Eltűnt húszezer egyetemista

Publikálás dátuma
2017.04.11. 07:06
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Miközben mindenki a CEU-botrányra figyel, a kormány azt tervezi, hogy bevezeti a kötelező középiskolai felvételit, központilag szabályozná a felvehető diákok számát, és felvetődött az is, megszüntetik a kistelepülési iskolák felső tagozatát. Mindez tovább csökkentheti a diákok továbbtanulási esélyeit, pedig már most is katasztrofális a helyzet: több mint 20 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból az elmúlt hat évben, és egyre kevesebben jutnak el az érettségiig.

Nagyon rossz üzenet a szülőknek és a diákoknak a kötelező középiskolai felvételi bevezetése; azt jelenti, hogy a kormány szelektálni fog az iskolások között - vélekedett Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak elmondta: mindez az érettségizők számának további csökkenéséhez vezet majd, ami a felsőoktatásban is éreztetni fogja a hatását. "A cél az, hogy a mostaninál is kevesebb gyerek jusson be középiskolába, majd egyetemre. A kötelező felvételivel erősen rostálhatják a diákokat, ez nagyon káros lehet. Nem tudjuk, kivel egyeztettek minderről, a PSZ-szel, illetve a Pedagógusok Sztrájkbizottságával biztos, hogy nem" - fogalmazott az érdekvédő.

Galló Istvánné Palkovics László oktatási államtitkár azon nyilatkozatára reagált, amelyben bejelentette: 2019-től tennék kötelezővé a középiskolai felvételit, központilag szabnák meg, hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába. A tervekről már tavaly is szó volt, novemberben Lázár János kancelláriaminiszter nyilatkozott úgy, szerinte elkerülhetetlen a kötelező középiskolai felvételi. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy ez minden bizonnyal a felvételi rendszer szigorítását jelentené (központi felvételin - matekból és magyarból - már most is át kell esnie azoknak, akik gimnáziumba jelentkeznek).

Új elem, hogy a szakképzésben is megszabnák, mennyi diákot lehet felvenni, korábban erről nem volt szó. Az irány egyértelmű: míg a gimnáziumi férőhelyeket csökkentenék, a szakképzésben növelnék. A kormány eddig sem rejtette véka alá azon szándékát, hogy csökkentse a gimnáziumba kerülő tanulók számát, a szakképzésbe terelve őket. Ennek ellenére a legtöbben továbbra is gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, igaz, évről évre csökken azoknak a száma, akik eljutnak az érettségiig: tavaly 411 ezren jelentkeztek, 14 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben, illetve 18 ezerrel kevesebben, mint 2014-ben. 2010-hez képest pedig 10 százalékkal csökkent az érettségizők száma, ami hatalmas visszaesés.

Az érettségizők számának ilyen arányú csökkenését demográfiai adatok nem indokolják, ezt a minap Palkovics László is elismerte. Nagyban befolyásolhatja viszont a kormány egyik sokat bírált intézkedése, a tankötelezettség 16 évre csökkentése, illetve a felsőoktatási férőhelyek központi szabályozása is, ami a férőhelyek drasztikus megnyirbálásához vezetett (lényegében ugyanezt tervezik a közoktatásban). Központilag megszabnák a férőhelyek számát, szigorítanák a felvételit, akit pedig sehova sem vesznek fel, 16 éves korukig a Híd-programban teljesíthetik tankötelezettségüket.

"Az meg sem fordul az oktatásirányítók fejében, hogy a diákok a gimnáziumi érettségi után tanuljanak szakmát. A melós maradjon buta. A szakgimnáziumi érettségivel pedig ne ámítsák a szülőket, diákokat" - fogalmazott Galló Istvánné. Az érdekvédő szerint mindez a felsőoktatásra is rányomja a bélyegét, ami a jelentkezési adatokon is jól látszik. A legújabb számok szerint 105 868-an jelentkeztek egyetemre, főiskolára, hatezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban (2016-ban 111 219-en). A múlt év azonban kiemelkedő volt a korábbiakhoz képest, a felvételizők száma 2015-ben, 2014-ben is 105-106 ezer körül mozgott. A mélypont 2013-ban volt, ekkor 95 ezren próbáltak meg bekerülni a felsőoktatásba, míg 2012-ben 110 ezren, 2010-2011-ben pedig 140 ezren.

Ugyanilyen drasztikus csökkenés figyelhető meg a felvett hallgatók számában: míg 2010-ben és 2011-ben is 98 ezren nyertek felvételt, 2016-ban már csak 75 ezren. Vagyis 2011 és 2016 között 23 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból. Ha valóban bevezetik a kötelező középiskolai felvételit, s központilag szabják meg, mennyien mehetnek gimibe, továbbá a korábbi ígéretükhöz híven középfokú nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit, a hallgatók számának további jelentős csökkenése várható.

