Orbán célkeresztjében a Közép-európai Egyetem

Publikálás dátuma
2017.03.29 10:06
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A kormány új törvénytervezetében nem említik név szerint a Közép-európai Egyetemet (CEU), de nyilvánvalóan rá vonatkozik, az intézmény rektora meg is kongatta a vészharangot a hallgatókhoz, tanárokhoz írt levelében - közli a hvg.hu. Reagált  budapesti Amerikai Nagykövetség - Palkovics magyarázkodik.

Az Európai Gazdasági Térségen (EU + Svájc, Norvégia, Izland, Liechtenstein) kívüli külföldi felsőoktatási intézmény Magyarország területén csak akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha „működésének elvi támogatásáról” nemzetközi szerződés szól – ez áll egy kedden benyújtott kormányzati törvényjavaslatban. 

Az előterjesztés szövegében és szűkszavú indoklásában egy szó sem esik az amerikai alapítású Közép-Európai Egyetemről (CEU), de nyilvánvaló, hogy főleg rá vonatkozik. Ezt így értelmezi a CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff is abban az intézmény tanárainak, hallgatóinak és volt hallgatóinak írt – hvg.hu által is látott - levélben, amelyben a tervezetről úgy ír, hogy az az egyetem létét veszélyezteti.

A minisztériumi nyilvántartás szerint a CEU-n túl további hat EGT-n kívüli külföldi felsőoktatási intézménynek van magyarországi működési engedélye, köztük három amerikainak, de ezek sem jelentőségben, sem méretben nem hasonlíthatók a CEU-hoz, továbbá mind magyar intézményhez kapcsolódnak, egyedül a CEU önálló.

Reagált  budapesti Amerikai Nagykövetség 

"Az Egyesült Államok nagy aggodalommal tekint a magyar kormány által tegnap benyújtott törvénymódosítási javaslatra, amely súlyosan akadályozná a Közép-Európai Egyetem (Central European University) működését Budapesten - írja David Kostelancik ideiglenes ügyvivő.

A Közép-Európai Egyetem (Central European University) az Egyesült Államokban és Magyarországon is rendelkezik akkreditációval, és magyarok ezreit oktatta és alkalmazta. Elsőrangú felsőoktatási intézmény, kiváló hírnévnek örvend Magyarországon és szerte a világon, a tanszabadság fontos központja a térségben.

Az Egyetem továbbá fontos sikertörténete az amerikai-magyar kapcsolatoknak, és erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban. Az Egyesült Államok ellenez bármilyen törekvést, amely veszélyezteti az Egyetem működését vagy függetlenségét." - zárul a nyilatkozat.

Palkovics magyarázkodik
A jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik - mondta Palkovics László, oktatási államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Közölte: ötévente áttekintik az egyetemek működését, és az Oktatási Hivatal mostani, külföldi intézményeket érintő vizsgálata azt mutatta, hogy több felsőoktatási intézmény szabálytalanul működik Magyarországon. Nem CEU-, vagy Soros-ellenes vizsgálat zajlott, az a 28, itt működő külföldi egyetemet érintette.
Szavai szerint egy thaiföldi, egy malajziai, egy kínai és négy amerikai intézménynél probléma az államközi szerződés hiánya. Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: minden intézménynek meg kell felelnie a hatályos magyar törvényeknek. Palkovics László nemmel felelt arra az újságírói kérdésre, hogy a kormány célja a CEU ellehetetlenítése, vagy az, hogy elköltözzön. Jelezte: az egyetem rektorával szerda este ülnek le tárgyalni és áttekinteni a helyzetet, esetükben több ponton volt szabálytalanság.

CEU-rektor: nem zárják be az intézményt

Nem zárják be a CEU-t semmilyen körülmények között, a tudományos programok folytatódnak - mondta az intézmény elnök-rektora szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Michael Ignatieff kijelentette: Budapest az "otthonuk", és itt akarnak maradni. Kiemelte: a magyar kormány által benyújtott felsőoktatási törvénymódosítást diszkriminatívnak tartják, támadásként értékelik a CEU-val szemben, és úgy vélik, az a tanszabadság kárára válik egész Európában, károsítja a magyar-amerikai kapcsolatokat is. Az elnök-rektor szerint vissza kell vonni a törvényjavaslatot, és más megoldást kell találni. Jelezte: készek a párbeszédre a kormánnyal, ugyanakkor szerintük a javaslat benyújtásával "megtört" a bizalom. Nem szeretnék növelni a feszültséget, de visszavonulót sem fognak fújni - jelentette ki a rektor.

Balázs Péter: csak Magyarország veszíthet

Balázs Péter a Bibó díj átadásán FOTÓ: Népszava

Balázs Péter a Bibó díj átadásán FOTÓ: Népszava

Várjuk ki a végét - reagált higgadtan a CEU ellehetetlenítését szolgáló törvénytervezetre lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter, a CEU oktatója azt mondta: az a benyomása, hogy nem a CEU szétverése a cél, hanem kifejezetten Soros György, s minden intézmény, illetve szervezet a célpontja a kormányzati hadjáratnak, amely a lényegi politikai problémákról igyekszik elterelni a figyelmet Magyarországon. Balázs Péter szerint ez egy igazi választási kampány, 2018 tavaszáig kizárólag ezzel tölti majd fel a nyilvánosságot a kabinet, s ennek részeként támadt, támadna rá a CEU-ra is. "Ugyanakkor ez egy teljesen ésszerűtlen lépés a kormány részéről, hiszen egy új frontot nyit egy olyan vélt ellenfél ellen, amely nemhogy soha nem támadta, sokkal inkább támogatta őt és Magyarország fejlődését" - fogalmazott az egyetemi tanár.

"Ez az intézmény, ha itteni működését ellehetetlenítik, vagy megkeserítik, bármikor el tud költözni más közép-európai városba, de 25 év munkája ideköti, ezért maradt, maradni akar. Magyarországnak sokkal drágább lenne egy ilyen költözés, ezzel az egésszel csak Magyarország veszíthet".

Szerző
2017.03.29 10:06

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27