Előfizetés

Magáncégként nyeli a közpénzt a Design Terminál

U.Cs.
Publikálás dátuma
2017.04.08. 07:45
A kreatív ipar fellegvárának szánt intézménynek hányatott lett a sorsa FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Design Terminál Közhasznú Nonprofit Kft. (DT) magáncégként ugyanannyi támogatást, 600 millió forint közpénzt kap az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), mint amikor még állami tulajdonban volt. Ráadásul a mostani tulajdonosok ingyen jutottak az egészhez, pár bútoron kívül. A DT egyik ötletgazdája korántsem így képzelte el a kreatívipar fellegvárának szánt intézményt.

- Nem az volt az elképzelésünk, hogy megfejjük az állami csatornákat és így csinálunk rendezvényeket. Ez kevés ahhoz képest, amire igazán szükség lenne - mondta lapunknak Pohárnok Mihály formatervező, aki Bendzsel Miklóssal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának volt elnökével együtt dolgozta ki a DT koncepcióját. A Magyar Nemzet írta meg, hogy a korábban kormányzati háttérintézményként működő DT ugyan magánkézbe került, ennek ellenére ugyanannyi támogatást, 600 millió forint közpénzt kapott, mint amikor még állami tulajdonban volt. Az Emmi a támogatást kultúrpolitikai és ifjúságpolitikai feladatok megvalósítására, tehetséggondozásra és kreatívipari termékek megismertetésére adta idén márciusban. Böszörményi-Nagy Gergely, a cég egyik tulajdonosa a lapnak azt mondta, a DT jogi átalakítása feladatcsökkenést nem eredményezett, ezért akkora támogatásra pályáztak, mint korábban.

- Ez egy tipikus magyar történet. Annak idején úgy gondoltuk, hogy kellene egy operatív szervezet, ami segíti a kultúra és a gazdaság közötti hídverést. Akkor nem ilyen összegekről gondolkodtunk. Akkor is felmerült, hogy az indulás évében az államnak pénzt kell belerakni, de már a kezdetektől bizonyos szolgáltatásokért pénzt akartunk kérni, és megnézni, milyen mértékben lehet ezt fenntartani. Ezt az elvet feladták, olyan pozícióban van a szervezet, hogy megajándékozzák pénzekkel. Óriási ez az összeg, nem hiszem, hogy erre szükség van - mondta Pohárnok és hozzátette: a DT vállalkozásfejlesztő mentorprogramja érdekesnek tűnik, de nincs igazán tetten érhető eredmény. Ráadásul megszabadultak közben minden információs csatornától, ami az eredmények kommunikálását szolgálta. A régi honlapot megszüntették, eltűnt a Design Hét dokumentációja és azt sem tudni, a könyvtári állománnyal mi történt. - Azt gondoltuk, hogy ha majd hozzáértő emberek érkeznek, továbbfejlesztik az intézményt, és korszerű válaszokat adnak a problémákra. Nem látom, hogy ez a hozzáértés megvan-e.

A magyar kreatívipar fellegvárának szánt DT megnyitása nem volt egyszerű: még 2002-ben született meg a terv, és hiába ígérte a Medgyessy-kormány 2003-ra az intézmény megnyitását, az végül csak 2011-ben indult. A DT célja a magyar kreatívipar fejlesztése volt, illetve hogy kortárs formatervezőknek adjon megmutatkozási lehetőséget és segítse a fiatal vállalkozások piacra lépését. 2014-ben kiemelt kormányzati háttérintézménnyé tették, az Európai Bizottság pedig a DT tevékenységét az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért Díjjal jutalmazta. Tavaly azonban költségcsökkentésre hivatkozva bejelentették, hogy költségvetési szervként megszüntetik, de részben piaci alapon működő intézményként megmarad, az Emmi-vel pedig együttműködik. A DT tavaly óta nonprofit magáncégként működik, a tulajdonosok Csák János, Magyarország volt londoni nagykövete és Böszörményi-Nagy Gergely, Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter főosztályvezető-helyettese. A Magyar Nemzet információi szerint szinte ingyen szerezték meg a DT-t: mivel a kormány jogutód nélkül szüntette meg, a brand és a szellemi tulajdon nem állt jogvédelem alatt, így azokért fizetni sem kellett. Csak néhány bútorért és informatikai eszközért.

