Az ember vére tényleg felforr, ahogy nézi a világhíres Antonio Gades Company előadását a Művészetek Palotájában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál égisze alatt. A társulat tagjai eszelős elánnal, lúdbőröztető szenvedéllyel, feszültséggel teli erotikával, lebilincselően táncolnak, no meg énekelnek valamennyien. Az egészben az a mámorító, hogy mindehhez még emlékezetes, isteni fazonok is, nem arról van szó, hogy csupa azonos magasságú, szép fiatal ropja, vannak ifjak, középkorúak és idősek, sőt akár egyáltalán nem nádszálderekúak, de mindegyikük hihetetlen energiával van jelen, vesz részt a Tűz című produkcióban, amitől igencsak fölforrósodik a levegő. Van itt minden, szerelmi szenvedély, gyilkos ösztön, féltékenység, felajzott indulat, és mindez gyakran nem csupán táncban, hanem énekben is előtör, felfokozottan igénybe veszi a szereplők testét-lelkét, akik abszolút nem kímélik magukat. Szinte a zsigereiket teszik ki a színpadra, megjelenik a mediterrán, lehengerlő, lenyűgöző és akár veszélyessé váló temperamentum.
Elképesztő energiákkal vannak jelen a szereplők Fotó: Posztós János BTF
Egy falu lakóit látjuk, akik egyáltalán nem halvérűek. Manuel de Falla balettzenéjét alapul véve, a témából – a szintén elementáris Carmen után -, Gades már több mint húsz éve forgatott Carlos Saurával filmet. A színpadi változatot 3 esztendővel később, Párizsban mutatták be. Madridi premierre Gades haláláig nem került sor, mert még tökéletesíteni akarta a darabot, erre azonban már nem maradt ideje. De a nevéről elnevezett társulat nem csak őrzi az emlékét, hanem ihletet merít a hagyományból. Nem poros, múzeumi avittságot mutat be a deszkákon, hanem a nagyon is eleven életet viszi fel oda.