Kerényi Imre több cigánnyal húzatná

Publikálás dátuma
2017.04.05. 07:46
Az igazi cigányzenész az étterem vendégeit megríkatva, megtáncoltatva játszik – talán újra sok helyen FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Huszonöt-harminc éve még természetes volt, hogy a sarki kisvendéglők és a drágább éttermek vendégei egyaránt élő cigányzene kíséretében vacsoráztak. Kerényi Imre szerint manapság alig akad erre példa, ezen kívánt változtatni, talált partnerre a Miniszterelnöki Kabinetirodában és a Hagyományok Házában. A 173 millió forintból megvalósuló program lényege, hogy kifizetik a turistaszezonban foglalkoztatott muzsikusok fellépti díját. Egyelőre csak 12 budapesti hely pályázhat.

Kerényi Imre a Zenélő Budapest program tavalyi sikere után gondolt arra, hogy fel kellene éleszteni az éttermi cigányzene hagyományait, és ehhez állami támogatásra lenne szükség. Megkérte a Hagyományok Házából a Magyar Állami Nép Együttes művészeti vezetőjét, Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas muzsikust, vegyen részt a szakmai program kidolgozásában, amelynek segítségével ismét divatba jöhet a műfaj.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza közös pályázati felhívást tett közzé Muzsikáló Budapest címmel. A projekt célja a magyarországi cigányzene támogatása és népszerűsítése. Pályázatot a Budapest I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., XI., XII., XIII. kerület, turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy működtetői nyújthatnak be, ha május 20. és augusztus 20. között legalább a hét hat napján 4-7 fős cigányzenekart kívánnak foglalkoztatni. Az elnyert támogatás keretében a vendéglátó egységek közvetlen pénzügyi támogatásban nem részesülnek, de fenti időszakra a zenészek megbízási díját a Hagyományok Háza a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kiutalt támogatásból fedezi – szól a hivatalos információ.

A lebonyolításra delegált Pál István Szalonna elsősorban a gépzene elterjedését jelölte meg az éttermi cigányzene visszaszorulásának okaként lapunk kérdésére válaszolva. „Az élő zene varázsát kell visszahozni, mi most hetven egynéhány muzsikusnak tudunk napi fellépési lehetőséget biztosítani„ - bizakodik a zenész.

Bede Farkas Nándor

Bede Farkas Nándor

Bede Farkas Nándor, a Száztagú Cigányzenekar elnöke örömmel üdvözli a programot, amelynek részleteiről azonban – miután a döntéshozók eddig nem keresték meg - nincsenek információi. A zenész lapunk érdeklődésére elmesélte, hogy ők már régóta, több fórumon lobbiztak, hogy egyre több vendéglátóhelyen lépjenek fel ismét cigányzenészek. „Meghatározó muzsikusokkal kellene beszélnie a döntéshozóknak a program elindítása előtt, nem tudjuk, kik irányítják a pénz elosztását és kik választanak a zenészek közül. Nem szabad engedni, hogy a muzsikusok versenyfutásában elszabaduljon a ló, ez nagy lehetőség, jó lenne minél többet tudni róla” - sorolja aggályait a zenekarvezető. Bede Farkas Nándor nem tudja, hogyan bonyolítják majd le a Muzsikáló Budapestet. „Félek, hogy a muzsikusoknak kell majd kilincselniük az éttermekben, ez nem a minőségnek kedvez. Régen az Országos Szórakoztató Zenei Központ delegálta az előtte sikeresen vizsgázó zenészeket, ma bárki besétálhat az utcáról.”

„A kiválasztás most kezdődik, Radics Ferenccel, a Magyar Állami Népi Együttes vezető prímásával együtt delegálunk zenészeket azokba a nyertes éttermekbe, amelyekben eddig nem játszott cigányzenekar”- mondja el a részleteket Pál István Szalonna. Tizenkét étterem pályázhat, köztük olyanok is, amelyekben már dolgoznak muzsikusok, de a tulajdonos szeretné, ha nagyobb zenekar szórakoztatná a vendégeket.

„Nagyon fontos, hogy valóban cigány származású cigányzenészeket támogasson a program. Kirakatmuzsikusokra nincs szükség!” - hívja fel a figyelmet Bede Farkas Nándor. Kérdésünkre, hogy mi bizonyítja egy muzsikus cigány származását, nevetve feleli, hogy természetesen nem a származást, hanem a zenélést értette ezen: „A játéka alapján ítélhető meg, azonnal kiderül, hogy az igazi cigányzene szellemével átitatva, a vendégeket megríkatva, megtáncoltatva játszik-e valaki.”