A DT hányattatott sorsa az Orbán-családdal is összekapcsolódik: az eredeti székhely az 1977 óta műemléki védelem alatt álló Volánbusz-pályaudvar épülete volt az Erzsébet téren. Ezt azonban el kellett hagyniuk, a Kálvin térre költöztek. Az épület azonban állami kézben maradt és most egy jól menő étterem működik benne, amelyben egyes források szerint Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is van érdekeltsége.

Megtorló rakétacsapás Szíriára

Publikálás dátuma
2017.04.08. 07:39
Két amerikai romboló fedélzetéről indították a Tomahawk-rakétákat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/US NAVY
Az Egyesült Államok péntekre virradóra rakétacsapást mért Szíriára, megtorlásképpen a kedden Homsz városánál végrehajtott vegyifegyver-támadásért, amelyben több mint nyolcvan ember, köztük gyermekek veszítették életüket. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai harci gépek közvetlenül a szíriai kormányerők ellenőrzése alatt álló objektumot támadtak. Oroszország agressziónak minősítette az amerikai légicsapást, a válság ügyében összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Donald Trump Floridában, az amerikai-kínai csúcs margóján jelentette be, hogy parancsot adott a légitámadásra. Két amerikai romboló, a Földközi-tengeren állomásozó USS Porter és a USS Ross fedélzetéről 59 Tomahawk manőverező robotrepülőgépet lőttek ki, a célpont a Homsz közelében lévő aj-Sarjat szíriai légibázis volt, az amerikai rakéták a bázis kifutópályáját, repülőit, hangárjait, légvédelmi rendszerét vették célba. Helyi idő szerint hajnali háromnegyed öt körül indították a rakétákat, hogy minimalizálják az áldozatok számát. Szíriai közlés szerint legalább hét ember életét veszítette, kilencen megsérültek a rakétacsapásban.

A bázison vegyi fegyvereket is tárolnak, ezt is tekintetbe vették a légicsapásnál, jelentette a CNN. Amerikai információk szerint erről a bázisról indították a szíriai kormányerők azokat a MiG 24-es harci gépeket, amelyek a lázadók ellenőrzése alatt álló Hán Sejkun falu elleni keddi vegyifegyver-támadást végrehajtották. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a világszervezet Biztonsági Tanácsában szerdán megdöbbentő képeket mutatott be az áldozatokról, s Trump maga is felháborodását fejezte ki csütörtökön, II. Abdalláh jordániai királlyal tartott sajtóértekezletén. A Pentagon többféle válaszlehetőséget tárt az amerikai elnök elé. Trump James Mattis védelmi miniszterrel, HR McMaster nemzetbiztonsági tanácsadóval és más illetékesekkel folytatott konzultációk után döntött a manőverező repülőgépek bevetése mellett. Floridai beszédében nemzetbiztonsági érdeknek nevezte a légicsapást, s ezúttal is bírálta elődjét, az Aszad-rezsim elleni korábbi fellépés elmaradását.

Vlagyimir Putyin szóvivője útján egy szuverén állam elleni agressziónak minősítette a szíriai légicsapást, Dmitrij Peszkov szóvivő közölte, az orosz elnök úgy véli, a támadás árt az orosz-amerikai kapcsolatoknak, s a terrorizmus elleni harc ügyének egyaránt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter provokációnak nevezte az amerikai támadást, Dmitrij Medvegyev kormányfő is elítélte az egyoldalú amerikai fellépést. Oroszország annak ellenére tiltakozott, hogy a Pentagon tájékoztatása szerint az amerikaiak előzetesen tájékoztatták az orosz felet a légicsapás végrehajtásáról az Iszlám Állam elleni légitámadások koordinálására kialakított biztosított kommunikációs csatornán. Orosz forrásból azt tették közzé, hogy az 59 amerikai Tomahawk rakéta közül csak 23 talált célba, orosz katonák nem sérültek meg. Moszkvában bejelentették,hogy felfüggesztik a szíriai légtérben bekövetkező incidensek kiküszöbölésére létrejött orosz-amerikai memorandum hatályát az amerikai légicsapás miatt.

Az Egyesült Államok szövetségesei támogatták az amerikai lépést. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök telefonon egyeztetett a légicsapás után kialakult helyzetről, Berlint és Párizst is előzetesen értesítették az amerikai akcióról. Merkel és Hollande közleményben hangsúlyozta, hogy teljes mértékben a szíriai elnököt terheli a felelősség a helyzet kialakulásáért. Már nem először vetett be vegyi fegyvert, s egyéb háborús bűnöket is elkövetett, ezek nem hagyhatók válasz nélkül. A brit kormány is támogatásáról biztosította Trump fellépését, mondván a „barbár vegyi támadásra adott megfelelő válasz” volt a légicsapás.

