Tízezer sosem volt pécsi állás nyomában

Publikálás dátuma
2017.04.03 07:06
A közmunkás állásokon túl vizionálnak sokezernyi új munkahelyet Pécs vezetői FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Pécsen az utóbbi öt évben tízezer új munkahely született, állítja az OK!Pécs internetes hírportál. A lapot a város polgármesteri hivatala tájékoztatta a foglalkoztatáspolitikai sikertörténetről. Amúgy Páva Zsolt, Pécs kormánypárti polgármestere, és a város fideszes politikusai gyakran dicsekedtek a tízezer új állással. Az OK!Pécs tán ezért is fogadta el tényként a városházi adatokat.

A pécsiek nem így vannak ezzel. Találomra leszólítottam az utcán több tucat helybélit, és azt, hogy a városban tízezer új munkahely jött volna létre 2012 óta a kérdezettek közül senki sem hitte el.

- Női ruhakészítő, kéz- és lábápoló, műkörömépítő, virágkötő és óvodai dajka szakmám van – kezdte a két gyermeket nevelő, 33 esztendős Enikő -, de egyikkel sem tudok itt elhelyezkedni. Betanított munkásként dolgozom a baromfi feldolgozónál. Nem hiszem el ezt a tízezres mesét. Nagy a rokonságom, tőlük se hallottam az új munkahelyekről. Hat unokatestvérem dolgozik külföldön.

- Bolond, aki ilyet mond, és az is bolond, aki elhiszi! – fakadt ki a 48 esztendős Gábor. - Burkoló vagyok, emellett kőműves és ács, mégis általában feketén alkalmaznak, vagy Ausztriában dolgozom.

A röntgen asszisztensként szolgáló, 52 éves István cselt látott a városházi nyilatkozatban:

- Elképzelhető, hogy beleszámolták a közmunkásokat.

Az Ok!Pécs cikke azonban a munkahelyekbe nem számította bele a közmunkásokat, a városháza nem cselezett.

Szóban és írásban megkerestük a polgármesteri hivatal sajtóreferensét a tízezer állás dolgában. Szerettük volna megtudni, hogy hol kell keresnünk az új pécsi munkahelyeket. Választ ígértek, aztán hat nap elteltével azt írták: „terjesszen elő adatigénylést kérdését illetően”. Egy ilyen igénylés kimenetele megjósolhatatlan, ezért nem éltem az adatigénylés akár évekig elhúzódó lehetőségével, inkább más forrásokból próbáltam adatokat gyűjteni.

A Központi Statisztikai Hivatal táblázatai szerint Pécsett, 2010-ben – vagyis amikor a Fidesz hatalomra került a városban - 40 209 embert foglalkoztattak teljes munkaidőben. Azóta ez a létszám 8-10 százalékkal csökkent. 2015-ben (2016-os adat még nincs) 36 129 teljes munkaidőben foglalkoztatott pécsiről tud a statisztika. Így, ha a fideszes győzelem óta született Pécsen tízezer új munkahely, akkor 14 ezernek meg kellett szűnnie.

Mivel a foglalkoztatás jelenlegi pécsi adatairól egyik állami hivatalnak sincs pontos adata, csak becsülni tudjuk azokat az előző évek számai alapján. Aligha tévedünk nagyot, ha azt írjuk, Pécsett jelenleg sem több a foglalkoztatottak száma 36 ezernél. Ehhez jön még az 5 ezer közfoglalkoztatott, így 41 ezer embernek van bejelentett munkája. A város lélekszáma 142 ezer lehet. Ha ehhez viszonyítjuk az állásban lévők számát, akkor a lakosság 29 százaléka él munkából származó, legális jövedelemből. Országosan ugyanez az adat 44 százalék. Az előbbiek alapján nincs ok az elégedettségre Pécsen.

