Előfizetés

Merkel ismét népszerűbb Schulznál

Publikálás dátuma
2017.04.07. 21:31
Schulz és Merkel FOTÓ: Michele Tantussi/Getty Images
Németországban ismét többen támogatják Angela Merkel kancellárt, mint szociáldemokrata párti (SPD) kihívóját, Martin Schulzot - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos köztelevízió Politbarometer című kutatásának adatai szerint a németek 48 százaléka azt szeretné, hogy az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után is Angela Merkel - a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke - maradjon a kormányfő, míg Martin Schulzot 40 százalék látná szívesebben a kancellári tisztségben. Egy hónappal korábban, március elején még mindkét politikus 44 százalékon állt. 

Angela Merkel pártja és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 35 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, ami 1 százalékpontos emelkedés a legutóbbi Politbarometer-felméréshez képest. A CDU/CSU jelenlegi koalíciós társa, a Martin Schulz vezette SPD 32 százalékon stagnál.

A Bundestag ellenzéki oldalán sincs változás, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 8 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága 7 százalékos. Bejutna a Bundestagba a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) is, amelynek támogatottsága továbbra is 9 százalékos, és a liberális FPD, amely változatlanul a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll. 

Martin Schulz - az Európai Parlament korábbi elnöke - január végén lépett színre a német belpolitikában. Megjelenése révén az SPD alig néhány hét alatt csaknem teljesen ledolgozta 15 százalékpont körüli lemaradását a CDU/CSU-hoz képest, országos választói támogatottsága a 20-23 százalékos szintről 30 százalék fölé emelkedett, miközben a kisebb pártok visszaestek, a CDU/CSU népszerűségének növekedése pedig megállt. 

Azonban a legutóbbi mérések alapján az úgynevezett Schulz-hatás gyengülni látszik. A Politbarometer-kutatás mellett erre utalnak a Stern-RTL-Wahltrend nevű kutatássorozat új, szerdán megjelent adatai is, amelyek szerint a CDU fölényes győzelmével és az SPD várt áttörésének elmaradásával zárult március végi Saar-vidéki tartományi törvényhozási (Landtag-) választás óta az SPD támogatottsága számottevően csökkent, 32 százalékról 29 százalékra süllyedt, míg a CDU/CSU 34 százalékról 36 százalékra erősödött.

A ZDF felmérését a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette április 4. és 6. között, 1384 ember megkérdezésével. A Stern-RTL-Wahltrend felmérést a Forsa közvélemény-kutató intézet készítette március 27. és 31. között 2504 ember megkérdezésével. Mindkét kutatás adatai a választókorú népességet tekintve reprezentatívak.

Lezárnak egy pesti rakpartot - Káoszba fullad a Belváros közlekedése?

Publikálás dátuma
2017.04.07. 20:55
A pesti alsó rakpart Dráva utca és Margit híd közötti szakaszát is felújítják FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Összehangolt víz- és gázvezeték-felújítás lesz a Belgrád rakparton hétfőtől július elejéig, az arra közlekedőknek teljes útlezárásra kell számítaniuk - tájékoztatott a Fővárosi Vízművek pénteken.

A Fővárosi Vízművek hétfőtől várhatóan július elejéig vízvezeték-rekonstrukciós munkákat végez a Belgrád rakparton. Azért, hogy a közlekedési nehézségek minél rövidebb ideig tartsanak, a felújítás összehangoltan történik a Fővárosi Gázművek gázvezeték-rekonstrukciójával - olvasható a közleményben. Több mint 300 méter hosszan megújul az 1200 milliméter átmérőjű vízvezeték, de a felújítás alatt zavartalan lesz a szolgáltatás. Hozzátették: 290 méter hosszan felújítják a 315 milliméter átmérőjű polietilén gázvezetéket is. A munkák ideje alatt folyamatos lesz a gázszolgáltatás egy ideiglenes vezetéken keresztül. Ha a vezetékek átkötése miatt rövid szünetekre lesz szükség, a szolgáltató előzetesen tájékoztatja az érintetteket. 

Ismertették: a rekonstrukció alatt az érintett szakaszon teljes útlezárásra kell számítani. Felbontják a Belgrád rakpartnak az épületek felé eső útpályáját, valamint a járdának a házi bekötések cseréjéhez szükséges, lakóházakra merőleges szakaszait az Irányi utca és a Havas utca között. A burkolatot a vezetékek cseréje után állítják helyre. A munkák ideje alatt végig be lehet majd jutni az épületekbe és lehet gyalogosan közlekedni is. Jelezték: azért, hogy a közműfelújítás minél előbb befejeződhessen, a munkák hétköznap 7 és 20 óra között, szombaton 9 és 17 óra között tartanak majd. 