A szíriai válság ügyében ismét összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a szíriai vegyifegyver-bevetés nyomán közös határozat-tervezetet köröztetett, de Oroszország vétója miatt esély sem volt rá, hogy Szíriát elítélő határozatot tudjanak elfogadni.

„Egyszeri, elrettentő lépés lehetett"
„Úgy vélem, ez direkt válasz volt arra, hogy az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be a héten. Nem hiszem, hogy ez egy hosszú távú katonai kampány része” – elemezte a helyzetet lapunknak Ian Lesser, a German Marshall Fund külügyi programjának elnökhelyettese. A szakértő hozzátette, hogy bár most úgy tűnik, a támadás egyszeri alkalom volt Washington részéről, ez változhat az esetben, „ha a szíriai kormányerők továbbra is bevetnek vegyi fegyvereket”. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő szintén azt mondta a Népszavának, hogy „egyszeri, elrettentő lépés” lehetett a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt légitámadás. „Mióta Trumpot beiktatták, azt lehetett látni, hogy együttműködésre törekszik mindenkivel, aki a polgárháborúban az Iszlám Állam elleni harcban érdekelt… Az amerikai ENSZ-nagykövet továbbá a múlt héten kijelentette, hogy az Aszad-rezsim eltávolítása nem céljuk többé. Az történhetett, hogy az Aszad-rezsim úgy értékelte: szabad kezet kaptak, vagy egyszerűen csak tesztelni akarták a hipotézisüket, hogy meddig mehetnek el” – mondta az előzményekről Wagner. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: egyelőre még nem látni, hogy a történtek milyen hatással lesznek az orosz-amerikai viszonyra, de Moszkva sem érdekelt abban, hogy konfliktusos legyen a viszonya az Egyesült Államokkal, hiszen a Szíria feletti légtérben mindkét félnek elemi érdeke, hogy a két ország repülőgépei még véletlenül se ütközzenek össze, vagy nyissanak egymásra tüzet. Ráadásul az Iszlám Állam közös ellenségük, akárcsak az al-Kaida Idlíb tartományban. „Szíria nem ér annyit, hogy a két ország elkezdjen egymással háborúzni” – mondta Wagner Péter. K.I.

Megtorló rakétacsapás Szíriára

Publikálás dátuma
2017.04.08. 07:39
Két amerikai romboló fedélzetéről indították a Tomahawk-rakétákat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/US NAVY
Az Egyesült Államok péntekre virradóra rakétacsapást mért Szíriára, megtorlásképpen a kedden Homsz városánál végrehajtott vegyifegyver-támadásért, amelyben több mint nyolcvan ember, köztük gyermekek veszítették életüket. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai harci gépek közvetlenül a szíriai kormányerők ellenőrzése alatt álló objektumot támadtak. Oroszország agressziónak minősítette az amerikai légicsapást, a válság ügyében összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Donald Trump Floridában, az amerikai-kínai csúcs margóján jelentette be, hogy parancsot adott a légitámadásra. Két amerikai romboló, a Földközi-tengeren állomásozó USS Porter és a USS Ross fedélzetéről 59 Tomahawk manőverező robotrepülőgépet lőttek ki, a célpont a Homsz közelében lévő aj-Sarjat szíriai légibázis volt, az amerikai rakéták a bázis kifutópályáját, repülőit, hangárjait, légvédelmi rendszerét vették célba. Helyi idő szerint hajnali háromnegyed öt körül indították a rakétákat, hogy minimalizálják az áldozatok számát. Szíriai közlés szerint legalább hét ember életét veszítette, kilencen megsérültek a rakétacsapásban.

A bázison vegyi fegyvereket is tárolnak, ezt is tekintetbe vették a légicsapásnál, jelentette a CNN. Amerikai információk szerint erről a bázisról indították a szíriai kormányerők azokat a MiG 24-es harci gépeket, amelyek a lázadók ellenőrzése alatt álló Hán Sejkun falu elleni keddi vegyifegyver-támadást végrehajtották. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a világszervezet Biztonsági Tanácsában szerdán megdöbbentő képeket mutatott be az áldozatokról, s Trump maga is felháborodását fejezte ki csütörtökön, II. Abdalláh jordániai királlyal tartott sajtóértekezletén. A Pentagon többféle válaszlehetőséget tárt az amerikai elnök elé. Trump James Mattis védelmi miniszterrel, HR McMaster nemzetbiztonsági tanácsadóval és más illetékesekkel folytatott konzultációk után döntött a manőverező repülőgépek bevetése mellett. Floridai beszédében nemzetbiztonsági érdeknek nevezte a légicsapást, s ezúttal is bírálta elődjét, az Aszad-rezsim elleni korábbi fellépés elmaradását.

