Áder lánya milliókért tanul a „londoni CEU”-n

Publikálás dátuma
2017.04.10. 10:26
Áder János és felesége, Herczegh Anita, Áder Orsolya édesanyja az államfőválasztáson, ahol újraválasztották a köztársasági elnök
Magas tandíjat fizet londoni tanulmányai­ért Áder János elnök lánya. Az iskola hasonló rendszerben működik, mint a Pesten kipécézett Közép-európai Egyetem – írja a Bors.

Áder János 24 éves lánya, Orsolya 2009 és 2012 között Brüsszelben végezte a középiskolát itt végezte el. Orsolya azonban nem tért haza, hanem az Egyesült Államokban alapított Richmond Egyetem Nagy-Britanniába kihelyezett képzését választotta. Az államfő lánya 2013-ban kezdte el az alapképzést divat, marketing, művészet és média területen. A képzés idén ér véget.

Az intézmény honlapja szerint európai uniós állampolgárok számára az alapképzést jelenleg évi 9250 fontért, azaz mintegy 3 millió 357 ezer forintért lehet elkezdeni.

A Richmond Egyetem olyan rendszerben működik, mint az Orbán-kormány által törvénytelen működéssel vádolt Közép-európai Egyetem (CEU), az iskola ugyanis az USA-ban is elfogadott diplomát ad ki.

Szerző

Gazdára találtak a Puskás-stadion milliárdjai

A Puskás stadion építési tenderén fővállalkozóként a Magyar Építő-ZÁÉV páros nyert, ám most ismertté vált, hogy kik lesznek a segítői. A kiemelt kormányzati beruházás kivitelezésébe kizárólag kormányközeli cégeket vett be - derítette ki a napi hu.

A lista az új Puskás Ferenc Stadion építésére kiírt közbeszerzési eljárás dokumentumaiból derült ki, a győztes páros ajánlattételkor kilenc alvállalkozót jelölt meg. A fővállalkozó Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Zrt. nettó 150 milliárd - 142,85 milliárd a nettó vállalási ár + 7,15 milliárd forint a tartalékkeret - értékű munkán osztozik a kiválasztottjaival. (Ez az ár már több mint négyszerese a 2011-ben elhatározott építkezés kezdeti költségvetésének.)

A Magyar Építő és a ZÁÉV alvállalkozói között szerepel például a kecskeméti székhelyű acélszerkezet-gyártó KÉSZ Ipari Kft., a Paár Attila érdekeltségében lévő West Hungária Bau (WHB) Kft., a jelenleg WHB-csoporthoz tartozó, korábban Tiborcz István közvetett tulajdonában lévő PBE Építő Kft., a Mészáros Lőrinc és Szíjj László résztulajdonában lévő CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft., a túlélésért küzdő Reneszánsz Kőfaragó Zrt., a Puskás stadion terveit korábban hárommilliárdért elkészítő Középülettervező (Közti) Zrt. és egy kaposvári bt. is.

A Puskás stadion megvalósítása kiírt tenderre a fenti győztes pároson kívül a Strabag cégeinek konzorciuma tett még egy 5 milliárd forinttal drágább ajánlatot. A fővállalkozói szerződést március végén írták alá, a munka határideje 2020. február 27.

Szerző

A déli nyitás sem sikertörténet

Publikálás dátuma
2017.04.10. 07:24
Szijjártó Péter 2014-ben a ghánai külügyminiszter-helyettest kísérő delegációval már a déli nyitásról is egyeztethetett FOTÓ: KK
Egyelőre látható eredmény nélkül folynak el a milliárdok a kormány déli nyitásnak nevezett programjára. Sorra nyílnak új nagykövetségek, kereskedőházak a távoli, egzotikus országokban. A keleti nyitás kudarcát már kelletlenül a kormányzat is elismerte, de a déli nyitás gazdasági hasznáról sem mutattak még be meggyőző tényeket.

Sem a távol-keleti, sem az arab piacon nem sikerült jelentős szerephez jutnia a magyar vállalkozásoknak. Ahogy a keleti nyitás, úgy a program meghirdetése óta a déli terjeszkedés - Afrika, Dél-Amerika és Ázsia meghódítása - sem hozott sikert a hazai cégeknek. Orbán Viktor bejelentését követően, két éve, 2015. március 5-én indult a déli nyitás programja. Akkor még a 2012-ben meghirdetett keleti nyitásról mind sikerszériáról szóltak a kormányzati jelentések, ám mára a keleti exportoffenzíva kudarcát már a szaktárca vezetője, Szíjjártó Péter miniszter sem tagadja.

Ha a gazdasági kapcsolatok bővülésére még várni kell is, a nagykövetségek és diplomáciai munkatársak száma és a déli nyitás költségei jelentős mértékben növekedtek. Legalább is ez derült ki azokból az adatokból, amelyeket a szaktárca adott ki a napokban az Együtt igénylésére.

