Magyar atomerőművet kaphat Irán - Semjén tárgyalt Teheránban

Nukleáris együttműködési megállapodást ír alá a magyar kormány április 8-án Teheránban, az Iráni Atomenergia Hivatallal - értesült a Népszava.

A közelmúltig a nukleáris latorállamok között számon tartott közel-keleti állammal kötendő egyezmény célja a helyi sajtó szerint egy új, mindössze 25 megawattos mini atomerőmű kifejlesztése. A Tehran Times arról ír, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes (aki a kereszténydemokrata minipártot képviseli a kormányban) Ali Akbar Salehivel, az iráni hatóság vezetőjével tárgyal a megállapodásról. Az együttműködés gyümölcse sajtóinformációk szerint egy olyan reaktortípus lenne, amelyet az afrikai országokban értékesíthetnénk.

Az elképzelés elsősorban azért tűnik abszurdnak, mert Irán – az USA-val kötött egyezség nyomán – csak 2016-ban került le a nemzetközi egyezményeket megkerülve atomfegyvert fejlesztő országok listájáról – ami egyúttal az atomipari exportot korlátozó szankciók feloldását is jelentette -, és a környező hatalmak arra gyanakodnak, hogy titokban továbbra is atombomba előállításán dolgozik. Irán jelenleg a nyolcadik a keresztényüldöző országok „toplistáján”.

Technikai értelemben ugyanakkor a projekt nem teljesen elképzelhetetlen, mivel Magyarországnak van némi (bár nem túl friss) gyakorlata minireaktorok kifejlesztésében: a BME kutatóreaktorát a '70-es években magyar szakértők tervezték, minimális orosz közreműködéssel.

Az Iránnal történő nukleáris együttműködést – tekintettel a régió súlyos konfliktusaira – nem mindenki tartja jó ötletnek. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja közleményben reagált a hírre: szerinte a kormány nukleáris ügyekben elveszítette a mérlegelési képességét, és a kockázatos ötleteivel „Magyarországot minden egyes nap távolabb sodorja attól a szövetségtől, amelyhez tartozik”. Ungár azt is előrevetítette, hogy Irán várhatóan Oroszországgal is nukleáris együttműködést kezd. "Az Orbán-kormány kifelé kormányozza Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerből azért, hogy hazánkat Oroszországhoz és Oroszország szövetségeseihez kösse. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával és érdekeivel, és a folyamat új, aggasztó állomása a Semjén Zsolt által Iránnal megkötendő nukleáris megegyezés" – hangsúlyozta lapunk kérdésére a politikus.

Szerző

Szíria - Trump katonai csapást fontolgat

Az amerikai védelmi minisztérium részletes megbeszéléseket kezdett a Fehér Házzal egy katonai akció lehetőségéről Szíriában - jelentette csütörtökön több amerikai hírforrás a Fehér Ház meg nem nevezett tisztségviselőjére hivatkozva. 

Elsőként a CNN hírtelevízió jelentette, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy Donald Trump katonai akciót fontolgat Szíriában, válaszul az idlíbi gáztámadásra. A televízió információi szerint az elnök a kongresszus néhány tagjával beszélgetve jelezte szándékát, bár hozzátette, hogy döntésében mindenképpen James Mattis védelmi miniszter álláspontjára támaszkodik majd.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) hírei szerint a Fehér Ház már átfogó és részletes megbeszéléseket folytat a Pentagonnal a katonai csapásról. A rádió - a Fehér Ház meg nem nevezett tisztségviselőjére hivatkozva - azt jelentette, hogy szó lehet a szíriai légierő ellehetetlenítéséről is. Donald Trump úton van Floridába, ahol a Mar-a-Lago villában Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytat két napig tartó megbeszéléseket. Már Floridában tartózkodik Rex Tillerson külügyminiszter - ő fogadta a kínai elnököt a repülőtéren - és Trumppal együtt utazik James Mattis védelmi miniszter is. Trump és Mattis várhatóan Floridában vitatja meg a szíriai helyzetet és dönt az esetleges katonai lépésekről.

