Magáncégként nyeli a közpénzt a Design Terminál

Publikálás dátuma
2017.04.08. 07:45
A kreatív ipar fellegvárának szánt intézménynek hányatott lett a sorsa FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Design Terminál Közhasznú Nonprofit Kft. (DT) magáncégként ugyanannyi támogatást, 600 millió forint közpénzt kap az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), mint amikor még állami tulajdonban volt. Ráadásul a mostani tulajdonosok ingyen jutottak az egészhez, pár bútoron kívül. A DT egyik ötletgazdája korántsem így képzelte el a kreatívipar fellegvárának szánt intézményt.

- Nem az volt az elképzelésünk, hogy megfejjük az állami csatornákat és így csinálunk rendezvényeket. Ez kevés ahhoz képest, amire igazán szükség lenne - mondta lapunknak Pohárnok Mihály formatervező, aki Bendzsel Miklóssal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának volt elnökével együtt dolgozta ki a DT koncepcióját. A Magyar Nemzet írta meg, hogy a korábban kormányzati háttérintézményként működő DT ugyan magánkézbe került, ennek ellenére ugyanannyi támogatást, 600 millió forint közpénzt kapott, mint amikor még állami tulajdonban volt. Az Emmi a támogatást kultúrpolitikai és ifjúságpolitikai feladatok megvalósítására, tehetséggondozásra és kreatívipari termékek megismertetésére adta idén márciusban. Böszörményi-Nagy Gergely, a cég egyik tulajdonosa a lapnak azt mondta, a DT jogi átalakítása feladatcsökkenést nem eredményezett, ezért akkora támogatásra pályáztak, mint korábban.

- Ez egy tipikus magyar történet. Annak idején úgy gondoltuk, hogy kellene egy operatív szervezet, ami segíti a kultúra és a gazdaság közötti hídverést. Akkor nem ilyen összegekről gondolkodtunk. Akkor is felmerült, hogy az indulás évében az államnak pénzt kell belerakni, de már a kezdetektől bizonyos szolgáltatásokért pénzt akartunk kérni, és megnézni, milyen mértékben lehet ezt fenntartani. Ezt az elvet feladták, olyan pozícióban van a szervezet, hogy megajándékozzák pénzekkel. Óriási ez az összeg, nem hiszem, hogy erre szükség van - mondta Pohárnok és hozzátette: a DT vállalkozásfejlesztő mentorprogramja érdekesnek tűnik, de nincs igazán tetten érhető eredmény. Ráadásul megszabadultak közben minden információs csatornától, ami az eredmények kommunikálását szolgálta. A régi honlapot megszüntették, eltűnt a Design Hét dokumentációja és azt sem tudni, a könyvtári állománnyal mi történt. - Azt gondoltuk, hogy ha majd hozzáértő emberek érkeznek, továbbfejlesztik az intézményt, és korszerű válaszokat adnak a problémákra. Nem látom, hogy ez a hozzáértés megvan-e.

A magyar kreatívipar fellegvárának szánt DT megnyitása nem volt egyszerű: még 2002-ben született meg a terv, és hiába ígérte a Medgyessy-kormány 2003-ra az intézmény megnyitását, az végül csak 2011-ben indult. A DT célja a magyar kreatívipar fejlesztése volt, illetve hogy kortárs formatervezőknek adjon megmutatkozási lehetőséget és segítse a fiatal vállalkozások piacra lépését. 2014-ben kiemelt kormányzati háttérintézménnyé tették, az Európai Bizottság pedig a DT tevékenységét az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért Díjjal jutalmazta. Tavaly azonban költségcsökkentésre hivatkozva bejelentették, hogy költségvetési szervként megszüntetik, de részben piaci alapon működő intézményként megmarad, az Emmi-vel pedig együttműködik. A DT tavaly óta nonprofit magáncégként működik, a tulajdonosok Csák János, Magyarország volt londoni nagykövete és Böszörményi-Nagy Gergely, Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter főosztályvezető-helyettese. A Magyar Nemzet információi szerint szinte ingyen szerezték meg a DT-t: mivel a kormány jogutód nélkül szüntette meg, a brand és a szellemi tulajdon nem állt jogvédelem alatt, így azokért fizetni sem kellett. Csak néhány bútorért és informatikai eszközért.

A DT hányattatott sorsa az Orbán-családdal is összekapcsolódik: az eredeti székhely az 1977 óta műemléki védelem alatt álló Volánbusz-pályaudvar épülete volt az Erzsébet téren. Ezt azonban el kellett hagyniuk, a Kálvin térre költöztek. Az épület azonban állami kézben maradt és most egy jól menő étterem működik benne, amelyben egyes források szerint Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is van érdekeltsége.

Szerző

A költészet napja - Kortárs költők futása Budapesten

A költészeti napi Versmaratonhoz kapcsolódva tizenhárom kortárs költő futja le együttesen a maratoni távot József Attila gyermekkorának helyszínén, a budapesti Ferenc téren április 8-án, szombaton délután - közölte a Magyar Napló Kiadó.

A futók között lesz a József Attila-díjas Filep Tamás, Szentmártoni János, Vörös István, Payer Imre, Petőcz András és Zsille Gábor, a Bella István-díjas Papp-Für János, valamint Kürti László, Simon Adri, Rónai-Balázs Zoltán, Székelyhidi Zsolt, Murányi Zita és Horkay-Hörcher Ferenc. 

A Versmaraton részeként másodszor megszervezett Költők futása nevet viselő eseményen bárki becsatlakozhat az összesen 42 kilométeres táv megtételébe. A Ferencvárosi Önkormányzattal közösen rendezett programot beszélgetések, dedikálások is kiegészítik - olvasható a közleményben.

Április 11-én a hetedik Versmaraton során a Magyar Rádió Márványtermében kortárs magyar költők 12 órán olvassák fel műveiket a Magyar Napló gondozásában megjelent Az év versei 2017 antológiából.

Szerző

Átadták a Törőcsik Mari-ösztöndíjakat

Publikálás dátuma
2017.04.07. 13:12
Emina Messaoudi/Facebook
Messaoudi Emina és Kurely László, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói részesültek idén Törőcsik Mari-ösztöndíjban, az elismerést jelképező okleveleket Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára adta át pénteken Budapesten.

A pályázat útján elnyerhető ösztöndíj célja a színművészeti tanulmányokat folytató hallgatók szakmai munkájának, művészeti tevékenységének ösztönzése. A 2016/2017-es tanévre hat pályázat érkezett, a nyertesekről szakmai kuratórium döntött. Az ösztöndíj összege havi 100 ezer forint. A Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművésznő nevét viselő ösztöndíj megalapítását 2015-ben, Törőcsik Mari 80. születésnapján jelentették be, és első alkalommal tavaly ítélték oda két tehetséges színészhallgatónak.

Szerző