Az idei terveket is beleértve hét új nagykövetség megnyitásával mintegy 5,3 milliárd forintot költöttek el illetve tervez még elkölteni a külgazdasági és külügyi tárca - közölte Hajdu Nóra, az ellenzéki párt alelnöke. Sorra nyílnak az új diplomáciai külképviseletek Etiópiában, Ghánában, Fülöp-szigeteken, Malaysiában, Új-Zélandon, Equadorban és Angolában, de folyamatban van a perui is, amelyre közel egymilliárd forintot szánnak. Eddig 44-en kaptak munkát az új nagykövetségeken. Az afrikai kontinens új magyar külképviseletei a 444.hu információ szerint vagy még nem működnek, vagy technikai problémákkal "kűzdenek".

A kikért adatokból az is kitűnik, hogy 2014-hez képest, amikor még nem volt szó a déli nyitásról mostanáig összesen alig 4 százalékkal növekedett Magyarország kereskedelmi forgalma az afrikai, dél-amerikai, ázsiai térségben - mondta a Népszavának Hajdu Nóra. A kép azonban roppant vegyes. Egyes államokban, igaz, nagyon alacsony bázishoz viszonyítva, jelentősnek mondható növekedést értek el magyar cégek, míg máshol éppenséggel visszaesett a kereskedelem. Ráadásul éppen a csekély gazdasági forgalom miatt már egy transzformátor beépítése is jócskán felhúzta a számokat. Ezekben a térségekben jelentős a fizetési kockázat is, hiszen például Angola ugyan a nagyobb olajkitermelők közé tartozik, de a nyersolaj árának zuhanása nagymértékben korlátozta az afrikai ország mozgásterét.

Magyarországnak egyedül, csak kétoldalú szerződésekkel nem sok esélye van az afrikai országokban, ahol például Kína foglalta el sok helyen a korábbi amerikai, illetve az orosz befolyási övezeteket és velünk szemben szinte kimeríthetetlen anyagi eszközökkel rendelkezik.

Az ellenzéki politikus szerint a szaktárca vezetője haveri, rokoni alapon osztogatja a diplomáciai képviseleteken az állásokat és ezt a gyakorlatot azonnal meg kell szüntetni.

A külképviseleteken, kereskedőházakban megfelelő helyi ismerettel rendelkező szakmai alapon kiválasztott emberekkel kell felmérni a piacot és segíteni a magyar vállalkozásokat a piacra jutásban - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte indokolt új piacokra belépni, de leginkább szellemi termékekkel van esélye a távoli országokban piacra jutni. Az afrikai országokban gazdasági eredményeket elérni csak a helyi viszonyokat jól ismerő cégekkel együttműködve lehet, ilyenek például a volt gyarmatosítók a helyi üzleti életbe jól beágyazott vállalkozásai. A térségben - a hvg.hu korábbi beszámolói alapján például Ghánában - több magyar gyökerű magánvállalkozás is sikerrel működik. Ám a kormány a velük való együttműködés helyett a a kereskedőházak hálózatát fejleszti, amelyek szintén alig tudnak eredményt felmutatni.

A keleti és a déli piacok a hazai export alig 10 százalékát teszik ki és az országok közötti arányok eléggé ingadozóak. A magyar gazdasága számára alapvetően meghatározó gazdasági kapcsolatrendszer az Európai Unióval és Amerikával épült ki. Elemzők szerint a magyar kereskedelem 75-80 százaléka stabilan ezekre a piacokra irányul. Erővel ezen változtatni, különösen az arányokat megfordítani szinte lehetetlen és drámai hatással is járna a magyar gazdaságra nézve.

Mindenképpen kellene egy áttekinthető, tisztességes költség-haszon elemzés, egy elszámolás arról, hogy a rengeteg befektetett energia és pénz, mekkora és milyen előnyökkel járt a magyar kis és közepes vállalkozások (kkv) számára. A nagy, főként a multinacionális cégeknek ugyanis nincs szükségük sem a nagykövetség, sem a kereskedőházak közreműködésére az üzletkötéshez, piacszerzéshez. Egyelőre ilyen elszámolást nem adott ki a kormányzat.

Lengyelek sikere Afrikában
Varsó a 2010-es évek elején hirdette meg saját déli nyitását, ám alapvetően más utat választott mint Magyarország. A lengyel stratégák megfelelő előkészítés után ugyanis helyesen ismerték fel, hogy az afrikai piacon a volt gyarmattartók mellett hitelkonstrukcióikkal csakis akkor van esélyük potens szereplőként megjelenni, ha értelmetlen csapongás helyett kizárólag egy-két stratégiai szektorra fókuszálnak, és a végrehajtásba lengyel alvállalkozókat vonnak be - írja a Messzelátó blogon Cseke Bence, a nemzetközi kapcsolatok elemzője.
Lengyelország esetében a déli nyitás elsősorban az afrikai agráriumot, kisebb részben pedig az infokommunikációs szektort fedi le, mivel ezek erősítése a térség humanitárius fejlesztéséhez nélkülözhetetlen tovagyűrűző hatások felszabadítására képes. Ennek jegyében kötött meg két, 110, illetve 105 millió dollár értékű kétoldalú hitelmegállapodást az ország, melyek révén lengyel cégek Kenyában, illetve Tanzániában magas színvonalú mezőgazdasági fejlesztéseket hajthatnak végre. Az ügyletek nagysága alapján látható, hogy Afrikában a lengyelek az európai „nagyokkal”, például a németekkel egy ligában játszanak, s nem is akárhogyan- tette hozzá az elemző.

Szerző