TASZ: a kormánynak már az alapállása is hazugság

"A külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény kiszivárgott tervezetével is az a kormány célja, hogy egyes civil szervezeteket nemzetellenes érdekeket szolgáló ügynökökként bélyegezzen meg. Nincs mindebben semmi új: a kormány számára csak az fontos, hogy elfojtsa a kritikus hangokat. A kormánynak már az alapállása is hazugság: a TASZ és más hasonló szervezetek nem külföldi, hanem nemzeti érdekeket szolgálnak. Emberek jogait védjük a kormánnyal szemben. A kormány pedig nem azonos a magyar nemzettel, a magyar nemzet mi, magyar polgárok vagyunk" - így reagált a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a civil szervezetek megregulázására írt, a 444.hu által nyilvánosságra hozott törvény tervezetére.

A TASZ-hoz hasonlóan keményen fogalmazott az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság is: "A külföldről támogatott szervezetek finanszírozásáról a polgár nem fog semmivel sem többet tudni, mint eddig is tudhatott. Ezek az adatok eddig is nyilvánosak voltak, például a mi honlapunkon is hosszú évek óta elérhetők. Az államnak pedig minden évben be kellett nyújtanunk őket. Az egész hókuszpókusz semmi mást nem szolgál, mint a közvélemény megtévesztését, a kormánytól független, alternatív vélemények hiteltelenné tételét, végső esetben eltüntetését."

A 444.hu vasárnap késő este tette közzé a törvénytervezet szövegét. Ez azokról a civil szervezetekről szól, amelyeket külföldről, vagy külföldről is támogatnak. A tervezet - mutatott rá a portál - nagyban hasonlít az oroszországi szabályozásra, illetve összegszerűen szinte lemásolja a hasonló izraeli törvényt. A dokumentum szerint azok a magyar civil szervezetek, amelyek - az európai uniós forrásokat nem számítva - évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak más országból, külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Az érintett egyesületeknek, alapítványoknak kötelességük lenne bejelenteni - tranzakciónként részletezve - a külföldi támogatásokat. A nyilvántartó bíróság minden hónap 15. napjáig megküldi a külföldről támogatott szervezetek adatait a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, így kikerülnek a nyilvános adatbázisba az információk. A tervezet szerint a külföldről támogatott civileknek közzé kell tenniük honlapjukon, sajtótermékeiken, kiadványaikon, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Ha ezeket az előírásokat nem tartja be egy szervezet, először felszólítást, majd bírságot kap, végül pedig törölhetik.

A nagy vitát kiváltó törvénytervezet indoklásban úgy foglalták össze a kormány álláspontját: az utóbbi időkben reális veszély, "hogy a civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok felhasználni törekszenek", olykor anyagi támogatással. "Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. Ez a befolyás irányulhat valamely konkrét politikai, gazdasági döntés meghozatalára, egyes szakpolitikák irányainak meghatározására, vagy legtágabb értelemben akár a demokratikus állami intézményrendszer működésére is."

Szerző

Lengyel László: ez az utolsó esélyük

Publikálás dátuma
2017.04.04. 07:03
Lengyel László reménykedik, hogy a választók nyomást gyakorolnak a baloldali pártokra FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az autoriter rendszerek működési szisztémája: nem tűrhetnek maguktól független intézményeket - mondja Lengyel László arról, mi az oka a külső szemmel öncélú agressziónak, amit a kormány a CEU ügyében is gyakorol. A közgazdász-politológus szerint ugyanakkor Orbán Viktor számára a civilek azért jelenhetnek meg valódi ellenségként - nem is ellenfélként -, mert a kormányfőnek saját életéből van tapasztalata arról, milyen nagy tömegmozgató erőt képesek bizonyos történelmi helyzetekben megmozgatni ezek a szervezetek, személyiségek. Lengyel szerint az ellenzéknek fel kell használnia a civil szakértelmet, s ezt programba foglalni, nem pedig egymással harcolni. Csakhogy állítja: ma is azon dolgozik az ellenzék egy bizonyos része, hogy sikeresen végezzen azzal, aki véletlenül győzhetne.

- A CEU-ügy a rendszer lenyomata?