Azt is csak becsülni tudjuk, hogy mekkora a munkanélküliségi ráta Pécsen. A KSH szerint ötezer álláskereső van a városban, ezt kellene viszonyítani a gazdaságilag aktív korú pécsiek számához. Csakhogy az aktív korúakról nem találtunk friss adatot. A 2011-es népszámlálás szerint 69 ezer aktív korú élt Pécsen. Ez a szám azóta csökkenhetett, hisz a város lélekszáma 2011-ben 8 ezerrel több volt. A távozók döntő többsége külföldön vagy az ország gazdaságilag fejlettebb részén keresett magának megélhetést. Amúgy a külföldön dolgozó pécsiek számáról sincs adat, sem a KSH-nál, sem az adóhivatalnál. Készültek viszont szociológiai felmérések (az itthon lévőket faggatták rokonaikról és szomszédjaikról), s azokból feltételezhető, hogy 5-7 ezer pécsi külföldön boldogul. A fentiekből adódik, hogy az aktív korúak száma 60 ezer körül mozoghat Pécsen. Vagyis az állástalansági ráta 8 százalékra tehető.

- A valós helyzet sokkal siralmasabb, hisz a közmunkások tulajdonképpen álláskeresők, akiknek az állam biztosít politikai megfontolásból, drágán fenntartott, értéket nem termelő állást - vélte egy név nélkül megszólaló munkaügyi szakember, aki a Pécsi Tudományegyetemen dolgozik. - S ha nem volna a közmunka, és ha több ezer pécsi nem külföldön dolgozna, a munkanélküliség 20-30 százalékos lenne a városban.

Még egy adat: Pécsen a verseny- és a költségvetési szférában dolgozók aránya – a KSH táblázatai alapján - nagyjából fele-fele, de a közmunkások nagy száma miatt a mérleg az utóbbiak felé billen. László Gyula, a Pécsi Tudományegyetem közgazdász professzora a jelenséget különösen aggasztónak ítélte. Országosan ez az arány kétharmad-egyharmad, míg a fejlettebb régiókban, a fővárosban, Győrben, Székesfehérváron a versenyszféra köti le a dolgozók 75-80 százalékát. A közgazdász azt mondja, hogy ez a helyzet Pécsett a befektetők hiányából ered, és abból, hogy a közmunka nem tölti be a valódi szerepét, jelesül azt, hogy a közfoglalkoztatottakat átvezeti a versenyszférába. A pécsi átképzések, mondta László Gyula nem az állástalanokat hozták helyzetbe, hanem azokat a – vélhetően - baráti cégeket, amelyek az átképzéseket elnyerték az államtól.

Az utcákról eltüntetett címlappal tiltakoztak a HVG-sek a cenzúra ellen

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:17

Fotó: HVG/ Reviczky Zsolt
Ők maguk mutatták meg azt, amit plakátként, hirdetésként már nem fogunk látni.
A Széll Kálmán téren mutatták meg azt, amit plakáton már fogunk látni.
"A sajtószabadság kicsi szigetekbe vonult, szorult vissza, a hirdetési piacot teljes mértékben eltérítették a lakájmédia irányába, és most ezt a csatornát is el akarják zárni.”
Hozzátette, politikai megrendelésre bontották fel velük a szerződést, más érdemi magyarázata, oka nincs annak, hogy a HVG címlapjait nem tűrték el többé a kormányközeli kézbe került plakátcégnél. A Mahir amúgy azzal indokolta a szerződésbontást, hogy a cég nem képes garantálni a teljes darabszám megjelenítését, ezért a szerződés értelmében nem lesz jogosult hirdetési díjra, ez pedig az érdekeivel ellentétes.  Éppen ma jött ki egyébként a Riporterek Határok Nélkül friss sajtószabadság-rangsora, amelyen Magyarország tavalyhoz képest 14 helyet zuhanva már csak a 87. pozíciót foglalja el a 180 ország között.
Témák
HVG
Frissítve: 2019.04.18 18:18

