A CEU-ra jár a helyettes államtitkár (is)

Publikálás dátuma
2017.03.30. 14:06
Fotó: Molnár Ádám
A Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Berzétei Ákos kormányzati munkája mellett egyetemi tanulmányokat folytat: a kormány által megtámadott Közép-európai Egyetem (CEU) hallgatója. Képzését a tárca fizeti - írja a 24.hu.

Bár a Fidesz-kormány több politikusa élvezte korábban a Soros Alapítvány ösztöndíját Orbán Viktor miniszterelnöktől Kovács Zoltán szóvivőig, ők mondhatják azt – mondják is –, hogy az már régen volt.

Szijjártó Péter jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára, Berzétei Ákos viszont tavaly kezdte meg tanulmányait a CEU Business Schooljában, nem törődve azzal, hogy a kormány ellenségnek nyilvánította az alapítót, Soros Györgyöt. A kormányzati honlapon szereplő életrajza szerint Berzétei üzleti mesterképzését most is folytatja, amikor a helyzet még jobban elmérgesedett, és a kormányoldal már az egyetem létét fenyegeti.

A külügyminisztérium nem volt hajlandó véleményt mondani az egyetemről. A 24.hu kérdésére annyit azonban elárultak, hogy a tárca fizeti a Soros-egyetemen Berzétei tandíját.

Szerző

Handó szerint jól teljesítenek a bíróságok

Publikálás dátuma
2017.03.30. 13:35
Handó Tünde
Európai uniós összehasonlítások alapján is jól teljesítenek a hazai bíróságok, az Európai Bizottság tavalyi igazságügyi eredménytáblája szerint a hatékonyság, a minőség és a bírói függetlenség tekintetében a 28 tagállam közül stabilan az első harmadban szerepel Magyarország - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Győrben.

Handó Tünde a Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón az eredménytáblát részletezve elmondta, hogy az eljárások hosszát tekintve Magyarország az ötödik, megelőzve Finnországot, Svédországot, Romániát és Franciaországot, a polgári peres és a közigazgatási eljárásokat illetően pedig - a három említett szempont alapján - a hatodik helyen áll.

A folyamatban lévő ügyek mennyisége szerint az ország a közigazgatási eljárásokat nézve a második, a polgári ügyek esetében pedig a negyedik.

Az Európa Tanács jelentésében az áll, hogy míg 2010-ben 104 nap volt az átlagos ügyek hossza a bíróságokon, addig 2014-ben 64 nap, úgy, hogy közben ötven százalékkal emelkedett a beérkezett ügyek száma. A jelentés szerint nincs még egy tagállam, ahol ekkora mértékű javulás következett be az időszerűség tekintetében - hangsúlyozta az OBH elnöke.

Ezeket az eredményeket árnyalhatja, hogy az emberi jogok európai bírósága 2016-ig csaknem 2 milliárd forint bírságot szabott ki Magyarországra, egyebek mellett a bírósági eljárások elhúzódása miatt - mondta Handó Tünde, majd hozzátette, hogy az ügyek döntő része jóval 2012 előtt indult, s "egy másik időszak tehertételéből erednek".

A jó igazságszolgáltatás legfontosabb elemének nevezte az OBH elnöke a jó bírót, aki független, szabad, és felelős a munkája és a társadalom iránt is.

Handó Tünde kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a jogi határzár életbelépésével jelentősen nő a Szegedi Törvényszék terhe, mert az illegális bevándorlók ügye oda kerül. A megnövekedett teher csökkentésére hosszú távon kell állandó létszámról gondoskodni.

Takács József, a Győri Törvényszék elnöke elmondta, hogy időszerűség tekintetében tovább javult a törvényszék mutatója, tavaly már az ügyek 82 százalékát befejezték. Az idei évre tervezett célkitűzés ennek a mutatónak a további javítása.
Beszélt arról is, hogy a Győri Törvényszékhez került a Győri Ítélőtábla döntése alapján a vörösiszapper. A hatvanezer oldalas dokumentáció egy része szerdán érkezett meg a Veszprémi Törvényszékről, s jelenleg előkészítés alatt van, hogy melyik bíró tárgyalja a büntetőügyet. Hozzátette, hogy a bíró munkájának segítésére egy csoportot alakítanak majd, amely segíti a tanács munkáját, a bírót pedig minden más ítélkezés alól felmentik a tárgyalás időszakára.

Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke arról beszélt, hogy 2015-höz képest tavaly 23 százalékkal javult a befejezett ügyek száma, a civilisztika és a büntető ügyszakokban három-hat hónap alatt befejezték az ügyeket. Hozzátette, a táblabíróság jó eredményét mutatja, hogy tavaly a Kúria a civilisztika ügyszakban a peres ügyek 75 százalékánál tartotta fenn az ítélőtábla határozatát. A büntető ügyszakban pedig mindössze két esetben változtatta meg a másodfokú döntést.

Szerző

Azonnali fizetésemelést követel a BKV dolgozóinak az MSZP

A Magyar Szocialista Párt közleménye.

Egyetlen BKV-s alkalmazott sem ér kevesebbet, mint bármelyik más közlekedési vállalat dolgozója, ezért az MSZP támogatja a közlekedési vállalat szakszervezeteinek bérköveteléseit. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a Budapesti Közlekedési Zrt. munkavállalói is megkapják ugyanazt a béremelést, amelyet a Volánbusz és a vidéki közlekedési társaságok dolgozói is.

Elég volt abból, hogy Orbán Viktor kormánya és a Fidesz másodrendű állampolgárokként kezeli a fővárosban élőket és az itt dolgozókat! Ígérgetés és méltatlankodás helyett azonnali cselekvésre van szükség, ezért felszólítjuk Tarlós Istvánt, hogy álljon ki a budapesti közszolgáltatásban dolgozók érdekeiért és minden áron érje el a kormánynál a BKV-s munkavállalók fizetésemelését!

2016-ban több mint 700 dolgozó mondott fel a BKV-nál, és ha a bérproblémák nem oldódnak meg heteken belül, akkor ez a folyamat a budapesti közösségi közlekedés bedőléséhez fog vezetni. A 3-as metró közelgő leállításakor a létszámhiány káoszba fullaszthatja a már most is a működőképessége határán lévő fővárost, hiszen nem lesz, aki a metrópótló buszokat vezesse és karban tartsa.

Felháborító és szégyenletes, hogy míg korábban a BKV-s alkalmazottak számítottak az ágazat legmegbecsültebb dolgozóinak, mára az Orbán-kormány Budapest-ellenes politikája odáig vezetett, hogy a magyar járművezetőink, karbantartóink és mérnökeink ezt a megbecsülést már Bécsben és más nyugati nagyvárosokban keresik. Orbán Viktor és Tarlós István felelőssége, hogy megállítsák ezt a folyamatot!

Szerző