Politikusnak is luxus lett a vadászat?

Publikálás dátuma
2017.04.03. 07:21
A vadászterületek átrendezése után a puskások összetétele is változni látszik FOTÓ: PROFIMEDIA
Nem örülnek a vadászok a januártól kötelező kamarai tagságnak, a vadászjegyek drágulásától is tartanak. A vadásztársadalom felhígult, egyre több a tehetős és politikus hobbivadász. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) úgy látja ezután hatékonyabban lehet betartatni az etikai szabályokat, akár a tagok kizárásával is.

A vadászkamarai törvény módosítása kötelezővé tette a kamarai tagságot a sportvadászok számára is. Igaz, a hazai vadászok több mint 90 százaléka már eddig is eleve tag volt. Jelenleg a kamarának csaknem 65 ezer tagja van, ebből mintegy 3 ezer a hivatásos vadász.

A módosítás javára írják, hogy ezután hatékonyabban lehet betartatni az etikai szabályokat, ugyanis korábban, ha valakit elmarasztaltak és tag volt, következmények nélkül kiléphetett a kamarából és tovább élhetett vadászati jogával. A kötelező tagsággal ez megváltozik, az elmarasztalt vadász pénzbüntetést kaphat, tagságát felfüggeszthetik, és akár végleg kitessékelhetik a kamarából. Ilyen esetekben elveszik az etikátlanságon ért puskás vadászjegyét is, s ezzel megszűnik a vadászati joga, így - jogalap híján -a fegyverét sem tarthatja meg - nyilatkozta a Népszavának Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) kommunikációs főmunkatársa.

A kamara évente mintegy félmilliárd forinttal gazdálkodhat. A kamarai törvény módosításával a külföldi vadászoknak kiállított engedélyek - nagyjából évi 250 millió forint - és a vadászjegyek teljes bevétele a köztestületet illeti meg. A szakember becslése szerint a 65 ezer hazai és az átlagosan 25 ezer külföldi vadász befizetéseiből 2018-ban már 1,8 milliárd forint bevétellel számolhat a kamara. 

Egy évre a vadászjegyekért 15 ezer forintot kell fizetnie a hazai vadásznak, s ebből 10 ezer forint maga a vadászjegy. További 4 ezer forint a kamarai tagdíj és 1 ezer forint a kötelező vadász felelősségbiztosítása. A vadászjegyek ára azonban jövőre megkétszereződhet. Az áremeléssel párhuzamosan viszont újraindítják a vadászati alapot, amely 600-650 millió forintnyi támogatást fizethet ki az erre pályázó vadászatra jogosult szervezeteknek, zömében vadásztársaságoknak. Az ígéret szerint ebből az alapból kizárólag vadgazdálkodásra, élőhely rehabilitációra lehet költeni.

Nem örülnek a vadászok a vadászjegy árának tervezett emelésének. Egy Fejér megyei puskás a Népszavának elmondta, az ő egyesületükben még kétkezi munkásemberek és gazdálkodók is vannak és nekik egyáltalán nem mindegy, hogy évi 10, vagy 20 ezer forintot kell majd fizetniük. 

A kötelező kamarai tagság sem aratott osztatlan elismerést. A lapunknak nyilatkozó, szintén neve elhallgatását kérő vadász szerint a Vadászkamarának kellene „nyüzsögnie”, hogy a vadászok úgy érezzék, nekik be kell lépniük a kamarába, mert a befizetésért hasznos szolgáltatásokat kaphatnak. 

A 20-25 éve, vagy még régebben vadászó emberek közül sokan úgy vélik, egyre inkább egy tehetős, szűk réteg kedvtelése lett a vadászat és a kevésbé tehetősek kiszorulnak, mert sem pénzük, sem lehetőségük nincs a cserkelésre. Az egyszerűnek mondott emberek már akkor kezdtek eltünedezni a vadásztársaságokból, amikor az egyesületeket gazdálkodásra kényszerítették és tagdíjat kellett fizetni – vélte az egyik megszólaló.