- Ez az eset azért meglepő számomra, mert nem logikus. Persze a rendszer logikájában 2010 óta mindig is megvolt az erőszakos föllépés, azaz hogy megpróbálta, s megpróbálja minden lehetséges módon korlátozni az alkotmányos intézményeket, a civileket, vagy például a sajtót. Nekimentek a korábban független intézményeknek, a bíróságoknak, az Alkotmánybíróságnak, tavaly pedig már nemcsak a Népszabadságnak, hanem egymás után a sajtótermékeknek, hiszen sorra vették át a hatalmat a médiumokban, ahol pedig erre nem voltak képesek, ott azt megsemmisítették. Ezekkel mind-mind világos céljuk volt és van. Az illiberális, autokrata rendszer szempontjából ezek igenis logikus lépések, még ha számomra gyűlöletesek is. Ez ugyanaz a logika, ami Erdogan Törökországában és Putyin Oroszországában biztosítja a hatalmat. A CEU ügyét ehhez képest azért nem értettem, s azért lepett meg, mert ez az egyetem nem volt ellenség, sosem nyilatkozott a rendszer ellen, s valójában az sem látszik, hogy a hazai és nemzetközi botrány miért éri meg a kormány számára. Választót nem lehet ezzel szerezni, Soros György megfélemlíthetetlen, tehát maximum az lehetne cél, hogy elérik: az egyetem átköltözik Vilniusba vagy Prágába, amivel azonban súlyos veszteség érné Budapestet. Egy - bármilyen - egyetem elvesztése, komoly presztízsveszteség.

- Hasonlóképp céltalannak tűnik - noha abban is föltűnik Soros György neve - a civilüldözés is, nem?

- A civilekkel szembeni fellépés beleillik a már említett hatalmi logikába. Hasonlítsuk a többiekhez: Erdogan és Putyin már világosan megmutatta, hogyan is kell ezt csinálni, így Orbán csak őket másolná. Az autoriter rendszerek működési szisztémája: nem tűrhetnek maguktól független intézményeket. Ugyanakkor Orbán számára a civilek azért is jelenhetnek meg valódi ellenségként - nem is ellenfélként -, mert a saját életéből van tapasztalata arról, milyen nagy tömegmozgató erőt képesek bizonyos történelmi helyzetekben megmozgatni ezek a szervezetek, személyiségek. Itt van egy fiatal srác, aki 1987-88-89-ben lényegében civilként - hiszen a Fidesz akkoriban maximum civil szerveződésként volt értelmezhető -, Soros György anyagi támogatásával, tehát az ő pénzén, végül is megdönt egy politikai rendszert. Tehát az idősebb Orbánnak, ha visszagondol, azt kell vélnie, hogy a most feltűnő fiatalok, legyenek bármely civil szervezet tagjai, arra készülnek, hogy az ő rendszerét megdöntsék. Magából indul ki. Közben valamiért úgy gondolja, hogy Soros Györgynek az a világméretű célja, hogy rendszereket döntsön meg. Szeretném azonban felhívni a figyelmet: Soros nem azért támogatta Orbánt, hogy megdöntse a Kádár-rendszert, hanem egyszerűen felkarolt és felkarol tehetségeket, akik a nyílt társadalom eszméjét, gondolatiságát átveszik, megtanulják, hirdetik. Megdönteni a hatalmat Orbán akarata volt, nem Sorosé. De ez mindegy, mert a hatalmi paranoia teljesen természetes.

- Na de éppen a civilektől kell félnie a hatalomnak?

- A civilek Orbán számára három területen tényleg aggasztóak lehetnek. A menekültügyben a civilek nagyon fontos üzenetet közvetítenek a magyar társadalomnak: szolidárisnak lenni a menekültekkel erkölcsi kötelesség, s emberileg ez a tisztességes. A civilek mutatták meg, hogy ennek az erkölcsi kötelességnek igenis meg lehet felelni. Ez nagyon veszélyes arra a rendszerre, amely a maga részéről azt az erkölcsöt diktálja, hogy a menekültek terroristák. És most már nemcsak az elesetteket kriminalizálná, hanem az emberséget oktató civileket is, hiszen őket meg ügynöknek nevezi. A civilek másik csapata leleplezi a korrupciót, ami természetesen megint csak igen veszélyes egy, épp a korrupcióból építkező rendszer számára. A harmadik "veszélyforrás" pedig az, hogy a civilek jó része küzd az emberi jogokért, a sajtószabadságért, a jogállami normákért.

- A civilek végzik ma az ellenzéki munkát?