Vlagyimir Putyin szóvivője útján egy szuverén állam elleni agressziónak minősítette a szíriai légicsapást, Dmitrij Peszkov szóvivő közölte, az orosz elnök úgy véli, a támadás árt az orosz-amerikai kapcsolatoknak, s a terrorizmus elleni harc ügyének egyaránt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter provokációnak nevezte az amerikai támadást, Dmitrij Medvegyev kormányfő is elítélte az egyoldalú amerikai fellépést. Oroszország annak ellenére tiltakozott, hogy a Pentagon tájékoztatása szerint az amerikaiak előzetesen tájékoztatták az orosz felet a légicsapás végrehajtásáról az Iszlám Állam elleni légitámadások koordinálására kialakított biztosított kommunikációs csatornán. Orosz forrásból azt tették közzé, hogy az 59 amerikai Tomahawk rakéta közül csak 23 talált célba, orosz katonák nem sérültek meg. Moszkvában bejelentették,hogy felfüggesztik a szíriai légtérben bekövetkező incidensek kiküszöbölésére létrejött orosz-amerikai memorandum hatályát az amerikai légicsapás miatt.

Az Egyesült Államok szövetségesei támogatták az amerikai lépést. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök telefonon egyeztetett a légicsapás után kialakult helyzetről, Berlint és Párizst is előzetesen értesítették az amerikai akcióról. Merkel és Hollande közleményben hangsúlyozta, hogy teljes mértékben a szíriai elnököt terheli a felelősség a helyzet kialakulásáért. Már nem először vetett be vegyi fegyvert, s egyéb háborús bűnöket is elkövetett, ezek nem hagyhatók válasz nélkül. A brit kormány is támogatásáról biztosította Trump fellépését, mondván a „barbár vegyi támadásra adott megfelelő válasz” volt a légicsapás.

A szíriai válság ügyében ismét összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a szíriai vegyifegyver-bevetés nyomán közös határozat-tervezetet köröztetett, de Oroszország vétója miatt esély sem volt rá, hogy Szíriát elítélő határozatot tudjanak elfogadni.

„Egyszeri, elrettentő lépés lehetett"
„Úgy vélem, ez direkt válasz volt arra, hogy az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be a héten. Nem hiszem, hogy ez egy hosszú távú katonai kampány része” – elemezte a helyzetet lapunknak Ian Lesser, a German Marshall Fund külügyi programjának elnökhelyettese. A szakértő hozzátette, hogy bár most úgy tűnik, a támadás egyszeri alkalom volt Washington részéről, ez változhat az esetben, „ha a szíriai kormányerők továbbra is bevetnek vegyi fegyvereket”. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő szintén azt mondta a Népszavának, hogy „egyszeri, elrettentő lépés” lehetett a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt légitámadás. „Mióta Trumpot beiktatták, azt lehetett látni, hogy együttműködésre törekszik mindenkivel, aki a polgárháborúban az Iszlám Állam elleni harcban érdekelt… Az amerikai ENSZ-nagykövet továbbá a múlt héten kijelentette, hogy az Aszad-rezsim eltávolítása nem céljuk többé. Az történhetett, hogy az Aszad-rezsim úgy értékelte: szabad kezet kaptak, vagy egyszerűen csak tesztelni akarták a hipotézisüket, hogy meddig mehetnek el” – mondta az előzményekről Wagner. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: egyelőre még nem látni, hogy a történtek milyen hatással lesznek az orosz-amerikai viszonyra, de Moszkva sem érdekelt abban, hogy konfliktusos legyen a viszonya az Egyesült Államokkal, hiszen a Szíria feletti légtérben mindkét félnek elemi érdeke, hogy a két ország repülőgépei még véletlenül se ütközzenek össze, vagy nyissanak egymásra tüzet. Ráadásul az Iszlám Állam közös ellenségük, akárcsak az al-Kaida Idlíb tartományban. „Szíria nem ér annyit, hogy a két ország elkezdjen egymással háborúzni” – mondta Wagner Péter. K.I.