Megszüntetnék a felső tagozatokat
A kormány tízmilliárd forintot szán iskolabuszok beszerzésére, amelyek kistelepülésekről viszik majd a felsősöket a jól felszerelt térségi vagy városi iskolákba - idézte Palkovics Lászlót a hirado.hu. Bár a cikkből nem derült ki, az oktatási államtitkár mivel indokolta a felsősök buszoztatását, az csak egyet jelenthet: azt, hogy a kormány megvalósítja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak bezárásával kapcsolatos tervét. Még 2015 nyarán írt arról a vs.hu, hogy egy birtokukba került előterjesztés szerint több kisiskola felsőseit körzeti központokba terelnék. Úgy tudni, elsősorban a 150 tanulólétszám alatti iskolákat akarják körzetesíteni, illetve a Klik mintegy 180 intézményt keresett meg azzal, hogy "befogadóiskolát" csinálna belőlük, így körülbelül ennyi központra lehet számítani. Mindezt az iskolarendszer racionalizálásával magyarázták. Az érdekvédelmi szervezetek szerint ezzel a felső tagozatokon tanító pedagógusok elveszíthetik munkájukat, a Pedagógusok Szakszervezete számításai szerint akár 2800 álláshely is megszűnhet.

Szerző

János mégis aláírta

Publikálás dátuma
2017.04.10. 23:50
Orbán és hű tollhordozója. Áder gyorsan megszolgálta a másodszori megválasztást FOTÓ: NÉPSZAVA
Sok tízezer ember követelése, a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére Áder János köztársasági elnök (ahogyan várható volt) zöld jelzést adott a felsőoktatási törvény módosításának. Az államfő nem ért egyet azokkal, akik szerint ezzel ellehetetlenül a CEU működése. Ugyanakkor a „jó szándék” jegyében tárgyalásokra kéri a kormányt.

Fokozódó külföldi nyomás?

Egy nappal a lex CEU miatt megtartott több tízezres tömegtüntetés után már az Egyesült Államok gyakorol nyomást az Orbán-kormányra az ügyben: Magyarországra érkezett Hoyt Brian Yee, a washingtoni külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Közben Brüsszelben, a Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppártban sem múlik a feszültség.

Egynapos látogatásra érkezett hétfőn Magyarországra Hoyt Brian Yee, a washingtoni külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára – erősítette meg lapunknak a budapesti amerikai nagykövetség szóvivője, Richard Damstra. Az amerikai helyettes államtitkár kormányzati illetékesekkel tárgyalt, megbeszélésein a Közép-európai Egyetem (CEU) jövője miatti aggodalmát tolmácsolta. A magasrangú amerikai diplomata a CEU vezetésével és civil szervezetek képviselőivel is találkozott. A megbeszélések zárt ajtók mögött folytak, a diplomata tényfeltáró megbeszéléseit követően ma elutazik Budapestről.

Hoyt Bryan Yee karrierdiplomata, 2013-ban még Barack Obama nevezte ki, előzőleg Zágrábban helyettes misszióvezetőként szolgált, Kabulban, Thesszalonikiben, Podgoricában is dolgozott, 1999 és 2001 között, még Clinton idejében a nemzetbiztonsági tanács európai igazgatója volt. Hoyt Yee jól tájékozott a magyarországi helyzetről, 2014-ben tárgyalásokat folytatott Budapesten, 2015 májusában a washingtoni kongresszus európai és eurázsiai biztonságpolitikai kihívásokkal foglalkozó albizottságának meghallgatásán ő tolmácsolta a washingtoni kormányzat aggályait magyar ügyekben. „Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett szövetségese, barátja és partnere Magyarországnak, számos területen erős az együttműködés, de a legjobb barátoknak is vannak nézeteltéréseik” - mondta. Felszólalásában emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok már többször szót emelt a magyar kormány lépései, a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése, az intézmények függetlenségének aláásása miatt, aggodalmát fejezte ki a nem kormányzati szervezetek ellni fellépés, a sajtószabadság gyengülése miatt.

