Komoly aggodalomra ad okot, hogy a múlt hét elején még komolytalan, elszigetelt és elrugaszkodott ötletnek tűnő felvetéstől a hét végére addig jutottunk, hogy a kormány nem határolódik el az Emberi Jogok Európai Egyezményéből (EJEE) való kilépéstől - írta állásfoglalásában a Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). Ugyanis az emberi jogok nemzetközi védelmi rendszerét azért hívták létre, hogy az emberek legalapvetőbb jogai soha ne válhassanak egy állam önkényének tárgyává, a nemzetközi megállapodás felmondása pedig ennek az ellenkezőjét üzeni. Hosszas elemzésének végére az EKINT arra jutott, hogy az egyezmény alkalmazásának esetleges felfüggesztése a magyar kormány számára semmilyen politikai előnnyel nem jár, sőt viselnie kellene jogellenes lépése következményeit, de még az emberi jogok újabb sérelmei esetén a Magyarországgal szembeni jogi eljárásokat sem szüntetik meg.
Ugyanakkor, ha ezt mégis megteszik, Magyarország nemzetközi megítélése bizonyosan tovább romlik. A strasbourgi bíróság elmarasztaló döntései bírálhatóak, de az EJEE felmondása nem tehető értelmes vita tárgyává. Az egyezményből kilépni azért sem lenne túl logikus lépés, mert annak kapcsán az intézményi garanciát nyújtó strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csak minimumkövetelményt ír elő, az államokat nem korlátozza abban, hogy erősebb alkotmányos védelmet biztosítsanak az alapvető jogoknak. Az államok keze abban sincs megkötve, hogy milyen eszközökkel érik el a jogoknak legalább a minimálisan elvárt védelmi szintjét.
Az intézet nem csak a menekültügyből hoz példákat: az egyházak státuszát érintő változtatások sértik a vallásszabadságot, a bírói kontroll nélküli titkos megfigyelés lehetősége a magánélethez való jogot, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés részletszabályai pedig nem felelnek meg a kínzás, és az embertelen, megalázó büntetés tilalmának. "Ezek az ügyek nem egyedi, hanem rendszerszerű jogsértésekre hívták fel a figyelmet, amiket azonban a magyar állam azóta sem orvosolt" - hívták fel a figyelmet.
Ugyanakkor jelenleg ha akarnánk, sem tudnánk felfüggeszteni az egyezményt, annak feltételei nem állnak fent az EKINT szerint. Hiszen az EJEE alkalmazását csak háború vagy más, a nemzet létét fenyegető rendkívüli állapot esetén lehet felmondani. Bármennyire sulykolja is a kormányzati kommunikáció, Majtényiék álláspontja szerint a migráció nem ilyen, hiába tartják fent jogellenesen az egész országra kiterjesztett válsághelyzetet.
Amennyiben a kormány mégis úgy dönt, hogy felfüggesztjük az egyezmény alkalmazását, bizonyos jogokat továbbra is biztosítani kellene: például az élethez való jogot, a kínzás, az embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés és a rabszolgaság tilalmát, illetve, hogy büntetést csak törvény rendelkezése alapján lehet kiszabni. "Ráadásul felfüggesztés esetén az EJEE azt is előírja, hogy az Európa Tanács (ET) főtitkára számára teljes körű tájékoztatást kell adnia az adott országnak az általa tett intézkedésekről és azok okairól".
Az intézet felidézi, az utóbbi években csak olyan rendkívüli esetekben éltek az államok az EJEE felfüggesztésével, mint Ukrajna a Krím félsziget megtámadásakor, Franciaország a párizsi terrortámadás után és Törökország a puccs utáni rendkívüli állapot idején. Ugyanakkor Thorbjorn Jagland ET-főtitkár kijelentette: a felfüggesztés ideje alatt is bárki fordulhat Strasbourghoz, ha megsértik az egyezményben foglalt jogait.
Eközben az EJEB újabb intézkedést hozott a hazánkban tapasztalható jogsértések miatt: a bíróság hétfőn ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy nyolc tinédzser és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt a fóti gyermekközpontból átszállítsanak a szerb határ menti tranzitzónákba. A strasbourgi bíróság beavatkozását a Magyar Helsinki Bizottság indítványozta. Arról még nincs hír, hogy ez ellen az ítélet ellen is fellebbez-e a kormány, ahogyan teszi ezt a két, tranzitzónában fogvatartott bangladesi menekült ügyében született elmarasztalással is.
Az EJEB emellett kérdéseket is feltett a kormányzatnak, amelyekre április 10-ig vár válaszokat. Többek között arra kíváncsiak, hogy a tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás, és hogy a kiskorúak hasonló körülmények között élhetnek-e, mint a felnőttek. Ismert, tegnap lépett életbe az új határőrizeti szabályozás. A Helsinki szerint a módosítás amellett hogy számos jogot sért, figyelmen kívül hagyja a menedékkérők személyes körülményeit, és előírja minden kérelmező, így a 14 év feletti gyerekek jogellenes fogva tartását anélkül, hogy biztosítanák a megfelelő befogadási körülményeket. A szigorítás miatt aggodalmát fejezte ki az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF is.
Dimitrisz Avramopulosz, Pintér Sándor és Trócsányi László a tegnapi tárgyalásaik utáni sajtótájékoztatón FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A módosítás volt a témája Dimitrisz Avramopulosz, Pintér Sándor belügyminiszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter keddi tárgyalásának. Az EU migrációért felelős biztosa arról beszélt, hogy az európai szabályokat mindenkinek be kell tartania, és az emberi méltóság tiszteletben tartása az EU egyik alapelve. Az igazságügyi miniszter igyekezett elmagyarázni, hogy az új magyar szabályozás miért arányos és szükségszerű. Az ügy kapcsán Pintér és Trócsányi most az Unióval való konstruktív együttműködésről beszélt. Azt is bejelentették: munkacsoport vizsgálja, sérti-e az uniós jogot a most életbe lépett megerősített jogi határzár. Avramopulosz leszögezte, nem lehet az európai szolidaritást előíró kötelezettségek közül úgy válogatni, mint egy étlapról. Ezzel a biztos valószínűleg arra utalt, hogy Magyarország mindeddig nem tett lépéseket a kvóta szerint előírt 1293 menekült befogadása érdekében.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