A kamara érvelésére, hogy a kötelező tagság segít az etikai ügyek rendezésében, mert nem lehet majd kibújni a következmények alól, a vadászok azzal vágtak vissza, hogy ahogy eddig, úgy a kötelező tagság után is marad a rossz gyakorlat. A vadászok szerint az utóbbi időben nagyon felhígult a vadásztársadalom. A tehetős kocavadászok mellett a politikusok között is sikk lett vadászni. Némi túlzással ez az új réteg azt csinál az erdőben amit akar, legyen szó akár politikusról, akár olyasvalakiről, akinek befolyásos barátai vannak – fogalmazott az egyik nyilatkozó. Persze nem csak a vadászkamarára, hanem a legtöbb kamarára elmondható, hogy nem túl szerencsés, hogy a mindenkori hatalomhoz dörgölődik – tette hozzá egy másik „közvadász”.

Minden esztendőben több milliárd forintos a vadkár

A vadászjegy az egész országra érvényes. Ha valaki nem tagja egyetlen vadásztársaságnak sem, vagy nem a saját területén akar cserkelni, akkor a meghirdetett fizetős vadászatokon vehet részt. A vadfajtól függően kell a zsebébe nyúlnia. Egy őzbak kilövése 30-40 ezer forintról indul, de ha már méretesebb az agancsa, akkor azt akár több százezer forint kipengetése után viheti haza a szerencsés vadász. Ez az összeg azonban is eltörpül egy 13 kiló feletti, rekordgyanús gímbika elejtésének ára mellett: fejdíszéért már több millió forintot is kiszámlázhatnak. A szerényebb büdzsével rendelkező vadászoknak érdemesebb vadkárelhárító vaddisznó vadászatra befizetni, mert akkor csak az élményt kell megfizetni, amit megúszhatnak 5-10 ezer forintból. Az elejtett vad húsát is megvásárolhatja a fizetővendég, de csak egyben. A kilónként néhány száz forint ilyenkor is tetemes végösszegre rúghat egy 100-150 kilós példány esetében. Az elütött vadat viszont senki ne tegye el a csomagtartóba, mert az lopásnak minősül. A vadászati törvény módosítása egyszerűbbé teheti a vadkár vitákat is. Nem kis összegről van szó: évente több milliárd forintos veszteséget okoznak a nagyvad fajok a mezőgazdaságban. Tavaly csak Somogy megyében több mint félmilliárd forint vadkárt fizettek ki.

Kényszerű ritkítás
Sok kritika éri a hazai vadgazdálkodást, amiért hagyta, hagyja túlszaporodni a nagyvadállományt a vadásztatásból származó bevételek miatt. Tény, hogy 1960-ban 16 ezer gímszarvast tartottak nyilván és 3800-at lőttek ki. Jelenleg nagyjából 100-110 ezer gím járja az erdőket, mezőket, és 2015-ben 55 ezret ejtettek el. Őzből 1960-ban a 68 ezres állományból 3700 egyedet lőttek ki, míg a mostani 360-370 ezerből több mint 100 ezer kerül puskavégre.
A vadászatot, vadászokat sok kritika éri a tenyésztett fácánok, vadkacsák erősen vitatható vadásztatása miatt. A fizető vendégek az eléjük terelt és felzavart madarakat valójában minden fajta erőfeszítés nélkül lemészárolják. Ezért a módszerért a vadászok túlnyomó többsége nem rajong, de az elsősorban külföldi vadászok igénylik a nagy terítékeket és ezt leginkább ők tudják megfizetni.
Szerző

Sehol a küldemény - Súlyos munkaerőhiány a Magyar Postánál

Publikálás dátuma
2017.04.03. 07:15
FOTÓ: Népszava
Dupla vagy háromszoros pénzért vehetnénk látszólagos biztonságot a postai szolgáltatásoknál, bár a magasabb díj is csak arra garancia, hogy jogosnak ismerik el a panaszunkat, ha a feladott levél soha nem, vagy csak késve érkezik meg a címzetthez. Közben egyre többen mennek el, egyre kevesebben állnak be dolgozni a Magyar Postához.