Egészségügy: határozottan a halogatás mellett döntött a kormány

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:57
Kihelyezett kormányülés 2018.május 18-án, a Klebersberg Kastélyban
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Szecsődi Balázs
Megvolt az egészségügyet érintő kormányvizit: a rendszert átalakító döntések nem születtek
Az egészségügyért felelős miniszter nem kért túl sokat az ágazatnak a kormánytól és a kabinet sem kötelezte el magát különösebben – derült ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Kormányinfóján. Kásler Miklós a szerdai kormányülésen jelezte minisztertársainak, tudja, hogy az ország teljesítőképességének hol vannak a határai, és „mi az az összeg, amiről lehet beszélni”. Azt ugyan nem hozták nyilvánosságra, hogy mit tartalmazott a miniszter régóta várt csomagja, ám az kiderült a Kormányinfón, hogy milyen döntéseket halasztott el a kabinet. Szabad utat kapott a szakdolgozók béremelésének folytatása. Eszerint idén júliustól nyolc százalékkal, 
jövőre 14 százalékkal, 2021-ben 20 százalékkal, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal nő az ápolók és a többi szakdolgozók bére.
 Folytatódik az Egészséges Budapest Program. Pontot tett a kormány a miskolci megyei kórház és a sugárterápiás központot üzemeltető vállalkozás közötti elszámolási vitára. Biztosítanak 1,8 milliárd forintot a vállalkozó tulajdonában lévő két lineáris gyorsító megvásárlására, s ezzel ismét ellátáshoz juthatnak a betegek. Lapunk úgy tudja: Kásler Miklós több száz oldalas indítvánnyal készült a kormány szerdai ülésére, és e csomag megvalósítására a ciklus végéig mintegy 1800 milliárdos forrásra lett volna szüksége. A csomag része volt az Egészséges Budapest Program, a Semmelweis Egyetem fejlesztési terve, négy egészségügyi program - alapellátási, népegészségügyi, humánerőforrás, valamint az intézmény finanszírozási és ellátásfejlesztési program -, az ezekhez kapcsolódó egészségfejlesztés, továbbá a sürgősségi-, és az alapellátás átalakítása. A miniszter által az ülésen részletezett előterjesztéseket egy szűk szakmai stábon kívül senki sem ismerte. Az egyeztetés hiánya ellenére is bízott a szakma Kásler csomagjának sikerében, és hogy a kormány még ebben a ciklusban belevág a rendszer szisztematikus átalakításába. Ehhez kiváló muníciót jelenthettek volna a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjainak forrásteremtő javaslatai. Ezzel szemben Kásler Miklós - úgy tudjuk - csak a költségvetéstől remélte a pénzt. A szakma arra számított (és korábban arról is volt szó), hogy szerdán a teljes kormányülés az egészségügyről szól, ám ehelyett végül csak néhány óra jutott az ágazatnak. A miniszter két órás expozéja után mindössze néhány ügyben született konkrét döntés. A kormány rögzítette, hogy az Egészséges Budapestért Program megvalósítása 700 milliárdba kerülhet, a idén 49 milliárd van a feladatra, ám jövőre ennél lényegesen több pénzre, az azt követő években még többre lesz szükség. A Semmelweis Egyetem fejlesztési tervéről is esett szó a kormányülésen, de a komplex programról döntés nem született. A miniszter népegészségügyi programjának koncepcióját a kormány elfogadta, de az ahhoz szükséges költségvetési források biztosítása, ütemezése attól függ, hogy milyen lesz az idei gazdasági növekedés. A jövő évi költségvetési tételeket is érintő kérdésekre várhatóan májusban, a jövő évi költségvetési törvény júniusi parlamenti benyújtása előtt még visszatérnek.   
A kórházak eladósodásának okait az Emmi és a Pénzügyminisztérium közösen vizsgálja. Ha ez lezárul - mondta Gulyás Gergely – az eredmény függvényében dönt a kormány a szükséges forrásról. Kérdésünkre kiderült, hogy a fogorvosok praxisjövedelmének rendezéséről sem született döntés, mint Gulyás Gergely fogalmazott: az alapellátó fogorvosok követeléseiről tárgyalnak majd az érintettekkel. Az orvosok általános béremelésére pedig az év második felében térnek vissza. A miniszter beszélt a kormány törekvéséről, hogy az egészségügyben a magánszolgáltatók helyett az állam biztosítsa az eszközöket és megszüntesse az ezzel ellentétes konstrukciókat. Ezzel függ össze az a döntés is, hogy 1,8 milliárdot biztosítanak a miskolci kórháznak az onkológiai kezeléshez szükséges két sugárterápiás berendezés megvásárlásához.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 18:14