Mit mondott Kósa Lajos a stadionépítésről 2013-ban?

Publikálás dátuma
2017.04.11. 08:23

„Ez a stadion egy magyar stadion lesz, amelyet magyar mérnökök, magyar beszállítók és magyar munkások építenek. Ez megmutatja, hogy mire képes most az ország. Az építőknek sem mindegy, milyen lesz a létesítmény, mivel nekik még 20 év múlva is büszkének kell lenni erre, hiszen itt élnek.”

Szerző

Ne ez a dal legyen

Fáradtan értünk vasárnap a Kossuth térre, kimerített a másfél órás toporgás a budai oldalon, bármennyire felemelő volt is tudni, hogy azért nem jutunk fel a Lánchídra, mert irgalmatlan sokan vagyunk. Jóformán csak a Cseh Tamás-dalnál ocsúdtunk, hogy igen, pontosan erről van szó, ezért jöttünk el ide: Tíz év múlva ne ez a dal legyen.

Ne írd alá, János! - tegezték le vidáman a tüntető tízezrek az államfőt vasárnap délután, felkiáltva a Duna partjáról a vélhetően üres Sándor-palotáig. Ott, a tömegben préselődve is egyfolytában azon járt az eszem, hogyan lehet, hogy éppen ez a valójában keveseket, pláne kevés hazánkfiát érintő "pántlikázott" törvény váltott ki ilyen kirobbanó dühöt. Hiszen a választópolgárok szinte szó nélkül nyelték le a magán-nyugdíjpénztári megtakarításaik elvételét; meg se nyikkantak, amikor az új választójogi törvény bebetonozta a hatalomba a Fideszt; hangjukat nem lehetett hallani, amikor megszűnt a választott Fővárosi Közgyűlés; nem tiltakoztak a paksi szerződés ellen, és igen hamar belenyugodtak a közoktatás lezüllesztésébe is.

Mégis, ez volt az az ügy, amelyik a maga abszurd kisszerűségében végül példaszerűen mutatta meg, hogy mihez is szoktunk hozzá az elmúlt hét évben. Az ellenségképzéshez, a kirekesztéshez, a gátlástalan hazudozáshoz, a szűklátókörűséghez és az erőszakossághoz. Ma már lényegében minden törvénynek ez a receptje, a hozzávalók csak abban különböznek, hogy a törvényalkotó éppen kivel akar kitolni / kinek akar kedvezni. Pontosan ezért volt az első perctől kezdve lényegében mindegy, eleget tesz-e a népi felszólításnak Áder János: ha ez a törvény eljuthatott odáig, hogy már csak a közismerten marionettfigura államelnök állhat a megvalósulása útjába, akkor kizárólag szépészeti jelentősége van, hogy aláírja vagy visszaküldi, esetleg az Alkotmánybíróság elé bocsátja.

Ha időlegesen halasztást szenvedett volna is a bornírt jogszabály, a rendszer elviselhetetlen mivolta attól még marad. Lesznek újabb CEU-törvények, kapnak bélyeget más Sorosok. De sokan voltunk ott a téren, akiknek már a maradék életük élhetősége múlik azon, hogy tíz év múlva ez a dal lesz-e.

Szerző
N. Kósa Judit

Ne ez a dal legyen

Fáradtan értünk vasárnap a Kossuth térre, kimerített a másfél órás toporgás a budai oldalon, bármennyire felemelő volt is tudni, hogy azért nem jutunk fel a Lánchídra, mert irgalmatlan sokan vagyunk. Jóformán csak a Cseh Tamás-dalnál ocsúdtunk, hogy igen, pontosan erről van szó, ezért jöttünk el ide: Tíz év múlva ne ez a dal legyen.

Ne írd alá, János! - tegezték le vidáman a tüntető tízezrek az államfőt vasárnap délután, felkiáltva a Duna partjáról a vélhetően üres Sándor-palotáig. Ott, a tömegben préselődve is egyfolytában azon járt az eszem, hogyan lehet, hogy éppen ez a valójában keveseket, pláne kevés hazánkfiát érintő "pántlikázott" törvény váltott ki ilyen kirobbanó dühöt. Hiszen a választópolgárok szinte szó nélkül nyelték le a magán-nyugdíjpénztári megtakarításaik elvételét; meg se nyikkantak, amikor az új választójogi törvény bebetonozta a hatalomba a Fideszt; hangjukat nem lehetett hallani, amikor megszűnt a választott Fővárosi Közgyűlés; nem tiltakoztak a paksi szerződés ellen, és igen hamar belenyugodtak a közoktatás lezüllesztésébe is.

Mégis, ez volt az az ügy, amelyik a maga abszurd kisszerűségében végül példaszerűen mutatta meg, hogy mihez is szoktunk hozzá az elmúlt hét évben. Az ellenségképzéshez, a kirekesztéshez, a gátlástalan hazudozáshoz, a szűklátókörűséghez és az erőszakossághoz. Ma már lényegében minden törvénynek ez a receptje, a hozzávalók csak abban különböznek, hogy a törvényalkotó éppen kivel akar kitolni / kinek akar kedvezni. Pontosan ezért volt az első perctől kezdve lényegében mindegy, eleget tesz-e a népi felszólításnak Áder János: ha ez a törvény eljuthatott odáig, hogy már csak a közismerten marionettfigura államelnök állhat a megvalósulása útjába, akkor kizárólag szépészeti jelentősége van, hogy aláírja vagy visszaküldi, esetleg az Alkotmánybíróság elé bocsátja.

Ha időlegesen halasztást szenvedett volna is a bornírt jogszabály, a rendszer elviselhetetlen mivolta attól még marad. Lesznek újabb CEU-törvények, kapnak bélyeget más Sorosok. De sokan voltunk ott a téren, akiknek már a maradék életük élhetősége múlik azon, hogy tíz év múlva ez a dal lesz-e.

Szerző
N. Kósa Judit