Nemzetközi viszonylatban is kimagasló, innovatív tevékenységgel kecsegtette az Orbán-kormányt, na meg a megújuló energiatermelés iránt elkötelezett közvéleményt az EcoSolifer Kft., amely először 2010-11-ben, majd 2014-ben ismét jelentős állami támogatásra és ösztönzésre tett szert, hogy Magyarországon hozza létre "napelem-technológiai fejlesztési központját, ahol magyar szakemberek vezetésével" törhet a világpiac élére az ágazat.
A cég honlapjának magyar nyelvű, e projektre szóló egyetlen szövege szerint a csornai napelemgyár kivitelezése 2014. június 25-én kezdődött meg. A különleges eljárással, környezetkímélő módon előállítani ígért napelemekkel nemcsak mintegy 80 ezer átlagos magyar háztartás villamosenergia felhasználásának kecsegtető lehetőségét reklámozzák a honlapon, de azt is: "a világon egyedülálló napelem-gyári beruházásban rejlő üzleti lehetőségek magas szintű bizakodásra adnak okot abból adódóan is, hogy a csornai gyár jelentős munkáltató lesz a környéken, több mint 200 fő számára munkát biztosítva." A projekt tervezett befejezése a honlap szerint 2015. december 31. volt., noha 2017 márciusának utolsó napján még mindig nem készülnek napelemek Csornán.
Egymilliárd forinttal támogatja a kormány a csornai napelemgyár megépülését - jelentette be Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként 2014 szeptemberében. A mai külügyminiszter akkor azt állította, azért éri meg a vissza nem térítendő támogatás az adófizetőknek, mert "a csaknem 15 milliárd forint összértékű beruházással 212 új munkahely jön lére." De Szijjártó azt is mondta, "a csornai beruházás azért is jelentős, mert teljesen importfüggetlen, vagyis a felhasznált anyagokat Magyarországon fogják előállítani, ezzel is növelve az üzem közvetett munkahely-teremtő hatását". Sőt, úgy folytatta: "a napelemgyár építése összhangban van a magyar kormánynak azon gazdaságstratégiai célkitűzéseivel, hogy Magyarország termelési központ legyen, és hogy minél több kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitást hozzunk Magyarországra". Erről a vissza nem térítendő állami támogatásról nem szól az EcoSolifer Kft. honlapja, amely ezzel szemben beszámol az államtól kapott másik támogatás összegéről, ami 1,898 milliárd forint. Ez utóbbi a fejlesztés 26 százaléka, s a Széchenyi 2020 Program keretein belül, nyilvánvalóan uniós forrásból nyerték el.
Ez azonban még semmi: a hvg.hu írt arról, hogy 2014-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), tehát Szijjártó által felügyelt Eximbank állami pénzintézet - miután vélhetően végleg elbukott egy ugyanerre a célra adott milliárdos hitelt - meghitelezte a német állampolgárságú magyar üzletemberhez, Haidegger Ákoshoz köthető, svájci EcoSolifer AG csornai beruházását. Méghozzá 22,4 millió eurós és 363,6 millió forintos, azaz több mint hétmilliárdos kölcsönt adtak a projektre. A portál cikkének megjelenésekor a beruházás már késett, ám ennek okait a tulajdonos Haidegger sem árulta el. Lapunk most is igyekezett az EcoSolifer Kft.-től magyarázatot kapni a késés okát, a terveket, lehetőségeket illetően, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.
Aki a 85-ös főúton Csornától Győr felé közlekedik, az kissé talán furcsállhatja, hogy ugyan egy vadonatúj épület áll a mező közepén, zászlók lobognak körülötte, ám lehajtó nincs az gyárhoz, még mindig az építés alatt használt mart aszfalttal leszórt ideiglenes úton közelíthető csak meg a terület. A Kisalföld hónapokkal ezelőtt megírta: szabályos lehajtót kell kiépíteni az EcoSolifer Kft. csornai gyárához a 85-ös főútról, addig nem lesz használatbavételi engedély sem. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től akkor azt a tájékoztatást kapta a lap, hogy a beruházás részeként megvalósult a főútra merőleges szilárd burkolatú út, mely nemcsak a napelemgyár közlekedési kapcsolatát, hanem a teljes érintett terület feltárását is biztosítja.
Válaszolt ellenben a KKM, a Szijjártó-tárca közölte lapunkkal: "2010-ben azt a célt fogalmaztuk meg, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja; 2014-ben ezt úgy egészítettük ki, hogy minél több csúcstechnológiás kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitást vonzzunk Magyarországra. Az EcoSolifer Modulgyártó Kft. csornai beruházása is ezen célok megvalósítását segíti. A nemzetgazdasági tárca döntése alapján a beruházás 2 milliárd forint uniós pályázati forráshoz jutott. A kormány továbbá úgy döntött, hogy egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatásban részesíti a csornai napelemgyár építését 1 milliárd forint összegben. A támogatási szerződés aláírására 2014 júniusában került sor. A támogató a szerződésben szigorú feltételeket szabott, amit az adófizetői pénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében tett. A támogatás kifizetésére akkor kerül sor, ha a szerződésben rögzített minden feltétel teljesülni fog. A támogatási összeg kifizetésére a mai napig nem került sor. Az Eximbank minden hitelkihelyezésnél a törvényi előírásokat, a magyar nemzetgazdaság érdekeit, magyar munkahelyek megtartását, létrehozását tartja szem előtt. A megnevezett hitelügyletnél az Eximbank a törvényi feltételeket betartotta, a vállalásait teljesítette. Az Eximbank továbbra is a projekt befejezésében érdekelt, de ez kizárólag bankszerű módon elfogadható."