Aki hivatalos leveleket vár, gyakorlatilag semmit nem tehet, ha nem kapja meg a helyi iparűzési adó, gépjárműadó befizetési csekkjeit, vagy ügyészségi, bírósági behívókat, mert a Postatörvény a Magyar Postát egészen sajátosan kötelezi csak kártérítésre.

A Népszava szerkesztőségébe is folyamatosan érkeznek a panaszos levelek a postai szolgáltatások színvonala miatt. Az egyik legutóbbiban például az áll, hogy az elmúlt hetekben három hivatalos levelet sem kapott meg az illető, emiatt lekésett befizetési határidőket, így késedelmi pótlékokat kellett fizetnie. „Amikor nem csekély erőfeszítéssel utánajártam a személyes problémám megoldásának, azt tapasztaltam, hogy ez gyakran előfordul, sokak panasza"- írta a felháborodott olvasónk. A kérdésre, hogy milyen gyakoriak az ilyen esetek és vajon tavaly mekkora kártérítést fizetett ki ezek miatt az állami cég, a Magyar Posta sajtóirodája csak részben adott választ.

Azt jelezték, hogy az összes küldeményhez képest évente csak néhány ezrelék a panaszok száma a cégnél, a kézbesítési hiányosságokkal kapcsolatos bejelentéseket kivizsgálják, ha mind a feladó, mind a címzett pontos címe ismert, és a kézbesítési gondokért a lakosság elnézését kérték. Arról is tájékoztattak, hogy legtöbben a postákon tesznek panaszt és javasolták, hogy akinek gondja van, az személyesen is forduljon inkább a Budapesten és minden megyeközpontban működő ügyfélszolgálataikhoz, amit most főként e-mailben keresnek meg a kifogásokkal. Kérdésünkre azt is elmondták, hogy a legtöbb panasz nem a levelek, hanem az előfizetett hírlapok késői kiszállítása vagy elmaradása miatt érkezik hozzájuk.

Mi az, hogy kártérítés?

A soha meg nem érkező hivatalos levelek miatt sok ezer forintos büntetést kifizető panaszosaink nem sok jóra számíthatnak. A kártérítésre vonatkozó kérdéseinkre a cég sajtóirodája a Postatörvény passzusait sorolta, ami semmilyen kártérítésre nem kötelezi őket, ha egy sima levél szőrén-szálán eltűnik vagy megsérül. „A sima (nem könyvelt) levelet – azonosító hiányában – sem kerestetni, sem követni nem lehet a postai rendszerekben, azon kívül a feladásuk sem igazolható” – hangzott a válasz. Az idézett paragrafusok kikeresésekor aztán az ember ráakad olyan gyöngyszemekre, mint például, hogy akkor sem kell kártérítést fizetniük, ha a „postai küldemény sérülését vagy megsemmisülését más postai küldemény okozta”. A nagy levél agyonnyomta a kicsit, netán sebeket tépett benne?

Átalány kártérítést fizet a posta a feladónak, ha a könyvelt küldemény sérül vagy megsemmisül, ez a fizetett szolgáltatási díj tizenötszöröse. Kártérítés csak a levél küldőjének jár, de aki amiatt fizetett ki különféle bírságokat, mert a posta hibázott, egyetlen fillérre sem jogosult. Akkor sem lenne nagyon kisegítve, ha ő kapná meg az ajánlott levelek 200 forintos díja után járó 3 ezer, vagy a tértivevényesek 290 forintos tarifájára számított 4350 forintos átalány kártérítést, hiszen ezeknek az összegeknek a sokszorosát bukhatja a kézbesítetlen levelek miatt.

