváncsiak, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja. A tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás? Vajon a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, s ha igen, mi lenne annak a jogi alapja?

Ahogyan a strasbourgi bíróság március 14-iki ítélete a két bangladesi menedékkérő ügyében, a mostani ideiglenes intézkedés is igazolja a Helsinki Bizottság, illetve más, hazai és nemzetközi szervezetek sorozatos figyelmeztetését. Már 2015 szeptemberében felhívtuk a kormány figyelmét a szabályozás jogellenességére. A ma hatályba lépő rendelkezések pedig – megsértve az Alaptörvényt és az Európai Emberi Jogi Egyezményét, illetve az uniós jogot , fittyet hányva az emberiességre és ésszerűségre – figyelmen kívül hagyják a menedékkérők személyes körülményeit, és előírják minden kérelmező, így a 14 év feletti gyerekek jogellenes fogva tartását anélkül, hogy biztosítanák a megfelelő befogadási körülményeket.

A kormány mindeddig nem állt elő érdemi érvekkel, amely álláspontját jogilag alátámasztanák. Ám most is kiderült: hiába az intő szó, menekültügyben a kormány nincsen tekintettel vállalt emberi jogi kötelezettségeire és a jogállami értékekre. A Helsinki Bizottság a jövőben is kiáll menedékkérő ügyfelei mellett, és minden hatékony jogi eszközt felhasznál arra, hogy a mostani jogtipró szabályokat mihamarabb korrigálják.

Magyar Helsinki Bizottság 

Szerző

Lázár: a "szellemi honvédelem" is fontos

Publikálás dátuma
2017.03.28. 14:06
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 2010 óta az állam ismét azt nézi, mit tehet a polgáraiért, nem pedig azt, hogy mit követelhet tőlük.

Lázár János kedden Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), az intézmény fennállásának ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen beszélt erről. Úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben az állam egyre távolabb került a polgároktól, mert csak a felelősségükkel szembesítette őket, míg a jogaikat "meghagyta az apró betűs részben". Hét éve azonban változást indítottak el, a feje tetejéről a talpára állították a rendszert - tette hozzá.

Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál - mondta, kiemelve: az elmúlt öt év azt a célt szolgálta, hogy emberöltők után ez újra így lehessen.

Bár ennyi idő alatt ők sem képesek helyreállítani mindazt a nemzeti hagyományt, "amit a kommunisták negyven év alatt szétvertek", arra törekszenek, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben - hangoztatta a tárcavezető.

Úgy vélekedett, egy állam akkor erős, akkor képes megvédeni az érdekeit, ha erősek a polgárai; ha azt érzik, nem ők vannak az államért, hanem az állam értük. Szavai szerint ma már a "szellemi honvédelem" is fontos, hogy az egyre veszélyesebb világban megóvhassák magukat az emberek. A kormány 2010 óta erős, szuverén, cselekvőképes államot épít Brüsszelben és mindenütt, ahol a világpolitikának Magyarországot is érintő döntései születnek - mondta, kiemelve: a magyar államnak a saját polgárai a legfontosabbak.

A változáshoz a köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is - szögezte le Lázár János. De a kormányzati elitben szintén új nemzedék kell: olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, megjegyezve: a kormány szándéka, hogy a jövőben valamennyi vezető kötelezően egyetemi szintű államtudományi képzésben részesüljön az NKE-n.

A miniszter kitért arra, hogy az elmúlt hét évben komoly munkát végeztek a versenyképesség javítása érdekében, ennek szellemében szervezték át az állam irányítását. Felidézte, hogy a megyéken belül járásokat alakítottak ki, és szavai szerint teljes konszenzus övezi a rendszert: nincs olyan politikai erő, amely érdemben megkérdőjelezné az újjászervezett területi közigazgatás legitimitását.

Azt mondta, a leghátrányosabb helyzetű térségekben is ugyanazt a 21. századi minőségű szolgáltatást tudják biztosítani, mint Budapest V. kerületében, ami komoly eredmény a jelentős egyenlőtlenségek szabdalta országban.

A versenyképesség javítása érdekében fontosnak nevezte a bürokrácia csökkentését, ami megváltozott felfogást igényel. Az NKE megújítását egyebek mellett azért támogatták kimagasló összegekkel, hogy egy új szellem is gyökeret verjen az intézményben - közölte, megjegyezve: a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.

Úgy fogalmazott, hogy a magyar államreform célja kettős volt: a "hardver" és a "szoftver" egyidejű megújítását akarták elérni. Az előbbire példa az egyetem épületének a rekonstrukciója, míg az utóbbira a képzés frissítése - fejtette ki Lázár János, aki Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából a kormány nevében üdvözölte a jelenlévőket.

Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Ludovika katonai akadémia előtti tisztelgés nélkül elképzelhetetlen az ünneplés, ezért avatták fel a rendezvényen Buttler János szobrát, aki a közjó és a haza érdekében önzetlenül adományozás méltatlanul elfelejtett alakja: rengeteg pénzt ajánlott fel az intézménynek. Az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödnek össze - tette hozzá.

A rektor minden jelenlévőt díszvendégnek nevezett, így többek között a parancsnokokat, az országos vezetőket, a hazaszeretetből honvédtisztnek tanulókat, az egyetemi oktatókat, kutatókat és dolgozókat. Úgy fogalmazott, hogy már látja a gyökeret eresztett facsemetét, amelyen a munka gyümölcse egyszer majd beérik. Megjegyezte: értő, együttműködő, de kritikus közösségre van szükség.