A kormány nemcsak áll elébe, hogy amerikai megbízottak érkezzenek Magyarországra a CEU miatt, hanem kifejezetten pozitív hozzáállásnak tartja ezt – legalábbis ezt mondta a külügyminiszter rögtönzött sajtótájékoztatón. A magyar kormány mindenkinek rendelkezésére áll, ha a jogszabály-módosításokkal kapcsolatban információra van szüksége – mondta Szijjártó, hozzátéve: azzal nehéz mit kezdeni, ha valaki előbb mondja ki az ítéletet, és utána kérdez. Arra a kérdésre, hogy külgazdasági és külügyminiszterként "csak" tanácsadókkal tárgyalt az Egyesült Államokban, míg a CEU rektorát többen is fogadták, Szijjártó Péter megdöbbenésének adott hangot, hogy "konkrét tényeket is letagadnak". Amikor legutóbb Washingtonban járt, az Iszlám Állam elleni koalíció ülésén, az amerikai külügyminisztérium második emberével tárgyalt - mondta.

Hétfő este spontán tüntetés kezdődött Áder János hivatalánál, a Várban. Az erről szóló beszámolónkat itt olvashatja.

Szerző

János mégis aláírta

Publikálás dátuma
2017.04.10. 23:50
Orbán és hű tollhordozója. Áder gyorsan megszolgálta a másodszori megválasztást FOTÓ: NÉPSZAVA
Sok tízezer ember követelése, a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére Áder János köztársasági elnök (ahogyan várható volt) zöld jelzést adott a felsőoktatási törvény módosításának. Az államfő nem ért egyet azokkal, akik szerint ezzel ellehetetlenül a CEU működése. Ugyanakkor a „jó szándék” jegyében tárgyalásokra kéri a kormányt.

Fokozódó külföldi nyomás?

Egy nappal a lex CEU miatt megtartott több tízezres tömegtüntetés után már az Egyesült Államok gyakorol nyomást az Orbán-kormányra az ügyben: Magyarországra érkezett Hoyt Brian Yee, a washingtoni külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Közben Brüsszelben, a Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppártban sem múlik a feszültség.

Egynapos látogatásra érkezett hétfőn Magyarországra Hoyt Brian Yee, a washingtoni külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára – erősítette meg lapunknak a budapesti amerikai nagykövetség szóvivője, Richard Damstra. Az amerikai helyettes államtitkár kormányzati illetékesekkel tárgyalt, megbeszélésein a Közép-európai Egyetem (CEU) jövője miatti aggodalmát tolmácsolta. A magasrangú amerikai diplomata a CEU vezetésével és civil szervezetek képviselőivel is találkozott. A megbeszélések zárt ajtók mögött folytak, a diplomata tényfeltáró megbeszéléseit követően ma elutazik Budapestről.

Hoyt Bryan Yee karrierdiplomata, 2013-ban még Barack Obama nevezte ki, előzőleg Zágrábban helyettes misszióvezetőként szolgált, Kabulban, Thesszalonikiben, Podgoricában is dolgozott, 1999 és 2001 között, még Clinton idejében a nemzetbiztonsági tanács európai igazgatója volt. Hoyt Yee jól tájékozott a magyarországi helyzetről, 2014-ben tárgyalásokat folytatott Budapesten, 2015 májusában a washingtoni kongresszus európai és eurázsiai biztonságpolitikai kihívásokkal foglalkozó albizottságának meghallgatásán ő tolmácsolta a washingtoni kormányzat aggályait magyar ügyekben. „Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett szövetségese, barátja és partnere Magyarországnak, számos területen erős az együttműködés, de a legjobb barátoknak is vannak nézeteltéréseik” - mondta. Felszólalásában emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok már többször szót emelt a magyar kormány lépései, a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése, az intézmények függetlenségének aláásása miatt, aggodalmát fejezte ki a nem kormányzati szervezetek ellni fellépés, a sajtószabadság gyengülése miatt.

A kormány nemcsak áll elébe, hogy amerikai megbízottak érkezzenek Magyarországra a CEU miatt, hanem kifejezetten pozitív hozzáállásnak tartja ezt – legalábbis ezt mondta a külügyminiszter rögtönzött sajtótájékoztatón. A magyar kormány mindenkinek rendelkezésére áll, ha a jogszabály-módosításokkal kapcsolatban információra van szüksége – mondta Szijjártó, hozzátéve: azzal nehéz mit kezdeni, ha valaki előbb mondja ki az ítéletet, és utána kérdez. Arra a kérdésre, hogy külgazdasági és külügyminiszterként "csak" tanácsadókkal tárgyalt az Egyesült Államokban, míg a CEU rektorát többen is fogadták, Szijjártó Péter megdöbbenésének adott hangot, hogy "konkrét tényeket is letagadnak". Amikor legutóbb Washingtonban járt, az Iszlám Állam elleni koalíció ülésén, az amerikai külügyminisztérium második emberével tárgyalt - mondta.

Hétfő este spontán tüntetés kezdődött Áder János hivatalánál, a Várban. Az erről szóló beszámolónkat itt olvashatja.

Szerző