Donald Trump az elnöki különgépen vele utazó riportereknek cáfolta a CNN értesüléseit, miszerint kongresszusi politikusokkal beszélt volna várható katonai lépésekről. Az Aszad elmozdítására vonatkozó kérdések ellenére sem bocsátkozott részletekbe, csak annyit szögezett le: "ami Szíriában történt, tragédia az emberiség számára". Majd Aszad elnökre célozva hozzátette: "Úgy vélem, ő irányítja a dolgokat, tehát valaminek történnie kell".

Még az elnök megérkezése előtt rövid sajtónyilatkozatot tett a Floridában jelenlévő újságíróknak Rex Tillerson. A külügyminiszter tartózkodott attól, hogy a várható amerikai lépésekről beszéljen. Ismét Aszad elnök felelősségét említette, és újólag felvetette, hogy Oroszországnak át kellene gondolnia a damaszkuszi rendszer támogatását. "Nagyon fontos, hogy az orosz kormányzat gondosan fontolóra vegye az Aszad-rezsimnek nyújtott támogatása folytatását" - fogalmazott a külügyminiszter.

Trump elnök szerdán, a II. Abdalláh jordániai királlyal közösen tartott sajtókonferenciáján beszélt arról, hogy az idlíbi gáztámadás, kivált a haldokló gyermekek látványa mélyen megrendítette őt és megváltoztatta a Bassár el-Aszad szíriai elnökről alkotott eddigi véleményét, illetve a szíriai helyzet megítélésben eddig tanúsított álláspontját is. Korábban ugyanis mind Trump elnök, mind Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azt hangoztatta a nyilvánosság előtt, hogy Washington prioritásai megváltoztak és már nem tartja szükségesnek Aszad elnök eltávolítását és a rendszerváltozást Szíriában.

Csütörtökön este Mike Pence alelnök a Fox televíziónak adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a vegyifegyver-támadás ügyében "minden bizonyíték az Aszad-rendszer felelősségére utal", és leszögezte, hogy "minden megoldás az asztalon van". Az alelnök kitért arra is, hogy bár Washington reményei szerint az ENSZ cselekszik Szíria ügyében, de az amerikai kormányzatnak megvannak a maga "opciói".

Tiillerson külügyminiszter szerdán ugyancsak Aszad elnököt okolta a gáztámadásért és felvetette Oroszország felelősségét is. Az amerikai diplomácia irányítója szerdán este telefonon is egyeztetett az ügyben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Szerző

Erdogan katonai beavatkozást vár Trumptól

Ankara reméli, hogy Donald Trump amerikai elnök katonai beavatkozással válaszol a szíriai kormányerők által kedden elkövetett idlíbi vegyi támadásra - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő csütörtökön a Kanal 7 török televíziónak adott interjújában.

Trump a napokban azt nyilatkozta, hogy az idlíbi incidens után megváltozott Washington hozzáállása Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsiméhez, ám azt nem közölte, hogy ebből mi következik, és hogy az Egyesült Államok milyen lépéseket tervez Szíriával kapcsolatban.

Erdogan hangoztatta: Trump szavai ne maradjanak pusztán szavak. Egyúttal kijelentette: ha csakugyan cselekvésre kerül a sor, akkor Törökország kész a feladat ráeső részét teljesíteni.

A nyugati hatalmak Damaszkuszt vádolják vegyifegyver-támadással, míg Moszkva szerint a szíriai kormányhadsereg egy fegyverraktárt talált el, ahol a lázadók vegyi fegyvereket tároltak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légicsapást követően 70 ember halt meg, és százak egészsége károsodott. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) úgy tudja, hogy legalább 86 halott van, köztük 30 gyerek és 20 nő. Erdogan szerdán arról számolt be, hogy a szíriai rezsim több mint 100 embert ölt meg, beleértve legalább 50 kiskorút.

Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter csütörtökön közölte: a Törökországba szállítottak közül három áldozat boncolása során bebizonyosodott, hogy vegyi fegyverrel hajtották végre a támadást az Idlíb tartománybeli Hán Sejkúnban.

Szerző