Az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem gazdagítani akarja azt - szögezte le. Emellett a kormányzás tudományos támogatására is készen állnak, és talán hozzájárulhatnak a világot fenyegető "elképesztő" kihívások leküzdéséhez, így a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák, a nagyszabású migráció, a terrortámadások, az adatlopások és a vízellátás krízisei elleni harchoz - mondta Patyi András.

Az NKE alapításáról szóló 2011. évi XXXVI. törvény 2011. március 28-án lépett hatályba. A jogszabály kihirdetésének napját 2012-ben nyilvánította az egyetem napjává a fenntartói testület. Az intézmény 2012-ben kezdte meg működését, így idén egyben a fennállás ötéves évfordulóját is ünneplik.

Szerző

Lázár: a "szellemi honvédelem" is fontos

Publikálás dátuma
2017.03.28. 14:06
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 2010 óta az állam ismét azt nézi, mit tehet a polgáraiért, nem pedig azt, hogy mit követelhet tőlük.

Lázár János kedden Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), az intézmény fennállásának ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen beszélt erről. Úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben az állam egyre távolabb került a polgároktól, mert csak a felelősségükkel szembesítette őket, míg a jogaikat "meghagyta az apró betűs részben". Hét éve azonban változást indítottak el, a feje tetejéről a talpára állították a rendszert - tette hozzá.

Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál - mondta, kiemelve: az elmúlt öt év azt a célt szolgálta, hogy emberöltők után ez újra így lehessen.

Bár ennyi idő alatt ők sem képesek helyreállítani mindazt a nemzeti hagyományt, "amit a kommunisták negyven év alatt szétvertek", arra törekszenek, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben - hangoztatta a tárcavezető.

Úgy vélekedett, egy állam akkor erős, akkor képes megvédeni az érdekeit, ha erősek a polgárai; ha azt érzik, nem ők vannak az államért, hanem az állam értük. Szavai szerint ma már a "szellemi honvédelem" is fontos, hogy az egyre veszélyesebb világban megóvhassák magukat az emberek. A kormány 2010 óta erős, szuverén, cselekvőképes államot épít Brüsszelben és mindenütt, ahol a világpolitikának Magyarországot is érintő döntései születnek - mondta, kiemelve: a magyar államnak a saját polgárai a legfontosabbak.

A változáshoz a köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is - szögezte le Lázár János. De a kormányzati elitben szintén új nemzedék kell: olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, megjegyezve: a kormány szándéka, hogy a jövőben valamennyi vezető kötelezően egyetemi szintű államtudományi képzésben részesüljön az NKE-n.

A miniszter kitért arra, hogy az elmúlt hét évben komoly munkát végeztek a versenyképesség javítása érdekében, ennek szellemében szervezték át az állam irányítását. Felidézte, hogy a megyéken belül járásokat alakítottak ki, és szavai szerint teljes konszenzus övezi a rendszert: nincs olyan politikai erő, amely érdemben megkérdőjelezné az újjászervezett területi közigazgatás legitimitását.

Azt mondta, a leghátrányosabb helyzetű térségekben is ugyanazt a 21. századi minőségű szolgáltatást tudják biztosítani, mint Budapest V. kerületében, ami komoly eredmény a jelentős egyenlőtlenségek szabdalta országban.

A versenyképesség javítása érdekében fontosnak nevezte a bürokrácia csökkentését, ami megváltozott felfogást igényel. Az NKE megújítását egyebek mellett azért támogatták kimagasló összegekkel, hogy egy új szellem is gyökeret verjen az intézményben - közölte, megjegyezve: a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.

Úgy fogalmazott, hogy a magyar államreform célja kettős volt: a "hardver" és a "szoftver" egyidejű megújítását akarták elérni. Az előbbire példa az egyetem épületének a rekonstrukciója, míg az utóbbira a képzés frissítése - fejtette ki Lázár János, aki Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából a kormány nevében üdvözölte a jelenlévőket.

Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Ludovika katonai akadémia előtti tisztelgés nélkül elképzelhetetlen az ünneplés, ezért avatták fel a rendezvényen Buttler János szobrát, aki a közjó és a haza érdekében önzetlenül adományozás méltatlanul elfelejtett alakja: rengeteg pénzt ajánlott fel az intézménynek. Az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödnek össze - tette hozzá.

A rektor minden jelenlévőt díszvendégnek nevezett, így többek között a parancsnokokat, az országos vezetőket, a hazaszeretetből honvédtisztnek tanulókat, az egyetemi oktatókat, kutatókat és dolgozókat. Úgy fogalmazott, hogy már látja a gyökeret eresztett facsemetét, amelyen a munka gyümölcse egyszer majd beérik. Megjegyezte: értő, együttműködő, de kritikus közösségre van szükség.

Az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem gazdagítani akarja azt - szögezte le. Emellett a kormányzás tudományos támogatására is készen állnak, és talán hozzájárulhatnak a világot fenyegető "elképesztő" kihívások leküzdéséhez, így a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák, a nagyszabású migráció, a terrortámadások, az adatlopások és a vízellátás krízisei elleni harchoz - mondta Patyi András.

Az NKE alapításáról szóló 2011. évi XXXVI. törvény 2011. március 28-án lépett hatályba. A jogszabály kihirdetésének napját 2012-ben nyilvánította az egyetem napjává a fenntartói testület. Az intézmény 2012-ben kezdte meg működését, így idén egyben a fennállás ötéves évfordulóját is ünneplik.

Szerző