A 15 ezer magyar ügyvéd nagy része nehezen jut annyi bevételhez, ami fedezi családja megélhetését - hangsúlyozta a Népszava kérdésére a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke. Bánáti János szerint ez a magyarázata annak, hogy az Igazságügyi Minisztériumban (IM) elkészült új ügyvédi törvény a korábbiaknál több lehetőséget ad más tevékenységek végzésére is az egyéni ügyvédeknek: lehetnek bizalmi vagyonkezelők, társasházi közös képviselők vagy biztosítási tanácsadók és cégvezetők is. A kamarai vezető tehát lapunknak határozottan cáfolta a Magyar Nemzet tegnap megjelent cikkét, hogy a lehetséges tevékenységek listájába csak azért vették be a vállalkozás ügyvezetőjének posztját, mert az eddigi összeférhetetlenség miatt Rogán Antal ingatlanügyleteket intéző barátja, Kertész Balázs kénytelen volt lemondani saját cége vezetéséről.
A kamara eleve azt a koncepciót támogatta - érvelt Bánáti, hogy minden olyan lehetőséget meg kell engedni, ami etikailag és szakmailag elfogadható, mert az egyéni ügyvédek egyre növekvő táborához képest kevés az ügyfél. Cáfolta a volt LMP-vezető, jelenleg ügyvédként praktizáló Schiffer András állítását is, hogy a szövegrészt a kormány "sunyi" módon csempészte be az új ügyvédi törvény szövegébe. A MÜK elnöke kijelentette, hogy a cégvezetés lehetősége velük egyetértésben, a jogszabály tavaly ősszel kezdett egyeztetésekor került a javaslatba. Az összeférhetetlenséget meghatározó lista szerint egy ügyvéd lehet például őstermelő is, de nem lehet tagja egy kft-nek. Amikor még egyszer rákérdeztünk Bánátinál a lex Kertész fejezetre, a válasz ugyanaz volt: ez minden ügyvédnek segítség, nemcsak a vagyonos szűk felső rétegnek, hanem a kis pénzért praktizáló ezreknek is.
Volt olyan megyei kamara, amelynek tagjai épp az utóbbi hónapok vitájában feleslegesnek tartották teljesen új törvény megfogalmazását, az igazságügyi tárca mégsem találta elegendőnek az egyéni ügyvédek munkáját körülvevő, 1998-ban született és jelenleg hatályos szabályozás módosítását. A kérdés ott dőlt el, hogy a törvény hatálya alá beemelték a vállalatoknál dolgozó jogtanácsosokat is, akik ezentúl beléphetnek a Magyar Ügyvédi Kamarába, ha pedig bíróság előtt is képviselni akarják cégüket, akkor ez kötelező számukra. Ez a kormány döntése volt, sem a kamara, sem az eddigi tagság ezt nem kezdeményezte - hangsúlyozta Bánáti.
Egyébként a törvénytervezet vitájában számos kérdésen volt kénytelen módosítani a szaktárca, mert a szakma nem fogadta el a javaslatok eredeti formáját. A legnagyobb felháborodást talán a sikerdíj teljes eltörlésének ötlete váltotta ki, de nem született konkrét javaslat a minimális óradíjak meghatározásáról sem. Bánáti ezekben a kérdésekben a kamara szerepének erősödését emelte ki lapunknak adott értékelésében. Hatásukra került ugyanis a szövegbe, hogy a felek változatlanul szabadon állapodhatnak meg a megbízási díj összegében, de ha a megbízó nem fizet, bírósághoz csak akkor fordulhat az ügyvéd, ha a teljes munkadíja kétharmadát nem haladta meg az eredményességhez kötött díjazásának összege. A szakmának sikerült "leszerelni" azt a központosító elképzelést, hogy a munka ellentételezésének másik végén a minimális ügyvédi óradíjak milyen tarifákat tartalmazzanak. Abban ugyanakkor egyetértés alakult ki, hogy a cégalapítások jelenleg nagyon nyomott dömpingárait emelni kell, de szerencsére a kormány lemondott róla, hogy az igazságügyi miniszter számolja ki, mennyi legyen az annyi. A lehetőséget az országos kamara kapta meg, ami az elnök szerint megerősíti a MÜK önkormányzati jellegét, a listát majd felmérések és szakmai egyeztetések után saját szabályzatukban rögzítik.
Nagy vitát váltott ki az a kormányzati javaslat is, hogy milyen mértékben lehessen megemelni az ügyvédek kötelező felelősségbiztosítását. A mostani 8 millió forintos maximális összeget ugyanis a szaktárca több lépcsőben, de nagyon nagyokat lépve 30 millióra akarta emelni. A kompromisszumos javaslatban végül az szerepel, hogy 15 millió forint lesz a biztosítási plafon, amit évi egymillióval emelve, 2023-ra kell elérni azoknak az ügyvédeknek, akik nagy összegű megbízásokat teljesítenek. Bánáti kiemelte azt is, hogy az orvosokhoz, pedagógusokhoz hasonlóan az ügyvédeknek is kötelező lesz a rendszeres továbbképzés. Ennek megszervezését is a kamara feladatai közé sorolja az új ügyvédi törvény tervezete. A javaslat szerint a kamara, a Magyar Jogász Egylet, a jogi karral működő egyetemek és az erre akkreditációval rendelkező cégek is szervezhetnek majd kreditpontot érő továbbképzéseket, de a részletek kidolgozása ebben az esetben is a MÜK vár a törvény elfogadása után.
