Hamar Zsolt: Kocsis a mesterem, mentorom, példaképem volt

Publikálás dátuma
2017.04.11. 07:47
Az új zeneigazgató szerint Kocsis Zoltán helyébe nem léphet senki FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Érték és élmény aránya jelöli ki a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) útját, mondja Hamar Zsolt, az együttes új zeneigazgatója, akivel örökségről, célokról, jövőről – és Kocsis Zoltánról beszélgettünk.

– Mi volt az első gondolata, amikor felkérték a NFZ zeneigazgatói posztjára?

– Hogy nem vállalom.

– Miért?

– Nekem Kocsis a mesterem, mentorom, példaképem volt, de annál sokkal több. Az én egész zenei világlátásomat jellemző koordinátarendszer origója. Mindig mindent hozzá hasonlítok, viszonyítok. Ez a zenekar, ez a pozíció – ez ő. Nem gondolhatom, nem is akarom gondolni, hogy a helyébe tudnék lépni.

– Hogyan lett a visszautasításból kinevezés?

– Többször megkérdeztek, én pedig visszakérdeztem: mi a cél? Mi a feladat? Ha Zolit pótolni, akkor nem vállalom. Ha az ő örökségét minél inkább tiszteletben tartva, ápolva valami újat alkotni, akkor kezdjünk el beszélgetni. Ha vannak közös pontok az én elképzeléseim, a zenekaré és a fenntartóé között, próbáljuk meg.

– Beszélt valaha Kocsis Zoltánnal az ő utódlásáról?

– Soha. Zoli nem akart meghalni. Nem akarok azok közé tartozni, akik melldöngetve bizonygatják, hogy ők voltak az egyetlen barátai. Noha ő egy levelében engem barátjának nevezett, én mindig is mester és tanítvány viszonyként éltem ezt meg, akkor is, amikor ő a legőszintébb, legegyenesebb kollegialitással közelített hozzám. Zoltán tele volt tervekkel, álmokkal: olyan koncertprogramokat állított össze, amelyekbe sok, korábban általa nem vezényelt mű került. A halála pillanatáig fejlesztette magát.

– Az évadokon átívelő tervet megtartja?

Természetes, hogy vannak ilyenfajta, évadokon átívelő ciklusok, zenekarfejlesztési programok, ezek mindenképpen kellenek. Bizonyos szerzőket, műveket játszani kell, nem csak azért, mert a hallgató hálás érte, hanem mert a zenekar attól fejlődik. Beethoven például központi helyen áll a zenekari játék időskáláján: segítségével korábbi és későbbi korszakok zenéje is jobban játszható. Aztán vannak a személyes súlypontok: amely szerzőkkel nekem magamnak van közlendőm. Nem tartom bűnnek, ha adok nekik egy esélyt. Ilyen például Bartók.

– Gondolom, sejti, mi a következő kérdésem…

– Persze: hogy Zoli minden idők legnagyobb Bartók-interpretátora volt, miként lehet utána folytatni? Emberi és szakmai okokból mi most egy évig nem játszunk Bartókot. A gyászév arra is jó, hogy egy kicsit kimenjen belőlünk az, ami ő volt, s utána kicsit máshogyan, az általa lefektetett alapokon játsszunk Bartókot. Ezt ő is így várná el, azt hiszem. Zoltán tiltakozna a leghevesebben, ha megpróbálnánk utánozni. Azon pedig, hogy az NFZ-ből Kocsis Zoltán Emlékzenekart csináljunk, valószínűleg nagyon nevetne.

– Mi a helyzet a Bartók-összkiadással?

– Ebben nem én döntök, de elfogadom majd a döntést. Az én véleményem az, hogy befejezetlensége ellenére ez egy nagyon komplex és komplett művészi egész, amit most nem kell folytatni.

– Miért nem reagál, reagált a kinevezése körüli vitára, felhajtásra?

Nem akarom az esetleges reakcióimmal hitelesíteni ezeket az akciókat. Nekem egy feladatom van: tenni a dolgomat, lehetőleg jól. Ha sikerül, akkor ezek a rosszízű, bántó szándékú megjegyzések okafogyottakká válnak. A következő évaddal kapcsolatban rengeteg feladatunk van: arra szeretnénk koncentrálni.

– Idő előtt jött el a Pannon Filharmonikusok éléről, de Németországban sem kívánta meghosszabbítani a szerződését. Nehéz embernek tartja magát?

