Előfizetés

Csúsztatások a nemzeti konzultációban

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.04.03. 07:01
Pénteken kezdték el postázni a nemzeti konzultáció kérdőíveit FOTÓ: PERJÉS ZOLTÁN
Értetlenül fogadták az EU székhelyén azokat a kérdéseket, amelyekről nemzeti konzultációt kezdeményezett a kormány. A Népszava megállított néhány brüsszeli illetékest, és szembesítette őket állítólagos „támadásukkal”. A pénteken elindított nemzeti konzultáció hat állítása közül négy közvetlenül Brüsszelt állítja célkeresztbe, ezeket vettük górcső alá.

Magyarországon az elmúlt években azért volt eredményes a munkahely-teremtés, mert a saját utunkat jártuk. Brüsszel azonban támadja a munkahelyteremtő intézkedéseket. Értetlenség fogadta az EU székhelyén a nemzeti konzultáció munkahelyteremtésre vonatkozó állítását. Európai bizottsági tisztviselők széttárták karjukat és megvonták a vállukat, amikor azt kérdeztük tőlük, hogy milyen munkahelyteremtő intézkedéseket „támad Brüsszel.”

Magyar diplomáciai források korábban azt a bizottsági javaslatot hozták fel példaként, amely a kiküldött munkavállalók javadalmazásának EU-n belüli egységesítését célozza az "egyenlő munkáért egyenlő bért" jelszava alapján. De ezt a még el sem fogadott kezdeményezést éppúgy nem lehetne a magyar munkahelyteremtő intézkedések elleni közvetlen támadásnak nevezni, mint azokat a szintén gyakran hivatkozott nemzeti döntéseket, amelyek a külföldi közúti fuvarozó cégeket a helyi minimálbér kifizetésére kényszerítik. Ez utóbbi "támadásokat" ráadásul nem is Brüsszelből irányítják, hanem Berlinből vagy Bécsből.

Orbán Viktor miniszterelnök már többször kifejtette, hogy az unió az úgynevezett "szociális pillér" mögé bújva próbál új hatásköröket magához vonni a szociálpolitikában és az adózásban. "A szociális pillér az eurózóna országainak munkaerőpiacára és jóléti rendszereire vonatkozó elvek és jogok gyűjteménye, amelyet várhatóan e hónapban publikál majd az Európai Bizottság” — közölte kérdésünkre Marianne Thyssen foglalkoztatásügyi biztos szóvivője. Nincs szó arról, hogy a tagállami hatáskörbe tartozó szociálpolitikát kötelező erejű közösségi jogszabályokkal váltsák fel, például a minimálbérről vagy a családi pótlékról. A "szociális pillér" nyitva áll a közös valutát nem használó államok előtt is, de úgy tudjuk, hogy a kormány illetékesei nemrég közölték a biztossal: Magyarország nem kíván a foglalkoztatási és szociális teljesítmények mércéjéül szánt megállapodás részese lenni.

Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat. “Az európai szociális pillérnek nincs köze az adózáshoz” — közölte kérdésünkre az Európai Bizottság, bár a magyar kormányfő az ellenkezőjét állítja. Ami a "támadást" illeti, úgy tűnik, hogy Brüsszel letette a fegyvert, legalábbis a februárban kiadott országjelentésében a versenyképesség növelését szolgáló döntésnek nevezte a társasági adó csökkentését. Ha a nemzeti konzultáció kérdése az internet-hozzáférési szolgáltatás kedvezményes áfájáról zajló vitára utal, akkor érdemes leszögezni, hogy Magyarország is elfogadta a hatályos áfa-irányelvet, amely a csökkentést jelenleg nem teszi lehetővé - mutatott rá egyik beszélgetőpartnerünk.

Tagállami forrásból úgy tudjuk, hogy a budapesti bírálat - többek között - a társasági adóalap egységes kiszámítására vonatkozó, felfrissített brüsszeli terveknek szól, amelyekről évek óta nem tudnak megegyezni a kormányok. Egy szakértő, aki közelről ismeri a bizottság adópolitikáját, lapunknak azt mondta: egy közös számítási rendszer bevezetése előnyöket és hátrányokat is rejtene, de elsősorban azok az országok járnának vele rosszul, amelyekben tényleges tevékenységet nem végző, úgynevezett postafiók-cégek működnek.

Az egyhangúság követelménye miatt Magyarország ellenére egyetlen adózási kérdésben sem születhet döntés az Európai Unióban.

Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be. Brüsszel - vagyis az EU mindhárom intézménye - ellenzi az illegális bevándorlást. Az Európai Bizottság javaslatára már egy sor törvény született, illetve készül a külső határok megerősítéséről, a törvénytelenül Európába érkezettek kitoloncolásáról, a határátlépők szigorúbb ellenőrzéséről. Brüsszel csak arra "akarja kényszeríteni Magyarországot", hogy hajtsa végre a kötelező jogszabályokat. Például azt, amely két év alatt 1294 nemzetközi védelemre szoruló ember befogadását írja elő. Egy előkészületben lévő irányelv is csupán a menedékjogot kapott polgárok EU-n belüli elosztását szabályozná, a kormányok megállapodása alapján.

„Brüsszel veszélyes lépésre készül. A rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket.” Az Európai Bizottság tavaly novemberben egy jogszabályi csomag részeként javasolta, hogy a tagországok fokozatosan szüntessék meg a háztartási villamos energia hatósági árszabályozását. Az uniós testület az árszabályozás kivezetésére ötéves átmeneti időt javasol ott, ahol rosszak az energiahatékonysági mutatók és magas az energiára fordított kiadások jövedelemhez viszonyított aránya. „A fogyasztók csak nyerhetnek azon, ha országukban megszűnik a hatósági árszabályozás, és a piac dönt az elektromos áram fogyasztói árának az alakulásáról. A piaci verseny jobb szolgáltatást és alacsonyabb fogyasztói árakat eredményez” - ismételte meg lapunknak a jól ismert magyarázatot az Európai Bizottság illetékes sajtósa, Nicole Bockstaller. Brüsszeli érvelés szerint a hatósági árszabályozás drága mulatság, és nem azokon segít, akiken kellene. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok azzal védik a rászorulók érdekeit, ha hozzájárulnak az energiafelhasználás hatékonyságát növelő megoldásokhoz - például a házszigeteléshez - és megfelelő szociális intézkedéseket hoznak.

A Fidesz szembemegy a demokráciával

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2017.04.03. 07:00
A CEU épülete előtt tüntettek az oktatás szabadságáért FOTÓ: Vajda József
A Fidesz-kabinet ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, s ismét azzal, hogy szembemegy a demokratikus alapeszmékkel. Előbbiek ugyanis egyenesen tiltanák a személyre szabott jogalkotást, amely azonban Orbánnak és kormányának mára a legalapvetőbb parlamenti gyakorlat.  A kormányoldal már ma, kivételes eljárásban tárgyalná a külföldi egyetemek magyarországi működését szigorító felsőoktatási törvénymódosítást, amely ellehetetlenítené a Közép-Európai Egyetem (CEU) magyarországi működését is. 

Múlt hét kedden este jelent meg az a Balog Zoltán által beadott törvényjavaslat, amely gyakorlatilag lehetetlenné tenné a CEU számára, hogy eddigi formájában tovább működjön, amennyiben az Orbán-kormány nem köt erről államközi szerződést a CEU-t fenntartó cég székhelye szerinti amerikai állammal, illetve ha ott az intézmény nem indít képzést. Amelyik intézmény nem lesz képes teljesíteni a törvényjavaslatban leírtakat, nem kap működési engedélyt, és 2018 szeptemberétől már nem indíthat képzést. A 2020/21-es tanévig befejezheti a már megkezdett programokat, hogy a hallgatók ne járjanak rosszul.

Az igaz, hogy a törvényjavaslat szövegében és szűkszavú indoklásában egy szó sem esik az amerikai CEU-ról, de nyilvánvaló, hogy főleg arra vonatkozik. Ezt így értelmezi az intézmény elnök-rektora, Michael Ignatieff is, aki már a múlt héten keményen tiltakozott a tervezet ellen. A neves egyetem elleni fellépés oka ugyanis vélhetően nem más: az intézmény fenntartója a Budapesti Közép-európai Egyetem Alapítvány, amelyet 1991-ben a Soros György által létrehozott, New York-i székhelyű Open Society Found hozott létre. Ignatieff ugyan már szerda este találkozott Palkovics Lászlóval, az oktatásért felelős államtitkár azonban világossá tette, hogy a kormány nem látja indokoltnak a törvényjavaslat visszavonását.