Azt írták, kerülőútként célszerű a pesti alsó rakpartot vagy az Erzsébet hídi felhajtó-Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utca-Múzeum körút útvonalat választani. A munkák ideje alatt a 15-ös és 115-ös autóbuszok a Deák tér-Kiskörút-Üllői út útvonalon közlekednek. A kieső parkolóhelyek biztosítására a Belgrád rakparti lakosoknak az Irányi utca és a Belgrád rakpart kereszteződésében található, a munkaterületen belül kijelölt parkolóban biztosít helyet Belváros-Lipótváros önkormányzata.

Civileket vegzáló törvényt fogadtathat el a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.04.07. 19:42
A javaslatot Gulyás Márton (balra), Kósa Lajos (jobbra) és Németh Szilárd (alább) jegyzi. FOTÓ: Népszava
Beadták a törvényjavaslatot, amely hivatalosan a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szól, valójában pedig arról, hogy külföldről támogatottnak minősíthessenek civil szervezeteket. A törvényszöveg minimálisan enyhült a korábbi, kiszivárgott változathoz képest, de a civilek szerint így is pusztító hatású. A Transparency szükségtelen és diszkriminatívnak nevezte a civiltörvényt, ami jó eséllyel alkotmányellenes is - írja a hvg.hu.

A parlament elé került az a Kósa Lajos, Gulyás Gergely és Németh Szilárd által jegyzett törvényjavaslat, amellyel külföldről támogatottnak minősíthetnek civil szervezeteket. A javaslat szerint azok az egyesületek számítanának külföldről támogatottnak, amelyek egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ebbe azonban nem kell beleszámítani az EU-forrásokat.

A portál felhívja a figyelmet arra, hogy egy csavarral a sporttörvény hatálya alá tartozó szervezeteket persze kivennék a körből. Így például a sportegyesületek alapítványai nem kerülnek be a külföldről támogatottak közé, miközben az UEFA-n keresztül közvetetten kapnak külföldi pénzeket.

Amelyik szervezet külföldről támogatottnak számít, annak a törvény hatályba lépése után 15 napja lenne ezt bejelenteni. A szervezet ezután a szórólapjain vagy más kiadványain köteles lenne feltüntetni, hogy külföldről támogatottnak számít.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a véleménynyilvánítás szabadságát sértő törvénytervezetnek tartja a benyújtottat. Egyetlen változást észleltek: a 444 által megszerzett szövegtervezet még 5 évig kötelezte volna azokat a civileket, akik egy évben legalább 7,2 millió forint értékben kapnak külföldről támogatást, arra, hogy minden megjelenésükre kiírják-kirakják a "külföldről támogatott szervezet" bélyeget, ez a határ az új tervezetben 3 évre rövidül.

A TASZ közleménye szerint a törvényre nincs szükség, nem teszi átláthatóbbá a civilek finanszírozását, ami a törvénykezés egyik indoka volt. "Kicsinyes bosszút állnak az antidemokratikus, emberi jogokat sértő és korrupt lépései miatt a hangjukat hallató szervezeteken. A parlamentnek - a társadalmi egyeztetést megkerülő módon - benyújtott törvényjavaslat hatása pusztító. Dermesztően hat a kormánytól független véleményre, eszközt ad a kormányzat kezébe a vele ellentétes vélemény elfojtására" - írták. A TASZ a HVG szerint 10-től 900 ezer forintig terjedő bírságra számíthat, majd a megszüntetés várhat rá, ha nem hajtja végre a törvény követelményeit.

A Transparency International Magyarország Alapítvány a most benyújtott civiltörvényt továbbra is szükségtelennek és diszkriminatívnak tartja. "A törvényjavaslat szükségtelenül korlátozza az egyesülés és a szólás Alaptörvény által biztosított szabadságát, ezért alapjogot sért" - írták válaszukban, hozzátéve, hogy a TI a törvény visszavonását szorgalmazza.

Az Amnesty International azt írja: „A javaslat és a kormányzati retorika aggasztóan emlékeztet a drákói orosz „külföldi ügynök törvényre, és egy újabb példája a magyar civil szféra elleni kormányzati támadásoknak. Átlátszó az az érvelés, hogy erre Magyarország érdekei miatt van szükség. Ha elfogadják javaslatot, annak megfélemlítő és a hitelességet kikezdő hatása lesz, illetve nagyban megnehezíti a szervezetek munkáját, hogy az emberi jogokat védjék és a magyar emberek számára értékes szolgáltatásokat nyújthassanak.”