– Számomra fontos értékek érdekében hajlamos vagyok harcolni. Máskor meg kompromisszumkész vagyok. Csapatjátékosnak tartom magamat, de szenvedélyes művésznek is. Nagyon jól tudom motiválni a körülöttem lévő embereket. Pontosan tudom, melyik döntésemet miért hoztam meg. Kifejezetten büszke vagyok például arra, hogy sem akkor, sem azóta nem vertem nagydobra, miért jöttem el Pécsről. Nem piszkítottam a fészekbe, amelyben tíz éven át hittem és az otthonom volt. Felvállaltam, hogy még a közvetlen kollégáim nagy részének sincs halvány gőze sem a miértemről.

– Nem túl kockázatos ez a kinevezés az ön karrierje szempontjából?

– Ez utólag dől majd el. Nem lehet úgy nekikezdeni egy hangversenynek, hogy én most minden idők legjobb Beethoven V. szimfóniáját fogom vezényelni. Jól és hitelesen kell. Ha a hallgatók közül bárki is azt gondolja, hogy ez minden idők legjobbja volt, akkor örülök. Ha szimplán jónak mondják, annak is. Ha borzalmasnak, el kell gondolkodnom, igaz-e.

– Emberileg mit jelent önnek ez a feladat?

– Én ezt a zenekart huszonöt éve ismerem. Kisdiákként nem Led Zeppelin-plakát volt az ágyam fölött, hanem az Állami Hangversenyzenekaré. A mai napig el tudom sorolni az 1985-ös ÁHZ tagságát. Konzisként mindig piros betűs ünnep volt, amikor a Zeneakadémián az ÁHZ játszott. Ez például belejátszott a döntésembe. Eléggé óvatosan kezdtem amúgy hozzá: megkérdeztem a muzsikusokat, mit gondolnak erről. Jó visszajelzéseket kaptam, ez is erőt adott.

– A tervek egyike a külföldi jelenlét erősítése. Mennyire eladhatók ma a magyar zenekarok?

– Ez országonként más. Van, ahol szinte önmagában az, hogy Magyarországról jövünk, belépőkártya. Máshol olyan gazdag belső zenei kínálattal élnek, hogy nehéz külföldiként bekerülni. A nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest van egyfajta bezárkózás, befelé fordulás, erősödő, részben jó, részben rossz kulturális nacionalizmus. Ez érthető történelmi periodicitás: a nagy nyitás után a belső értékeinkre koncentrálunk. De van egy művészi és üzleti értelemben vett stratégiánk arra, hogyan hódítsuk meg a világot.

– Operaénekeseknél néha igazságtalanul sokat számít a csomagolás. Így van ez a zenekarok esetében is?

– Igen és nem. Igen, mert a kommunikáció a közönséggel, a szakmával vagy éppen a fenntartóval nagyon fontos. Épp ezért jól kell becsomagolnunk magunkat. És nem, mert fordítva is igaz: hiába lenne kiváló a csomagolás, csak az önmagában nem lenne elég. Ideális esetben a termék filozófiája és a termék eladásának filozófiája harmóniában van. A mi hármas jelszavunk: érték, élmény, arány. Ennek a zenekarnak a történelmében van három meghatározó karmester-egyéniség: Kocsis Zoltán, Kobajasi Kenicsiro, Ferencsik János. Ezzel a hármas szlogen is érthetővé válik: a kérlelhetetlen törekvés az értékteremtésre, amely Kocsist jellemezte; az őszinte és tiszta élményre törekvés, ami Kobajasit, és a Ferencsik által képviselt klasszikus arányok. Van mire építkeznünk.

Névjegy
Hamar Zsolt Liszt Ferenc-díjas karmester. Budapesten született 1968. október 25-én. Zeneszerzőként diplomázott a Zeneakadémián. Dolgozott Lorin Maazel asszisztenseként, 1997 őszén – Kocsis Zoltán meghívására – az NEFZ első állandó karmestere lett. 2000-től 2009-ig a pécsi Pannon Filharmonikusok zeneigazgatója, később a zürichi operaház karmestere és a Hesseni Állami Színház főzeneigazgatója.

Erdogan szerint összeomlik Európa

"Európa fizetni fog azért, amit tett. Ha Isten is úgy akarja, akkor az Európai Unió problémája újra terítékre kerül április 16. után", mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök Izmirben vasárnap egy választási kampánygyűlésen.