Sőt, azóta Orbán Viktor kormányfő is megszólalt az ügyben, lényegében csalónak nevezte a CEU-t, amiért szerinte az nem tartja be a törvényeket. Igaz ugyan, hogy a kormányfő egy, még nem is hatályos jogszabályról beszélt, magyarán nem létező törvényeket szeretne számon kérni - ahogy ő fogalmazott - a "Soros-egyetemen" (időközben az Oktatási hivatal a CEU mai működését érintő, "feltárt" szabálytalanságok ügyében is tisztázta az intézményt - a szerk.). A kormányzati kommunikáció szerint a CEU azért tisztességtelen, mert nemcsak magyar, hanem amerikai diplomát is kiad végzett diákjainak, s ez hátrányos helyzetbe hozza a hazai, állami egyetemeket. Ez azonban nemcsak bugyuta érv, hiszen a kettő, nemzetközileg elismert diploma egyáltalán nem jelent hátrányt a magyar intézmények számára, viszont jelentős előmeneteli lehetőséget nyújt a CEU végzőseinek, így összességében elmondható: Orbán és kormánya nem pusztán egy intézményt, de azokat támadja ok nélkül, akik ezen az egyetemen végeznek.

A CEU rektora mindenesetre egyértelműnek látja, hogy a 28 magyarországi magánegyetem közül kifejezetten ellenük íródott az ominózus jogszabálytervezet, épp ezért akár az amerikai elnökig vinné az ügyet. Nem lesz nehéz dolga, az amerikai külügyminisztérium már pénteken állásfoglalást tett közzé, amely szerint elfogadhatatlan számukra az Orbán-kormány terve. Az amerikai kongresszusban kétpárti támogatottságot élvez a tudomány- és tanszabadság példájaként tekintett CEU, sőt, a hét végén Nobel-díjasok mellett több mint 120 amerikai tudós is szót emelt az egyetem mellett.

A Fidesz-kabinet tehát ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, s ismét azzal, hogy szembemegy a demokratikus alapeszmékkel. Előbbiek egyenesen tiltanák a személyre szabott jogalkotást, amely azonban Orbánnak és kormányának mára a legalapvetőbb parlamenti gyakorlat. A Fidesz-KDNP az elmúlt hét évben mesterfokra vitte azt, hogy az összeférhetetlenségi szabályok enyhítésével valakit hivatalba segített, másokat viszont megbüntetett, teljesen nyíltan ellehetetlenített "ellenséges" piaci- és közszereplőket, vagy jutalmazott, előnyhöz juttatott haverokat.