- Mi ezt, ebben a kifacsart világban nevezhetjük ellenzéki munkának, de valójában ez nem klasszikus politikai tevékenység, ezt csak Orbán tekinti ellenzékinek, sőt, ellenségesnek. Ez mutatja, hogy milyen mélyre süllyedt ez a társadalom. Persze a mindenkori ellenzéknek össze lehet és kell gyűjtenie a civil tevékenységeket, témákat, s képviselni mondjuk parlamentáris keretek között. Vagy épp azokat a civil, szakmai javaslatokat, elemzéseket kellene pártpolitikai programba foglalnia, s azok révén képviselni a felmerülő érdekeket, amelyeket nagy munkával, mondjuk a korrupció területén feltárnak a civil szakmai műhelyek.

- A minap egy pódiumbeszélgetésen Majtényi László államfő-jelöltségét, vagy épp Botka László megjelenését ellenzéki sikerként értékelte. Ők elvégzik az említett munkát?

- Majtényi maga is civil, s világosan kijelölte politikai szerepvállalása határait. Ugyanakkor például Botka sokat felhasznál azokból a szakmai meglátásokból, amelyeket a civilek képviselnek. Ott volt akár a menekültügy, amelyben Botka polgármesterként, sőt, az egész városa együttműködött a civilekkel, Röszkével, így lett Szeged példaértékű - nemzetközi viszonylatban is ellenpontozva a magyar kormányt. Ez persze Botkának szerencsétlensége is volt, hiszen Martin Schulz megnevezte őt, mint pozitív hőst, holott a szegedi polgármesternek nem ez volt a célja. Mindenesetre ez is jól mutatja, hogy egy önkormányzat és annak vezetője milyen jól tud együttműködni a civilekkel egy-egy ügy mentén. De ugyanez vonatkozik Botka bérlakásprogramjára, amelyet civil szervezetek kezdeményezésére, ösztönzésére és szakmai támogatásával vitt végig. És azokban a témákban, amelyeket most országos politikai szinten fölvet, szintén benne van a civilek munkája az utóbbi hat évből.

- Tünetként említette, hogy Orbán nem ellenzékben, hanem ellenségekben gondolkodik. De ha már Botkát említjük, az utóbbi hetekben - s ebben némi szerepe talán önnek is volt - a baloldali pártok között is ellenségeskedő harc kezdődött.

- Ez nem újdonság. A baloldalon már a 2014-es választási vereség is a pártvezetők brutális ellenségeskedésének a következménye volt. Tehát nem Orbán Viktor győzte le az ellenzéket heves harcban, hanem az ellenzék önmagát, s ezek a pártvezetők egymást. Sajnálatosan ma is azon dolgozik az ellenzék bizonyos része, hogy sikeresen végezzen azzal, aki véletlenül győzhetne.

- A kritikáit elsőként Gyurcsány Ferenc vette magára. De tényleg rá céloz ezzel?

- Gyurcsány csak egy a sokból. Figyelni kellene az európai folyamatokra. Mert egy olyan helyzetben, amikor egy politikai elitnek szembe kell néznie azzal, hogy van egy erős ellenfele, akit csak valamilyen összefogással lehet legyőzni, több külföldi forgatókönyvet is láthat. Például látni kellene, ami most zajlik Franciaországban, ahol épp összevész a baloldal, s hihetetlen brutalitással ölik egymást, miközben mindannyian tudják, hogy nekik most Marine Le Pent kellene legyőzniük, s ezért az esélyes Emmanuel Macron mögé kellene állniuk. Ennek az egyszerű felismerésnek a hiánya a választók végleges bizalomvesztését eredményezheti. Éppen ezért ez kiváló negatív példa, miközben van pozitív is: Sigmar Gabriel felismerte a német SPD-ben, hogy ő már a büdös életben nem fogja a pártját felemelni, s esélye sincs a választásokon Angela Merkellel szemben. Ezért, biztos nem nagy örömmel, de átadta a helyét Martin Schulznak, aki pillanatokon belül tíz százalékkal megemelte az SPD-t, így még legalább az esély nyitott. Nem várok többet a magyar baloldali ellenzéktől, csak azt lássák be: ha látszik, hogy van egy megfelelő jelölt, ők sem tudnak jobbat, sőt, indulni sem akarnak - hiszen Gyurcsány nem is akar indulni a kormányfői székért! -, akkor ne álljanak az útjába. Az egyéni érdekeket alá lehet, sőt, alá kell rendelni a közös érdeknek, tisztességesen és hasznosan csak Sigmar Gabrielként lehet viselkedni. Az ellenkezőjét ugyanis egyszer már átéltük Bajnai Gordon esetében. Borzasztó volt látni, ahogyan önös érdekből kivégezték. Most van még egy, valószínűleg utolsó esélyük arra, hogy bizonyítsák felelősségüket az országért, a saját választóikért. Ha ugyanis ennek ellenkezője történik, az a saját választóikat is kivégzi. Ezt a kockázatot láthatóan nem tudták fölfogni. És én most, beismerem, abban bízom, hogy a választók óriási nyomást gyakorolnak ebben a saját vezetőikre.

