B.P.;
Szentpétervár;stadionépítés;
2017-04-05 07:52:00
Szentpétervár - Rabszolgákkal építtetik a stadiont
Rabszolgaként tartott észak-koreai vendégmunkásokkal építtetik fel a szentpétervári stadiont, a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik helyszínét, amelynek azonban már egy évvel korábban is komoly szerep jut: a kontinensbajnokok tornáján, a Konföderációs Kupán itt rendezik idén nyáron, június 17-én a nyitómeccset.
A norvég Josimar nevű magazin értesülése szerint 110 észak-koreai vendégmunkás vett részt a stadion építésében, embertelen körülmények között: napi 17 óra volt a munkaidejük, amikor nem dolgoztak, akkor drótkerítéssel körbezárt telepen őrizték őket, ahol konténerekben laktak. Csak olyanok dolgozhattak az építkezésen, akiknek hazájukban volt családjuk, ez jelentette a garanciát arra, hogy nem szöknek el és nem próbálnak meg letelepedni Oroszországban.
Az ENSZ adatai szerint a Koreai NDK évente kétmilliárd euro bevételre tesz szert abból, hogy a legkülönbözőbb országokba közvetíti ki a munkaképes férfiakat, akiknek az órabére 9 euro, a fizetésük nagyobb részét volt, de a nekik járó összeg nagyobb részét egyáltalán nem, vagy csak több hónapos késéssel kapták meg. Nemcsak észak-koreaiak, hanem más ázsiai országokból is érkeztek munkások, nekik annyiból volt kicsivel jobb dolguk volt, hogy szabad idejükben nem őrizték őket annyira szigorúan, mint a kommunista államból érkezett társaikat.
Az aréna ára az idő előrehaladtával egyre drágább lett, a költségek elérték a másfél milliárd dollárt. Igor Albin, Szentpétervár helyettes kormányzója tavaly nyáron felbontotta a szerződést a kivitelezővel és helyi vállalkozókat kért meg, hogy fejezzék be ingyen a munkálatokat, cserébe jól fizető más megbízásokat ígért.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) erélyes fellépést hirdetett meg az emberi jogok megsértése ellen, de a cikkíró szerint ez annyit jelentett, hogy a futballszervezet kiadott pár közleményt, ami semmit sem változtatott a munkások embertelen körülményein. Idén februárban helyszíni ellenőrzést tartott a FIFA, és mindent rendben talált.
A Puskás Stadion újjáépítésénél is megfigyelhető a költségek döbbenetesen gyors változása. A 100 milliárd forint körüli projekt ára a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat visszavonása után hirtelen 190 milliárd forintra nőtt. Ráadásul a határidő is módosult, hiszen korábban az volt a terv, hogy 2018-ban vagy 2019-ben már Bajnokok Ligája- vagy Európa-liga-döntőre pályázik Magyarország. Ezzel szemben a kivitelezővel olyan szerződést kötött a magyar állam, hogy 2019 végére kell elkészülnie az arénának, ami azt is jelenti, hogy a 2020-as Európa-bajnokság mérkőzései előtt nem lesz európai kupafinálé helyszíne a stadion.
Nem a nyári világverseny és a vb apropóján merülnek fel aggályok először oroszországi rendezésű sportesemény kapcsán, hiszen korábban súlyos kihágásokra derült fény a 2014-es szocsi téli olimpia előtt is. Akkor emberjogi szervezetek több tízezer súlyos jogsértésre hívták fel a figyelmet. A játékok miatt emberek tízezreit telepítették ki a lakásukból, aki nem ment önként, azt erőszakkal távolították el. Az állami kártérítés összege meg sem közelítette a kényszerből elhagyott ingatlan értékét. Az ARD német közszolgálati televízió dokumentumfilmet készített arról, mennyi szenvedést okozott az olimpia azoknak, akik a versenyhelyszíneknek kinézett városrészeken laktak. A filmben megszólaltak a szervezőbizottságból is, akik azt mondták, hogy senki sem kerül utcára, mert mindenkinek van olyan családtagja vagy rokona, aki be tudja fogadni a kényszerből elköltöztetett embereket.