Reklámszövetség: meg kell szüntetni a reklámadót

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszövetségei szerint a kormány a reklámadó 9 százalékra emelésével hadat üzent a hazai média iparnak. Továbbra is úgy látják, hogy a reklámadót meg kell szüntetni, mert nemcsak az iparágra káros, hanem a teljes magyar gazdaságra, ahogy ezt az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya is alátámasztotta - közölték a szövetségek.

A kommunikációs iparág szakmai szervezetei által jegyzett közlemény felidézte: a kormány az Európai Bizottság 2016. november 4-i határozatára és az Európai Bíróság március 24-i végzésére reagálva kedden benyújtotta azt a törvénytervezetet, amely szerint a reklámadó mértéke az eddigi 5,3 százalék helyett idén január 1. és május 31. között 0 százalék lesz, majd június elsejétől 9 százalékra emelkedik.

Az MRSZ és társszövetségei véleménye szerint a kormány intézkedése ellehetetleníti a piaci keretek között Magyarországon működő médiavállalatokat, megfosztja a hazai kommunikációs iparágat növekedési lehetőségeitől, sőt életképességüket is veszélyezteti, ugyanakkor a globális szereplők számára további versenyelőnyt biztosít. A 2016-os reklámköltési adatok szerint egyedül az online hirdetési piac tudott 9 százalék feletti növekedést felmutatni, az összes többi kommunikációs csatorna 9 százalék alatti növekedést realizált - írták. 

Felidézték: a PWC 2016-ban elkészített reklámgazdasági hatástanulmánya szerint a hazai egy főre jutó reklámköltések elmaradnak akár a régiós, akár a vizsgált 28 ország átlagától. A szövetségek számára érthetetlen a kormány javaslata, különösen, hogy a tanulmány világosan rámutatott, a reklám nagyban hozzájárul az ország gazdasági teljesítőképességéhez - tették hozzá. A 9 százalékos reklámadó szerintük egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára. Így ez az intézkedés vagy mesterséges áremelkedést idézne elő, amelyet egyértelműen a termékeket és szolgáltatásokat hirdető vállalatok fognak megfizetni, így végső soron a fogyasztókat is érinteni fogja, vagy az elsősorban nem állami hirdetési bevételekből, hanem még piaci alapon létező médiavállalatok ellehetetlenüléséhez vezetne - közölték.

A közlemény kitér arra is, hogy a szövetségek nem csak a kommunikációs iparágnak tartják elfogadhatatlannak az intézkedést, hanem érthetetlennek tartják azt is, hogy a kormányzat az adó bevezetésével saját gazdaságpolitikai céljával szemben inflációt gerjesztő hatást vált ki. 

Az MRSZ és társszövetségei a közlemény szerint ismételten szakmai egyeztetésre kérik a kormányt, és magyarázatot várnak a 9 százalékos adókulcs mértékére vonatkozóan. A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan, és továbbra is együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a reklámadó teljes megszűntetését - írták.

A közleményt a Magyar Reklámszövetség mellett a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete, az Interactive Advertising Bureau Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, az MRSZ OOH Tagozat Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Marketing Szövetség és a Professzionális Piackutatók Társasága jegyzi.

Szerző
2017.03.29 20:27

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27

Figyelmeztet a NAV: csak egy csaló ígér pénzt a nevükben

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Csalók küldenek a NAV nevében hamis értesítéseket azért, hogy személyes ügyféladatokat szerezzenek meg.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében illetéktelenek küldenek olyan e-mailt, amelyben adó-visszatérítést helyeznek kilátásba, ezzel csalva a címzetteket egy ismeretlen, jelenleg nem működő oldalra - írja honlapján a NAV.
A NAV soha nem kér e-mailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot
- hangsúlyozzák. Értesítési gyakorlatuk merőben eltér a csalók módszerétől: a hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van.
A leírthoz hasonló gyanús e-mailt kapott a Pénzcentrum.hu szerkesztősége is. Esetükben a feladó a "no.replys2@post.nav.gov.hu" címet használta, ami valóban megtévesztően emlékeztet egy hivatalos e-mail címre.
2018.08.21 17:48