Brexit - Megkezdődött a visszaszámlálás

Szerda délben Theresa May kormányfőnek a westminsteri parlamentben elhangzott felszólalásával, tíz perccel előbb pedig a szigetország EU-nagykövete, Sir Tim Barrow által Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének átnyújtott hivatalos levéllel aktiválódott a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye. Megkezdődött a Brexit folyamata.

Hivatalosan szerda délben kezdődött meg az Egyesült Királyság négy évtizedes EU-tagságának véget vető kétéves tárgyalási folyamat, ám a történelmi jelentőségű nap hajnalán már a „felmondó” levél aláírásánál készült fotókkal a címlapon jelentek meg a brit országos napilapok. Az esemény súlyát húzta alá, hogy Theresa May a Downing Street 10-ben Sir Robert Walpole, az első brit miniszterelnök (1721-1742) portréjával a háttérben szignálta a dokumentumot. A levél elkészültét követően May „jó és konstruktív” telefonbeszélgetést folytatott Donald Tuskkal az Európai Tanács, Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével és Angela Merkel német kancellárral.

Parlamenti beszédében May kijelentette: „Megkezdődött az 50. cikkely folyamata. Az választópolgárok kívánságának megfelelően az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból”. A kormányfő „történelminek” minősítette a pillanatot, „ahonnan nincs visszaút”. Reményét fejezte ki, hogy az ország a Brexit után „erősebb lesz és mindenkinek esélye lesz az érvényesülésre”. A kormányfő „mindenki számára a legjobb megállapodást kívánja elérni, beleértve az EU-ból érkezett állampolgárokat, akik hazájuknak tekintik az Egyesült Királyságot”. A konzervatív vezető a referendumot kísérő megosztottság befejezésére bátorított, bár tudja, hogy március 29-e „örömünnep egyesek és csalódás mások számára”. Mint mondta, ha Nagy-Britannia „az uniót el is hagyja, Európát nem”.

A londoni parlament előtt uniópárti tüntetők tiltakoztak a Brexit ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT

A kormányfő megerősítette, hogy Nagy-Britannia nem marad az egységes piac tagja, mert ez csak akkor történhetne meg, ha elfogadná azokat a jogokat, köztük a munkaerő szabad áramlását, melyek összeegyeztethetetlenek a Brexittel. Az ország „saját ellenőrzése alá vonja a bevándorlást és továbbra is a legtehetségesebb munkaerőt és egyetemi diákságot fogadja be”. A lehető leghamarabb kívánja garantálni a már itt élő európai, illetve az európai országokban dolgozó brit állampolgárok jogait. Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére támogatásáról biztosította a kormányt, amennyiben teljesíti a Munkáspártnak a Brexit-megállapodással kapcsolatban megfogalmazott feltételeit. A hat alapkövetelmény közé tartozik éppenséggel az egységes piachoz való hozzáférés lehetősége is, ami ellentétes May koncepciójával.

Ami az EU-hoz intézett hatoldalas levelet illeti, a hivatalos formaságokon, azaz az Egyesült Királyság kilépési szándékának rögzítésén kívül hosszasan ecseteli a szövetség erényeit és a „legszorosabb baráttal és szomszéddal” folytatódó partneri viszony fontosságát. Az elektronikus médiában, köztük a BBC világhálós hírszolgálatában olvasható első vélemények kiemelik, hogy a kormányfő ezúttal nem jelentette ki, hogy „jobb, ha nincs, mint ha rossz megállapodás születne”. A kormány korábbi álláspontjával szemben viszont lényegében megfenyegeti Európát, hogy gazdasági megállapodás hiányában gyengülhet az együttműködés a biztonság területén is. Az EU nemtetszését válthatja ki, hogy May párhuzamosan kíván tárgyalni a későbbi együttműködésről és a válási folyamatról, annak minden anyagi vonatkozásával együtt.

A visszaszámlálás megkezdésének napján a font sterling árfolyama mind az amerikai dollárral, mind az euróval szemben csekély mértékben erősödött, de szakértők szerint hosszú távon legalább 10 százalékkal június 23-a előtti értéke alatt marad.

Nem lesz háttér- vagy különalku

„Máris hiányoztok” — üzent a briteknek Donald Tusk, az Európai Unió állam- és kormányfői fórumának elnöke, miután kézhez kapta Theresa May brit miniszterelnök levelét a szigetország kilépési szándékáról. A lehangolt és az alkalomra fekete nyakkendőt kötött lengyel politikus nem rejtette véka alá, hogy a hamarosan kezdődő kétoldalú tárgyalások célja a „kármentés” lesz. Rövid sajtónyilatkozatában azt ígérte a 27 tagállam polgárainak, hogy az uniós intézmények a megbeszélések során igyekezni fognak minimalizálni az Egyesült Királyság távozásával járó költségeket. Megerősítette azt is, hogy amíg a szigetország az EU tagja, addig vonatkoznak rá a közös szabályok.

A Tusk által vezetett döntéshozó fórum, az Európai Tanács által kiadott közlemény világossá teszi, hogy a huszonhetek először a Brexit feltételeiről kívánnak megegyezni a londoni kormánnyal, nem a jövőbeni kapcsolatrendszer részleteiről. A tárgyalások menetét meghatározó elveket és célokat az EU április 29-ikére összehívott csúcstalálkozóján fogják lefektetni az állam- és kormányfők. Az állásfoglalás tervezete már pénteken megérkezik a 27 fővárosba. “Reméljük, hogy az Egyesült Királyság a jövőben az Európai Unió szoros partnere lesz” — áll a tanácsi nyilatkozatban.

Az Európai Parlament jövő heti plenáris ülésén fogadja el a Brexit-tárgyalásokról szóló határozatát. A képviselő-testület jóváhagyása nélkül nem születhet megállapodás a Brexit feltételeiről és az EU-brit kapcsolatokról — hangsúlyozta Antonio Tajani EP-elnök. Közös sajtótájékoztatójukon Guy Verhofstadt belga liberális politikus, a parlament Brexit koordinátora világossá tette: a képviselő-testület ellenez minden zsarolási kísérletet és hátsó szobákban megkötött különalkut. A tárgyalófeleknek elsőként az Egyesült Királyságban élő EU-polgárok, illetve az unió területén letelepedett britek jogainak a biztosításáról kell megegyezniük. Minden, az uniós polgárok jogait érintő egyoldalú döntés törvénybe ütközne — hangzott el az EP álláspontját ismertető közös sajtótájékoztatón.