Tüntetnek a CEU-ért - Lezárják a Lánchidat is

Ideiglenes forgalomkorlátozás lesz filmforgatás miatt szombat-vasárnap Budapesten a II. és III. kerületben, valamint demonstráció miatt vasárnap az az I. és V. kerületben - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján pénteken.

Mint írták, filmforgatás miatt lezárják a budai alsó rakpartot szombaton 6-tól 19 óráig  a Görzenál és a Margit híd között, valamint vasárnap 6-tól 19 óráig a Margit híd északi és déli lehajtója között.

A tájékoztatás szerint demonstráció miatt lezárják vasárnap 16 óra 30 perctől 17 óra 30 percig a Clark Ádám teret, ezután szakaszosan és időszakosan lezárják 17-től 18 óráig a Lánchíd, Széchényi tér, József Attila utca, Nádor utca útvonalat.

Ezzel összefüggésben tilos lesz megállni vasárnap 7-től 22 óráig a budai Várban az Oroszlános udvarban, ugyanebben az időszakban az Akadémia utca páratlan oldalán a Zoltán utca és a Garibaldi utca között, a Szabadság téren a TV székház mögötti szervízúton a Zoltán utca és a Széchenyi utca között, a Szalay utca mindkét oldalán a Vajkay utca és a Kossuth tér között, a Pesti alsó rakparton a Markó utcai lehajtó és a Margit híd között, valamint az Olimpiai park Duna felőli oldalán a Markó utca és a Balaton utca között, az MTA parkoló területén.

Szerző

Amerikai légicsapás - Megugrott az olaj ára

Egy havi csúcsára emelkedett az olaj ára azt követően, hogy az amerikai hadsereg rakéta-támadást intézett a szír kormány egyik katonai repülőtere ellen - írja a BBC. 

A Brent crude ára hordónként 56 dollárra emelkedett, később azonban valamivel 55 dollár feletti szintre csúszott vissza.

Szíria olaj-kitermelése nem jelentős, de földrajzi elhelyezkedése és nagy olaj-termelő szövetségesei miatt félő, hogy az összetűzés elmélyülése megakaszthatja az olaj-szállítmányok folyamatosságát.

Az európai piacok alacsonyabb szinten nyitottak, bár a londoni FTSE 100 később teret nyert. A délutáni órákra már pozitív tartományba került és 0,38 százalékos emelkedéssel 7,330.67 pontot ért el. A frankfurti Dax és a párizsi Cac indexek azonban 0,43, illetve 0,14 százalékos mínuszban maradtak.

A zavaros időkben menedéknek számító befektetési formák erősödtek. Az arany ára 0,8 százalékkal emelkedett, unciánként 1,264 US dollárért kínálták.  A dollár vegyes teljesítményt nyújtott.

Elemzők szerint a támadás piaci hatása valószínűleg rövid életű lesz, mivel az Egyesült Államok „egyszeri csapásról” beszélt. 

Szerző

Gazdasági együttműködés a Nyugat-Balkán biztonságáért

Aleksandar Vucic-nak sikerült megtartania Szerbiát az EU-hoz vezető úton, egyidejűleg pedig megőrizni a közeli kapcsolatokat Oroszországgal.

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök elnöki hivatalának júniusi elfoglalását követően el akarja mélyíteni a kereskedelmi kapcsolatokat a Nyugat-Balkán országai között.

Az április 2.-án az Szerbia elnökévé választott politikus a Politico hírportálnak adott interjúban kijelentette: „a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése az egyetlen megoldás a térség biztonságának megerősítésére. Különösen aggasztó a helyzet Bosznia-Hercegovinában, ahol robbanásig feszült a helyzet.

A megválasztott elnök ígéretet tett arra, hogy „megkettőzött erőfeszítéssel dolgozik majd azon, hogy a korábbi Jugoszlávia legnagyobb részén szabadkereskedelmi övezetet hozzon létre és kiépítse az alapvetően fontos infrastrukturális feltételeket, így a Belgrádot és Szarajevót összekötő autópályát”. 

„Ha a többiek is támogatják a kezdeményezést, a Nyugat-Balkán egy 20 millió lakost számláló piaccá válhat. Ez egy igen jelentős gazdasági tényező, amely sokkal több befektetőt vonz majd.”

A hírportál szerint Aleksandar Vucic kezdeményezését „Németország és az EU támogatja”. A felvetés ugyanis egy olyan időszakban hangzott el, amikor „Európát és Washingtont egyre inkább aggasztja, hogy külső erők, különösen Oroszország és Törökország, a háttérben a térség destabilizálásán dolgoznak”.

A cikk szerint Aleksandar Vucic „különös lelkesedést mutatott” az infrastrukturális projektek iránt, amelyek „nem csupán gazdasági előnnyel járnak, de közelebb hozzák egymáshoz a térség különböző kultúrájú népesség-csoportjait.”

„Amiről beszélünk, az a régi Jugoszlávia, valamint Albánia. Ez egy politikai elképzelés, amely nem veszélyezteti az érintettek szuverenitását. Viszont fel fogja lendíteni a gazdaságainkat” mondta a megválasztott elnök.

Aleksandar Vucic szólt azokról a tiltakozásokról is, amelyeket a választási eredménnyel elégedetlenek szerveztek.

„Senki sem avatkozott közbe, engedélyeztük a tiltakozást. Ha az embereknek joga van ahhoz, hogy minden sérelem nélkül tiltakozzanak valaki ellen, az a demokrácia egyik jele. A magam részéről erre büszke vagyok.”

A Politico cikke Aleksandar Vucic-ot egy olyan embernek írja le, aki „egykoron Jugoszlávia erős emberének, Slobodan Milosevic-nek a munkatársa volt”, majd azt állítja, hogy „sikerült Szerbiát megtartania az EU-hoz vezető úton, egyidejűleg pedig megőrizni a közeli kapcsolatokat Oroszországgal, egy hagyományos szövetségessel”. Úgy értékeli, hogy ez a teljesítmény „ügyes egyensúlyozás annak ismeretében, hogy a folyamatot mindkét érintett fél szúrós szemmel figyeli.”

„Senki sem boldog, megmondom őszintén. De miniszterelnöke vagyok és elnöke leszek egy független országnak, amelynek megvannak a saját érdekei. Semmit nem titkolok el. Amikor Moszkvába megyek, mindig elmondom, hogy az EU irányába haladunk, de a szerb-orosz politikai és gazdasági kapcsolatokat szeretnénk a lehető legmagasabb szinten tartani. Ugyanezt mondom Washingtonban és Brüsszelben is”.

Aleksandar Vucic beszélt arról is, hogy elnökként több ideje lesz Szerbia stratégiai céljaival, így az EU-hoz való csatlakozás ügyével foglalkozni.

A Politico szerint a megválasztott elnök fő európai szövetségese nem Brüsszel, hanem Berlin.

Aleksandar Vucic elmondta, hogy nagyon hálás Angela Merkel német kancellárnak, aki szívén viseli a térség sorsát és „aggódik” az ott kialakult helyzet miatt.

“Figyelemmel kíséri a régió eseményeit. Segítsége és jelenléte nélkül komoly tért veszítettünk volna, sokkal nagyobb nehézségekkel kellene küzdenünk.”

A szerb miniszterelnök és megválasztott elnök szerint „a térség biztonságát leginkább Bosznia fenyegeti.”

Szerző