Elégedett lehetett Donald Trump, hivatalba lépése óta első egyértelmű győzelmét szállította neki a washingtoni szenátus. Eddig csak a kudarcok sorakoztak: a képviselőházban elbukott az Obamacare felszámolását célzó egészségügyi reformterv, a bíróságok leállították az elnök muszlim beutazási tilalmi rendelkezését. Több vizsgálat is folyik az elnök emberei ellen, összejátszottak-e Oroszországgal a tavalyi kampányban.
Trump Twitteren végre lelkendezhetett: „Neil Gorsuch kiváló bíró lesz. Büszke vagyok rá!” – írta a voksolás után. A republikánus többségű szenátusban 54 igen, 45 nem szavazattal erősítették Trump bírójelöltjének kinevezését. Csupán három, konzervatív államban szolgáló demokrata szenátor, a nyugat-virginiai Joe Manchin, az észak-dakotai Heidi Heitkamp és az indianai Joe Donnelly támogatta Neil Gorsuch jelölését. Utoljára negyedszázada, Charles Thomas bíró kinevezését szavazták meg ilyen szoros arányban.
Hamarosan kiderül, Neil Gorsuch bíró hol helyezkedik majd el a kilenc tagú taláros testületen belül – írta a Washington Post. Egy héten belül meghallgatást tart a legfelsőbb bíróság a fegyverlobbi által benyújtott két fellebbezési ügyben. Döntés előtt áll egy ügy, amelyben esküvőszervezők megtagadták a szolgáltatás nyújtását azonos nemű párok esküvőjéhez. S előbb-utóbb a legfelsőbb bíróság elé kerül a hat muszlim állam polgáraira kirótt beutazási tilalom kérdése. Április utolsó hetében 13 ügyet tárgyalnak, Gorsuch még nem mindegyikben foglalhat állást.
Több mint egy évig folyt a hadakozás a szenátusban, amely tavaly első alkalommal tagadta meg egy hivatalban lévő elnöktől, Barack Obamától, hogy (újabb) bírót küldhessen a legfelsőbb bíróságba. Tavaly februárban váratlanul elhunyt Antonin Scalia, a bíróság egyik legkonzervatívabb tagja, s Obama egy mérsékelt, középutas bírót, Merrick Garlandot jelölte a helyére. A szenátus még csak vitára sem bocsátotta a jelöltet. Garland kinevezésével ugyanis a liberális bírák javára billent volna az egyensúly. Ennek azért van nagy jelentősége, mivel a legfelsőbb bíróság hozhat végső soron döntést egy sor vízválasztó társadalmi kérdésben, egyebek mellett az abortusz, a melegházasság, a fegyvertartás korlátozása vagy a rekreációs droghasználat ügyében. A tavalyi elnökválasztás egyik fő tétje az volt, demokrata vagy republikánus elnök jelölhet-e új bírót a 9 tagú bírói testületbe. Trump meglepetésszerű győzelmével ez a kérdés eldőlt.
Trump arról a listáról választott bírójelöltet, amelyet még a kampány idején két konzervatív szervezet, a Heritage Foundation és a Federalist Society állított össze. Nem középutas bírót választott, aki az ellenzéki demokratáknak elfogadhatóbb lehetett volna. Igaz, Gorsuch szakmailag megkérdőjelezhetetlen, elismert, Scaliához közelálló nézeteket valló jogász, aki az amerikai alkotmány betű szerinti értelmezésének híve. Gorsuch 1993-1994-ben Anthony Kennedy mellett írnokoskodott a legfelsőbb bíróságban, így először fordul elő, hogy egy bíró és volt tanítványa együtt szolgálhatnak a testületben. A bíró két évet szolgált George W. Bush igazságügyi minisztériumában, államtitkár-helyettesként. Legutóbb a coloradói fellebbviteli bíróság bírájaként tevékenykedett. Egyik legtöbbet bírált ítéletében egy iskolaszék javára ítélt egy autista diákkal szemben. A jelölési vitában emiatt sajnálkozását fejezte ki.
Gorsuch kinevezésével csupán helyreáll a 2006 óta létező status quo, a konzervatív többség a legfelsőbb bíróságban. A taláros testület ennek ellenére is elutasított több, az abortusz jogát tagadó keresetet, történelmi döntést hozott a melegházasságok engedélyezéséről, s épp a George W. Bush által kinevezett John Roberts főbíró voksával utasította el az Obamacare elleni kihívásokat. Gorsuch korábbi mentora, Anthony Kennedy bíró gyakorta a mérleg nyelvének szerepét játssza a kritikus döntéseknél, hol a liberális, hol a konzervatív oldalnak adva igazat. Ám a visszavonulás gondolatát fontolgatja, s ha lelép a színről, akkor Trumpot már semmi nem akadályozza, hogy keményen konzervatív bírót nevezzen ki, évtizedekre bebetonozva a taláros testület irányultságát.