- Van reális esélye egy politikai taktikaváltásnak az elmúlt hetek után?

- Nézze meg a szocialistákat, akik fél évvel korábban még leváltották Botka Lászlót az országos választmányuk éléről, majd hirtelen ráébredtek, hogy hülyék lennének, ha nem fogadnák vissza, sőt, nem őt emelnék jelöltjüknek. És szerintem ezt a saját választóik, a szocialista választók elfordulása, s nyomása érte el, illetve az a tudat, hogy ez az utolsó esélyük.

- Vagyis komolyan hisz benne, hogy Botkának lehet esélye?

- Persze, hogy komolyan hiszek benne. Valódi esély. Szerintem Botka már most megfogta Orbánt, hiszen az, hogy van egy komolyan vehető, kormányképes ellenjelölt, egy igazi kihívó, önmagában a változás lehetőségének reményét hozhatja magával az országban. És ez tényleg azon múlik, hogy például azzal a kampánnyal, amit most folytat, Botkának sikerül-e elhitetni a választóval, hogy nem pusztán fellépett, bejelentkezett, de vele és érte van, együtt érez a gondjaival, bajaival, és ott is fog állni jövő év márciusában, nem fog levonulni a színpadról, hanem vállalja a küzdelmet Orbánnal. Ha ezt őszintén el tudja mondani, s látja a választó azt is, hogy már eddig is sokszor megnyert választásokat, mert sikeresen kormányoz egy nagyvárost, ami másként működik, mint az ország, akkor úgy fog neki kelleni, mint egy falat kenyér. Én Botka Lászlóban látom ennek a lehetőségét.

Szerző

Újabb tégla a falba - Börtönné tett tranzitzóna

Publikálás dátuma
2017.04.04. 07:01
A menekültekkel való, egyre embertelenebb bánásmód is kiírja a demokráciák sorából hazánkat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATT CA
"Nem csak a menedékkérőket, hanem egy magyar állampolgárt sem nem lehet anélkül fogva tartani, hogy annak ne legyen valamilyen bírói kontrollja" - mondta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International szakértője egy új rendelet kapcsán, mely lényegében börtönné teszi a tranzitzónát. Eközben nemcsak a menekültügy miatt, de már az utolsó helyre estünk vissza térségünkben a demokratikus jogok biztosításában és az állami intézményrendszer demokratikus működésében a Freedom House ma megjelenő éves jelentése szerint.

Hiába bizonyította be egy strasbourgi ítélet, hogy nemzetközi jogot sért a magyar kormány új menekültügyi törvénye, a kabinet automatikusan, válogatás nélkül minden menedékkérőt őrizetbe vesz - kommentálta lapunknak Demeter Áron a tranzitzónára vonatkozó legújabb rendeletet. Az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője emlékeztetett: a tranzitzónás őrizet már az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint is jogellenes fogva tartás. Nem ad ugyanis semmilyen hivatalos határozatot, ráadásul semmilyen bírósági felülvizsgálat sincs. "Nem csak a menedékkérőket, hanem egy magyar állampolgárt sem nem lehet anélkül fogva tartani, hogy annak ne legyen valamilyen bírói kontrollja" - hangsúlyozta a szakértő.

