Mint emlékezetes, az alakuló ülésén hat fontos területet jelöltek meg, mint a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség rendezésének kérdése. Ezeket a gazdasági kabinet, valamint a kormány is megtárgyalta, és jóváhagyta, hogy ezekkel kapcsolatban törvénymódosítási javaslatokkal élhessenek, a tervezetek remélhetőleg még áprilisban elkészülnek - jelentette be a miniszter.
A tanács csütörtöki ülésén főként a munkaerőpiac lehetséges tartalékairól tárgyaltak a tanács tagjai. A grémium arra jutott, hogy a munkaerő mobilitást, a képzési támogatási rendszereket, valamint az adófizetést és a járulékokat illetően lehet még előrelépést tenni. Hozzátette: a 67 százalékos foglalkoztatási szint még tovább növelhető. A 4,4 millió munkavállalóval ugyanis nem elégedett a kormány. Ennek érdekében például a részmunkaidős foglalkoztatáson vagy a nyugdíjasokra vonatkozó munkaügyi szabályokon is változtathatnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium az üléssel kapcsolatos kiadott közleményében ezen felül kifejtette azt a munkaadók által már szinte időtlen idők óta hangoztatott álláspontot, amely szerint legfontosabb versenyképességi kihívássá mára a megfelelő képzettségű munkaerő biztosítása vált.
A témát illetően Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatójának bírálatként is értelmezhető szavait nem lehet a megkerülni. Az olajipari vállalat első embere, s nem mellékesen a tanács tagja a Figyelőnek adott interjúban kifejti, tíz éve Magyarország versenyképessége jobb volt a mostaninál. Hernádi különösen nyugtalanítónak tartja, hogy nem kizárólag a jelenlegi helyzettel van baj, az ország hosszútávú kilátásai is aggodalomra adnak okot. Éppen ezért mielőbb sebességet kell váltsunk. Jelezte: a probléma nem új keletű, „tíz éve mondjuk, hogy tenni kell a hazai gazdaság képességeinek a fejlesztéséért”.
A versenyképességi tanács által felvezetett területekkel kapcsolatban kifejtette, hogy első pillantásra ezek egyszerű kérdések, ám látszik, „elképesztően lemaradtunk a régióban”. Nagyságrendekkel könnyebb ügyeket intézni a környező államokban, mint Magyarországon. A szakmai körökben sokat bírált, elképesztő mennyiségű hazai adóval kapcsolatban megjegyezte: számuk csökkentésével a vállalkozói szervezetek rengeteg időt spórolnának meg. Az Mol első embere is hangoztatta, hogy a nagy rendszerek megváltoztatása – oktatás, egészségügy. demográfiai helyzet - hozna igazi áttörést. Itt azonban évekbe telik míg visszaköszön az intézkedések pozitív hatása.