Az állami hivataloknak így szól a szintén állami Magyar Posta jó tanácsa: „a fizetési kötelezettséget megállapító közlendőt az ügyfél felé könyvelt levélként és lehetőség szerint tértivevényes levélként adja fel a feladó”. A cég javaslatát azonban a legtöbb hivatal nem tudja betartani, hiszen a mostani tarifák alapján a sima levél feladása 120 forintba kerül, az ajánlott pedig ennek majdnem háromszorosába. Arra a kérdésre pedig valóban nem a postai dolgozók hivatottak választ adni, miért nem lehet az állami és önkormányzati hivatalokra más, kifizethető tarifákat megállapítani, hogy ne a lakosság kárára kényszerüljenek spórolásra. Hogy a szolgáltató tudná-e kezelni az ajánlott és tértivevényes levelek miatt megnövekedett feladatokat, azt a választ kaptuk, hogy „postai részről annak nincs akadálya, hogy tértivevényes levélben kommunikáljanak a hivatalos szervek”.

Arra azonban nem kaptunk érdemi választ, hogy tavaly mekkora kártérítési összeget fizetett ki a Magyar Posta, mert ez üzleti titoknak minősül.

A posta a késve kihordott levelek miatt érkező panaszokra úgy reagált, hogy ezt a követelményt független szakértők vizsgálják folyamatosan és szerintük sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy a nem elsőbbségi levelek 85 százalékát 3 munkanapon, 97 százalékát pedig 5 munkanapon belül kézbesítsék. Az elsőbbségi leveleket ennél valamivel gyorsabban, 90 százalékot a feladást követő napon, míg 97 százalékot 3 munkanapon belül juttatnak célba. Kívülálló nehezen tudja megítélni, mekkora levéltömeg a fennmaradó 3 százalék, de biztos, hogy a panaszok ebből a körből származnak.

Belül esik szét a rendszer

A felszívódott levelek, a hetek után kézbesített, ehetetlenné vált disznótoros csomagok miatt küldött panaszok mellett egyre gyakrabban jelentkeznek szerkesztőségünkben „házon belüli” rémtörténetekkel postai dolgozók. Különösen a cég Országos Logisztikai Központjában, Budaörsön vannak bajok – szólnak a jelzések. Tudják, ez az a központ, ahová a központi irodákból is kimentek dolgozni a cég vezetői karácsony előtt, akkora volt a fennakadás. Nos, a levelek tanúsága szerint azóta sem javult sokat a helyzet. Alacsony bérekről, a munkatársak egyre gyorsuló cseréjéről, félanalfabéta közvetített munkásokról szólnak a panaszok.

A cég válasza szerint „a logisztikai iparágra általánosságban jellemző, így a Magyar Postára is, hogy a központi régióban és Nyugat-Magyarországon, különösen az országhatárhoz közel, munkaerőhiánnyal küzd, jellemzően kézbesítési, küldemény-feldolgozási területeken, de az egyes postákon, illetve az irányítási szférában megüresedő munkakörök száma is növekszik”. Új dolgozókat állásbörzéken toboroznak, és csoportos tájékoztatókat is szerveznek, de arra nem kaptunk választ, mekkora sikerrel.

A cég a budaörsi elosztó központban foglalkoztatott bérelt munkaerővel kapcsolatos kifogásokra úgy reagált, hogy levelek elosztására nem, de csomagok osztályozására valóban alkalmaznak ilyen dolgozókat. A cég központjából úgy látszik, nekik ugyanolyan képzettségük, végzettségük van, mint a logisztikai központ régi munkatársainak, szerintük azonban nem ritka, hogy az alkalmi segítő nem tudja kibetűzni a város nevét, ahová a csomagot el kellene juttatni.

Postai tarifák 2017-ben
sima levél: 120 Ft
elsőbbségi levél: 155 Ft
ajánlott levél: 290 Ft
tértivevényes levél: 200 Ft
a címzett saját kezébe: 1120 Ft
postacsomag 2 kg-ig: 1490 Ft
postacsomag 10 kg-ig: 1790 Ft



Tarlós-gate - Ha van felelős, az a rendőrség

A napokban kiderült, hogy Tarlós István feleségét bírságolták meg szabálytalan kanyarodásért, de ennek a főpolgármester szerint – de csak szerinte - semmi köze ahhoz, hogy épp most rohant ki a büntető közterület-felügyeletek ellen. Ha az önkormányzati rendészeti szervek eddig valóban törvénytelenül jártak volna el, annak felelőse csakis a rendőrség lehet. Egy salátatörvényben rejlik az igazság.