Csakhogy a rendelet újabb aggasztó dolgokat is tartalmaz. "Vajon miért kellett a 14 évesnél idősebb, de 18-nál fiatalabb kiskorúakat kivenni a magyar gyermekügyi rendszerből" - tette fel a kérdést Demeter. A kormány ugyanis eseti gyámot rendel ki a 14 éven felüli kiskorúak érdekében. Az eseti gyám személyére a területileg illetékes kormányhivatal tesz javaslatot. A kiskorú a döntésről a gyám által értesül. A gyerekek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és nevelésbe helyezéséről a főváros V. kerületének kormányhivatala jár el, a 14 éven felüliekéről viszont a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a gyerek gyámhivatala pedig a Szegedi Járási Hivatal lesz. Az emberi jogi szakértő szerint ez ellentmond az ENSZ gyermekekről szóló egyezményének, amely kimondja, hogy minden esetben a gyermekekre kell elsősorban tekintettel lenni. "Az egészen biztos, hogy ha fogva tartjuk őket, ráadásul felnőttekkel együtt, akkor az nem az ő érdekeiket szolgálja" - fogalmazott az emberi jogi szakértő.

A rendelet arra is lehetőséget teremt, hogy a harmadik országbéli állampolgárok egy része a tranzitzónában is elhelyezhető legyen, ahol a kizárólag elhelyezésre jogosultat "egyéb ellátás nem illeti meg". Azt, hogy hogyan hagyhatja el a szállást, a tranzitzónát, az idegenrendészeti hatóság állapíthatja meg. Egyértelmű, hogy fogva tartásról van szó: hiszen "a kijelölt tranzitzóna engedély nélküli elhagyásának megakadályozását a rendőrség végzi". Sőt, a kormányrendelet rendelkezik a módosabb menekültek kizsebeléséről is: "ha az elismerését kérő rendelkezik a megélhetését biztosító vagyonnal, azt köteles a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, és ha elismerés iránti kérelme a további jogorvoslattal nem támadható döntéssel elutasításra kerül, köteles az ellátása költségeit megtéríteni. A menekültügyi hatóság által elrendelt visszatérítési kötelezettséget az elismerését kérő postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti."

"A kormány ezzel a jogszabály-módosító csomaggal lenullázta a nemzetközi védelmet hazánkban. Ez a rendszer a határon felállított okos kerítéssel együtt csak azt szolgálja, hogy az emberek ne jöjjenek Magyarországra. Dacára annak, hogy hazánk nemzetközi kötelezettsége lenne rajtuk segíteni" - hangsúlyozta Demeter.

Egyre távolabb a demokráciától
A Freedom House ma nyilvánosságra kerülő jelentése szerint tavaly óta, amikor hétből Magyarországon 5 területen visszaesést tapasztaltak a demokratikus alapértékek vizsgálatakor, csak még rosszabb lett a helyzet a választási eljárásban, a civil társadalom jogait és a független média helyzetét nézve, és visszaesést tapasztaltak a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Mindössze két területen nem romlottak ilyen látványosan demokratikus állapotaink: az önkormányzatiságban és az igazságszolgáltatásban. Utóbbi területen viszont csak megállt a korábbi években tapasztalt zuhanás, hiszen egy évvel ezelőtt épp a menekültjogi szabályváltozások miatt mutatta ki a szervezet az igazságszolgáltatási intézményrendszer függetlenségének zuhanását. Összességében kilencedik éve bizonyítja a FH adatokkal alátámasztva a demokratikus viszonyok romlását Magyarországon. Ezért két éve a konszolidált vagy szilárd demokrácia kategóriából visszaestünk a nem szilárd demokráciák közé a szervezet értékelésében.
Az FH elemzéseiben már azt is többször felidézték, hogy hatalomra kerülése után az Orbán-kormány előbb átírta a jogállam alapintézményeinek szabályait, majd felszámolta a független médiát és kiépítette a korrupció mechanizmusait, most pedig - a választásokhoz közeledve - elkezdte a civil szervezetek felszámolását. (Érdemes megemlíteni: a CEU működését ellehetetleníteni akaró kormányzati szándék ellen a FH is közleményben tiltakozott a hétvégén.)
Az FH világméretű összehasonlítása alapján tavaly 67 országban korlátozták a politikai és polgári szabadságjogokat, és csak 36 államban javultak az állampolgárok demokratikus lehetőségei. Az utóbbi 11 évben mindig több országban romlott a helyzet, mint ahányban javult, ráadásul épp a működő demokráciákban volt tapasztalható jelentős visszaesés. Az FH február elején azt közölte: épp a magyar és lengyel példák vetik fel, hogy a 80-as, 90-es évek diktatúrából demokráciába való átmenetének a fordítottja zajlik le a térségben az Orbánhoz hasonló populista vezetők vezényletével.



Szerző