Pál István Szalonna

Pál István Szalonna

„A zenészekkel a Hagyományok Háza köt szerződést, minden muzsikus egyforma tiszteletdíjat kap majd, az éttermek pedig egyetlen fillér támogatásban sem részesülnek, csak azt az előnyt élvezhetik, ami az élő zenével jár együtt” - vázolja Pál István Szalonna, aki szerint nem biztos, hogy a rendelkezésre álló 173 millió forintot mind igénybe fogják venni. „Lesznek éttermek, amelyek négy, és lesznek, amelyek hét muzsikust akarnak felkérni. Hivatalosan még nem tudni, mely vendéglátóhelyek jelentkeznek majd, informális megkeresések voltak eddig. A pályázat kiírása még nem történt meg, bár a Magyar Közlönyben olvastunk a programról, de az aláírást még nem láttuk. Legkésőbb pénteken vagy hétfőn ki kell írni ahhoz, hogy megvalósulhasson május 20-tól tartó program.” - hívja fel a figyelmet a szoros határidőre Pál István Szalonna.

Bede Farkas Nándor érti, hogy az első évben miért csak a fővárosban lehet ilyen támogatáshoz jutni. Szerinte is fel kell mérni, hogy az üzletvezetők vevők-e az ötletre, de nagyon fontos, hogy mielőbb országos programmá váljon a projekt. Érthető számára az is, hogy a nyári időszakban, a turisztikai központok vendéglátóhelyeit támogatják, de „az egyszerű melósokra is kellene gondolni, azokra, akik egy külvárosi kisvendéglőben isznak meg egy-egy fröccsöt, vagy viszik el vacsorázni a családjukat” - jelzi a pénztárcákból következő éttermi esélyegyenlőtlenség sajátosságát Bede Farkas Nándor.

Megkérdeztünk néhány lehetséges éttermet, pályáznak-e a Muzsikáló Budapest programra. A Zsiday Roy érdekkörébe tartozó, a Budai Várban lévő Baltazár Grill Bár és Hotel, Pest-Buda Bistro és Café Pierrot, és az Orbán Viktor miniszterelnök által alkalmanként látogatott svábhegyi Bajai halászcsárda vezetői is azt állították, hogy nem jelentkeznek.

Csak a budapesti muzsikusokat érinti
Az ötletadó Kerényi Imre elképzelései szerint az idén csak budapesti éttermek pályázhatnak, de Pál István Szalonna reméli, jövőre kibővül majd a projekt. „Azt is remélem, hogy úgy változnak majd az adószabályok, hogy azok az éttermek, amelyek rendszeresen foglalkoztatnak zenészeket, adójukból leírhatják majd a muzsikusok gázsijának felét„ - osztja meg elképzeléseit Pál István Szalonna.

Tragikus hirtelenséggel halt meg a magyar író

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író - közölte írótársa Majoros Sándor kedden.

Bányai Tamás 1946-ban született Budapesten. 1972-ben feleségével együtt disszidált, több évtizedig az Egyesült Államokban élt. 2006-ban elnyerte a nagyváradi Ady Endre Társaság és a Várad című irodalmi folyóirat közösen meghirdetett irodalmiriport-pályázatának első díját. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete Fortuna tenyerén címmel az Alterra kiadónál.

Mire minden jóra fordul című regényéért (Magyar Napló Kiadó) 2008-ban neki ítélték a Barankovics Alapítvány országos regénypályázatának első díját. 2012-ben az Ab-Art kiadó jelentette meg A vesztes jutalma című novelláskötetét. 2009-ben és 2013-ban Kassák Lajos Irodalmi Díjjal tüntették ki. Harmadik novelláskötete Isten éppen félrenézett címmel adta ki a Hungarovox kiadó.

Bányai Tamás 2008 óta tagja volt a Magyar Írószövetségnek. Írásait a Várad, az Opus, az Irodalmi Jelen, a Magyar Napló, a Hitel, a Búvópatak, a Sikoly, a Szőrös kő, valamint az Új Galaxis című folyóiratok mellett különböző antológiákban és internetes portálokon jelentette meg. 2008 óta a Regénytár irodalmi portál társszerkesztője volt - ismertette Majoros Sándor.

Szerző

CEU - Bekérette az amerikai és a német ideiglenes ügyvivőt a KKM

Altusz Kristóf helyettes államtitkár bekérette szerdára a budapesti amerikai és német nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a felsőoktatási törvény ügyében - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden.

Mint írták, Magyarországon minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat. "A ma elfogadott jogszabály kizárólag erre irányul" - fogalmaztak.  Hangsúlyozták: "minden ezzel ellentétes állítás hamis, ezért a holnapi napra mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Németország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét" a KKM-be kérette Altusz Kristóf.

A Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, eszerint a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A Central European University (CEU) elnök-rektora, Michael Ignatieff közölte: a felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt.

Lásd még: Élőlánccal tüntetnek a CEU mellett

Szerző
Témák
CEU KKM