Személyre szabott törvények
Összegyűjtöttük a legnyilvánvalóbb Lex-eket, így azt, miként alakította saját és barátai érdekei szerint a magyar jogrendet az Orbán-kormány 2010 óta.
- Lex Szász Károly (98 százalékos különadó alóli mentesítés)
- Lex Szapáry György (nagyköveti poszt korhatára)
- Lex Járai Zsigmond (1,2 millió forintos fizetés)
- Lex Borkai Zsolt (polgármesteri poszt)
- Lex Tétényi Éva (polgármesteri jogkör elvonás)
- Lex Biszku Béla (felelősségre vonás)
- Lex Turul (a XII. kerületben állított szobor ügye)
- Lex Baranyay László (MFB elnök-vezérigazgatói poszt)
- Lex Vida Ildikó (APEH elnöki poszt)
- Lex Gadó Gábor (GVH alelnök menesztése)
- Lex OTP 1 (adózási kedvezmény)
- Lex Mal Zrt. (állami eintstand)
- Lex Polt Péter 1 (interpellálhatóságának megszüntetése)
- Lex CBA 1 (adómentesítés, monopolhelyzet a versenytársak korlátozásával)
- Lex Domokos László (összeférhetetlensége megszüntetése)
- Lex Szalai Annamária (NMHH-elnöki rendeletalkotási joga)
- Lex Mahír (versenytársak korlátozása)
- Lex Polt Péter 2 (kényszernyugdíj alóli mentesség, többletjogok)
- Lex Baka András, Jóri András (mandátum lejárta előtti menesztés)
- Lex Töröcskei László (összeférhetetlenségének feloldása)
- Lex Esztergom (erőszakos intézmény-államosítás)
- Lex Schmitt Pál 1 (juttatásokra való jogosultság)
- Lex Brad Pitt (fegyvertörvény)
- Lex Kovács Árpád (kilencszeresére emelt fizetés)
- Lex Demokratikus Koalíció (frakcióalapítás megakadályozása)
- Lex nemzeti konzultáció (személyes adatok a Miniszterelnökségnek)
- Lex Klubrádió (pénzbehajtás jogerősen le nem zárult hatósági vitában)
- Lex Schmitt Pál 2 (a bukott államfő juttatásai később sem megvonhatók)
- Lex L. Simon László (összeférhetetlenség feloldása)
- Lex kommunista nyugdíjak (a pótlékok elvétele)
- Lex Lázár János (Hódmezővásárhely 1,7 milliárdos támogatása helyi választások előtt)
- Lex Continental Zrt. (cigaretta piac monopolizálása)
- Lex Vizoviczki László (nemzetbiztonsági ellenőrzések)
- Lex CBA2 (trafikmutyiban való helyzetbe hozás)
- Lex Éger István (kamaraelnöki tisztség elvételével való fenyegetés)
- Lex Fapál László (szolgálati lakások megvonása)
- Lex Mádl Dalma (juttatások)
- Lex Hercegh Anita (Áder János feleségének társadalombiztosítása)
- Lex határon túliak (az adatok, külhoni választók névjegyzékének titkosítása)
- Lex Szaniszló Ferenc (Táncsics-díj ügye)
- Lex Papcsák Ferenc (ügyvédi munkájának segítése)
- Lex Balettintézet (ingatlan-kisajátítás)
- Lex Margitsziget (kerületiből fővárosi kezelésbe helyezték)
- Lex Átlátszó ("visszaélésszerű" adatigénylés megakadályozása)
- Lex alkotmánybírói korhatár (egyesek 70 év fölött is)
- Lex CBA 3 (vasárnapi boltzár)
- Lex Garancsi István (közúti hirdetések)
- Lex Hungaroring (zajvédelmi könnyítés)
- Lex Strasbourg (parlamenti képviselők tiszteletdíjából fizetett büntetések)
- Lex TV2 (reklámadóalap csökkentése)
- Lex RTL Klub (reklámadókulcs növelése)
- Lex KGBéla (uniós kémkedés)
- Lex Mészáros Lőrinc (közérdekű adatok eltitkolhatósága)
- Lex OTP 2 (ukrajnai bevételek adókedvezményből való leírása)
- Lex Normafa (történelmi sportterület)
- Lex Ároktő (előzetes letartóztatás határidejének végtelenítése)
- Lex Laborc István (parlamenti bizottság előtti megjelenés kötelező)
- Lex Várkert Bazár (lakók kilakoltatásának könnyítése)
- Lex Eva Rezesova (háziőrizet és szabadlábra helyezés)
- Lex Mocsai Lajos és Lex Schmitt Pál 3 (doktori fokozatok)
- Lex FHB (könnyített tőkemegfelelési szabályok)
- Lex Andy Vajna (kaszinó üzemeltetési jogok, koncesszió)
- Lex Salgótarján (megyeszékhely kijelölésének joga)
- Lex Tibocz István (rokonok közbeszerzéseken indulása)
- Lex Matolcsy György (jegybanki alapítványok költéseinek titkosítása)
- Lex Tóth Bertalan (közigazgatási bíróságokkal adatkikérés korlátozása)
- Lex CBA 4 (versenyársak korlátozása)
- Lex Heineken (önkényuralmi jelképekkel való piackorlátozás)
- Lex CEU (az egyetem ellehetetlenítése)
- Lex civilek (külföldi támogatást kapók ellehetetlenítése - még nincs törvényszöveg)
Forrás: Ténytár Blog és Népszava-gyűjtés


A vasárnap esti tüntetés összefoglalóját ide kattintva olvashatja!

Trükk a Római-part letarolásához

A Fővárosi Önkormányzatnál kezdeményezi a III. kerületi testület a Királyok útja–Nánási úti platánfasor védetté nyilvánítását – szúrta ki a HVG a kerületi képviselő-testület szerdai döntését. ,,A 2016-ban elkészült kerületi fakataszter adatai alapján egyértelműen látható, hogy a fasor helyi védelemre érdemes természeti értéket képvisel" – indokolták a döntést az obuda.hu-n. A 427 fából álló fasorban a platánok többsége 50 év feletti, a kerületben található 11 darab 100 éven felüli fa közül 5 ebben a fasorban áll. Mindez azért jelzésértékű, mert a római-parti projektet ellenző civilek ezen az útvonalon tudnák elképzelni a part letarolásával (1600 fa kivágásával) járó mobilgátépítés alternatíváját.

A közelmúltban a városvezetés is azt állította, hogy a Nánási úti terv valós alternatíva. Az nem merült fel sem a III. kerületi testületi ülésen, sem máshol, hogy a főváros utolsó természetes Duna-parti szakasza, annak jellegzetes folyóparti élővilága szintén védelmet érdemelne.

Bús Balázs KDNP-s kerületi polgármester vezényletével egy másik, a mobilgátnak kedvező döntést is hozott a testület. A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény szerint helyi népszavazást a választók 25 százaléka kezdeményezhet. Ezt önkormányzati rendeletben határozzák meg. Óbudán tehát minden negyedik választópolgárnak alá kell írnia, ha azt akarja, hogy népszavazáson nyilváníthasson véleményt az árvízvédelemről- írta a hvg.hu.