Noha azt nem tudni, mit jelent a "bankszerű" érdekérvényesítés az állami hitel visszafizetésében, az már korábban kiderült: nagy kockázatot vállalt az Eximbank, amikor megkölcsönözte a 7 milliárd forintot. Az ominózus cikk szerint ugyanis a hvg.hu piaci informátoroktól úgy értesült: a beruházó késlekedésének oka - legalábbis részben - az lehetett, hogy összekülönbözött azzal a magyar üzleti körrel, amelyik a projekt 2010-2011-es kezdetekor még a partnere és a tulajdonostársa volt: a Kerék Csaba nevével fémjelzett, tőzsdén jegyzett Kartonpack Dobozipari Nyrt.-vel. A Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjaként is ismert Kerék és a napelem-technológiával régóta foglalkozó Haidegger 2010-ben ugyanis még arra számított, hogy a Kartonpacknak a büntetőper miatt zárolt vagyonát felszabadítják. Ekkor alapították az EcoSolifer Kft.-t, amelyben közvetve 26 százalékban tulajdonos volt a Kartonpack, sőt a cég székhelye is a Kulcsár-ügy főszereplőinek egykori, újpesti rakparti főhadiszállására került.
A homályos háttér ellenére az Eximbank 2013 végétől mégsem ezen az ágon látott nagy kockázatot, hanem a másikon: kifogásolta, hogy az EcoSolifernek olyan cég is tulajdonosa, amelyben a büntetőeljárásban vádlott Kerék Csaba vezető tisztségviselő. Sőt, eleve aggályosnak tartotta a Kartonpack közvetett tulajdonosi pozícióját, mivel a mögötte álló Kerék-érdekeltségnek, a szintén vagyonzár alatt álló Britton Kft.-nek adótartozása volt. Rizikósnak ítélte azt is, hogy a csornai beruházás menedzselésére felkért szakember, Maczinkó István vezetett már bebukott napelem-projektet. Az alkufolyamat végén Kerék és Maczinkó lemondott tisztségeiről, így 2014-ben az EcoSolifer megkapta az állami támogatást, majd az Eximbank-hitelt is.
Csakhogy Maczinkó sem távozott teljesen a napelem-bizniszből: tavaly májusban a Kisalföld számolt be róla, hogy az EcoSolifer Kft. csornai üzemét gyakorlatilag készre jelentette a kivitelező. "Kisebb javítások vannak még hátra, de az átadás-átvétel megkezdődött" - mondta Maczinkó, a Csornán beruházó társaság fejlesztési igazgatójaként a lapnak. "Közel harminc munkatársunk már Németországban tartózkodik, ahol egy, a csornaihoz hasonló üzemben szerzik a tapasztalatokat" - ismertette a beruházás állását, hozzátéve: "a következő lépés lesz a gépsorok telepítése, beállítása, illetve kezdődhet a próbaüzem. Hogy az mikor indul, egyelőre nem tudom megmondani, de két-három hónapon belül biztosan."
Noha 2016 tavaszán még lett volna némi magyarázat a csúszásra, az is csupán tavaly augusztusban derült ki, hogy a kész, üres épületben még akkor sem állnak rendelkezésre a közművek, a szennyvízcsatorna- és az ivóvízhálózat. Az önkormányzat ezután a területen gyorsan elvégeztette az infrastrukturális fejlesztést, magyarán a város fizette ki a víz és szennyvíz oda- és elvezetésének 31 millió forintját. Máig sem tudni, hogy a több milliárdos állami támogatással segített vállalkozás visszafizette-e ezt az összeget, de még ez is apróság lehetne, ha valóban létrejönnének az ígért munkahelyek. Ám az illetékesek ebben a kérdésben is hallgatnak, így nem tudni: megvalósul-e egyáltalán a napelem-gyár.
Hetek óta próbálja megtudni a részleteket, vagy a lehetőségeket Kránitz László is. Az MSZP megyei elnöke szerint az építkezésre rendelkezésre álló több milliárd forintos közpénzt egyszerűen eltüntették a beruházók, ezért a hallgatás. "Még próbálkozunk egy parlamenti kérdéssel, de nem reménykedünk, mert nekünk az Eximbankot felügyelő minisztérium és más illetékesek sem válaszoltak arra, valójában mi lett a 10 milliárd forinttal. Ezért az MSZP közérdekű adatigényléssel, vagy ha kell, perrel szerzi meg az eltitkolt közérdekű információkat" - mondta lapunknak Kránitz.
Alapkőletétel: Áder János és Haidegger Ákos FOTÓ: MTI/CSEH DÁNIEL