Mint ismert, április 16-án, vasárnap rendezik meg Törökországban az elnöknek gyakorlatilag teljhatalmat biztosító alkotmánymódosító referendumot. Erdogan nem pontosította mire is gondol, országa több évtizede akadozó uniós integrációja, vagy a jogállam ellenes ankarai lépések miatt ugyancsak elakadt schengeni vízummentesség kérdésére, avagy a kampány során elhatalmasodott feszültségekre az EU-val illetve annak olyan tagországaival, mint Németország és Hollandia.

A török államfő, aki az utóbbi hetekben sorra nácizta le a kampánygyűléseit nem engedélyező uniós országok vezetőit, vasárnapi beszédében újra bírálta az Európai Uniót. Ugyanakkor azt is megismételte, ha az ankarai parlament megszavazza a halálbüntetés újbóli bevezetését, ő hezitálás nélkül aláírja a jogszabályt. Márpedig a halálbüntetés bevezetése eleve lehetetlenné teszi Törökország uniós integrációját, hiszen nem lehet EU-tag olyan ország, amely nem törülte el azt. Erdogan kampánybeszédében az Oszmán Birodalomban a 19 században használt fogalmakat elevenítette fel, jegyezte meg az AFP hírügynökség, többek között Európa összeomlását vizionálta és beteg emberhez hasonlította.

A török központi választási bizottság hétfőn közölte a külföldi szavazatok adatait. A külföldön élő török állampolgárok április 9-ig adhatták le voksaikat. A bizottság közölte, 1,2 millióan éltek szavazati jogukkal (külföldön 3.9 millió török választó él). A közlemény szerint 57 ország 120 szavazóhelyiségében voksolhattak a törökök, a határátkelőknél felállított szavazóhelyiségek mindvégig üzemelni fognak. A külföldiek először a 2014-es elnökválasztáson voksolhattak, akkor a részvételi arányuk 8 százalékos volt , a 2015 novemberi parlamenti választáson viszont már meghaladta a 40 százalékot, több mint egymillióan voksoltak akkor is. Ezúttal is legtöbben Németországban éltek a lehetőséggel, több mint 600 ezren.

Szerző

Erdogan szerint összeomlik Európa

"Európa fizetni fog azért, amit tett. Ha Isten is úgy akarja, akkor az Európai Unió problémája újra terítékre kerül április 16. után", mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök Izmirben vasárnap egy választási kampánygyűlésen.

Mint ismert, április 16-án, vasárnap rendezik meg Törökországban az elnöknek gyakorlatilag teljhatalmat biztosító alkotmánymódosító referendumot. Erdogan nem pontosította mire is gondol, országa több évtizede akadozó uniós integrációja, vagy a jogállam ellenes ankarai lépések miatt ugyancsak elakadt schengeni vízummentesség kérdésére, avagy a kampány során elhatalmasodott feszültségekre az EU-val illetve annak olyan tagországaival, mint Németország és Hollandia.

A török államfő, aki az utóbbi hetekben sorra nácizta le a kampánygyűléseit nem engedélyező uniós országok vezetőit, vasárnapi beszédében újra bírálta az Európai Uniót. Ugyanakkor azt is megismételte, ha az ankarai parlament megszavazza a halálbüntetés újbóli bevezetését, ő hezitálás nélkül aláírja a jogszabályt. Márpedig a halálbüntetés bevezetése eleve lehetetlenné teszi Törökország uniós integrációját, hiszen nem lehet EU-tag olyan ország, amely nem törülte el azt. Erdogan kampánybeszédében az Oszmán Birodalomban a 19 században használt fogalmakat elevenítette fel, jegyezte meg az AFP hírügynökség, többek között Európa összeomlását vizionálta és beteg emberhez hasonlította.

A török központi választási bizottság hétfőn közölte a külföldi szavazatok adatait. A külföldön élő török állampolgárok április 9-ig adhatták le voksaikat. A bizottság közölte, 1,2 millióan éltek szavazati jogukkal (külföldön 3.9 millió török választó él). A közlemény szerint 57 ország 120 szavazóhelyiségében voksolhattak a törökök, a határátkelőknél felállított szavazóhelyiségek mindvégig üzemelni fognak. A külföldiek először a 2014-es elnökválasztáson voksolhattak, akkor a részvételi arányuk 8 százalékos volt , a 2015 novemberi parlamenti választáson viszont már meghaladta a 40 százalékot, több mint egymillióan voksoltak akkor is. Ezúttal is legtöbben Németországban éltek a lehetőséggel, több mint 600 ezren.

Szerző