Az iskolakerülésről is szóló 2012-es salátatörvényben található meg a bizonyítéka annak, hogy nem a közterület-felügyeletek felelőssége, ha eddig netán valóban szabálytalanul bírságoltak volna a hatáskörükbe utalt esetekben, kamerafelvételek alapján.

Azt már a korábbi „közteres” törvény is kimondta, hogy a közterület-felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. Az eszközeik típusát, biztonsági szintjét törvény nem szabályozza. A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet azok elhelyezéséről és a megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget. A kihelyezésről egyébként nem a felügyelet, hanem az önkormányzat képviselő-testülete dönt, és azt a honlapjukon is közzéteszik.

A 2012-es CXX. törvény azonban azt is előírja, hogy a felügyeleteknek a működési területükön illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kell kötniük a törvényben meghatározott tevékenységük felügyelete, valamint a feladatellátás összehangolása érdekében. Ezt 2012-ben valamennyi közterület-felügyelet meg is kötötte. Így az elmúlt 5 évben szoros szakmai együttműködésben és folyamatos rendőrségi felügyelet alatt dolgoztak.

Ezen túlmenően – épp a BRFK vezetőjének kérése alapján – a kerületi kapitányságok heti parancsnoki értekezletének állandó résztvevője a helyi közterület-felügyelet vezetője is – tudta meg a Népszava. Éppúgy, ahogyan a BRFK-n a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) vezetője is ott ül. Felmerül a kérdés, hogy az elmúlt években miért nem találták sehol, semmikor aggályosnak a közteresek bírságolási gyakorlatát egészen addig, míg Tarlós feleségét meg nem büntették? Nem véletlen, hogy az ügyben releváns, meglapozott, értékelhető jogi álláspontot a rendőrség még nem alakított ki.

Forrásaink szerint a Belügyminisztérium követhetett el mulasztásos jogsértést, amiért nem tett lépéseket a hatályos törvények és az alacsonyabb szintű, későbbi szabályozó miniszteri rendeletek közötti jogharmonizáció érdekében. Jelenleg a törvények az irányadók, azokból azonban nem olvasható ki, hogy jogsértő lenne a bírságolási gyakorlat.

Tarlós az autósok bírságolásával kapcsolatban korábban azt is mondta, benne nem indulat, hanem értetlenség van. „Lehet még az is, hogy jogszabályt kéne módosítani, az is lehet, hogy társulásba kéne a kerületekkel ezt a szervezetet működtetni” – fogalmazott. A főpolgármester korábban úgy vélte, nem működhetnek úgy a kerületi közterület-felügyelők, mint „a legrosszabb időkre emlékeztető önkéntes rendőrök”. (Az önkéntes rendőröknek egyébként sohasem volt önálló intézkedései joga – a szerk.)

Megírtuk: a Népszava úgy tudja: szerdán az ügyben több kerületi közterület-felügyelet, saját szervezésben konzultációt tart. Kezdeményezték, hogy FÖRI hívja össze a Fővárosi Közterület-felügyelet Vezetők Klubjának tagjait, de ettől a FÖRI a leghatározottabban elzárkózott. Félő lehet, hogy a közös fellépés rosszul végződhetne a főváros számára.

Autóklub: elhibázott a szabályozás
A Magyar Autóklub szerint elhibázott a közterület-felügyeletek kamerás felvételek alapján történő eljárási jogosultságának szabályozása a kötelező haladási irány betartására vonatkozó szabályok megszegése esetén. Közleményük szerint egyrészt aránytalanul magas a törvényben megállapított fix ötvenezer forintos bírság egy kanyarodási szabály megszegéséért, másrészt problémás, hogy a cselekmény az objektív felelősségi körbe tartozik. Ezért javasolják a bírság csökkentését, valamint a cselekmény kivonását az úgynevezett közigazgatási bírságos körből.



Szerző