Bezáró erőművet venne az MVM

Az európai villamosenergia-ipari társaságokat tömörítő Eurelectric a múlt héten közzétette: tagvállalatai 2020 után nem építenek új szénerőművet; a szervezet tagja az állami MVM Magyar Villamos Művek is - hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország. A környezetvédő szervezet ezt annak kapcsán hangsúlyozza, hogy az MVM többször szóba került a széntüzelésű Mátrai Erőmű vevőjelöltjeként. Már csak azért is, mert a hazai áramtermelés második legnagyobb szereplőjének számító társaság negyedét jelenleg is tulajdonolja. Ráadásul - mint azt lapunk elsőként megírta - a német tulajdonosok most épp árulják az erőmű részvénytöbbségét. Szakemberek ennek kapcsán arra emlékeztetnek: noha a Mátrai Erőmű blokkjait a 2020-as években sorra be kell zárni, továbbra is asztalfiókban hever egy, jelenlegi mérete több mint felét kitevő, 500 megawattos fejlesztés. Reményeik szerint az új tulajdonos ezt sikerrel fogadtathatja el a kormánnyal. Az Orbán-kabinet álláspontja ködös. Miközben a hatályos energiastratégia továbbra is egyik fő fejlesztési irányként hivatkozik a szénre, Aradszki András energiaügyi államtitkár a Párizsi Klímaegyezmény aláírására hivatkozva szénmentes jövőt ígér. Bonyolítja a képet, hogy Magyarország támogatja a szénbánya-bezárások elleni lengyel terveket - így Lengyelország alá se írta az Eurelectric-nyilatkozatot -, ráadásul Donald Trump új amerikai elnök is szénreneszánszot hirdetett.

A WWF lehetséges vevőjelöltként tekint a - gázalapú - Budapesti Erőművet már megvásárló cseh EP Holdingra is. Ám szerintük ez a befektető "nem arról híres, hogy új erőműveket épít, hanem arról, hogy életciklusuk végén járó szénerőműveket vásárol meg és facsar ki".

Lapunk kérdezte az MVM-et a Mátrai Erőművel kapcsolatos elképzeléseiről. Ám csak annyit üzentek, hogy a Mátrai Erőművel kapcsolatos sajtóinformációkat nem kívánják kommentálni. Korábban Csiba Péter elnök-vezérigazgató nem tagadta az erőműtársaság iránti érdeklődésüket.

Szerző

Minden nap Orbánról olvas a Néppárt vezére

Publikálás dátuma
2017.04.11. 07:07
Forrás: Facebook/Manfred Weber
"Tisztelt Manfred Weber elnök úr! A Magyarországon tapasztalt helyzet, valamint a Közép-Európai Egyetem (CEU) politikailag motivált ellehetetlenítése kapcsán a Twitter-oldalán azt írta: ’a gondolat, a kutatás és a szólás szabadsága alapvető részei az európai identitásnak’, amelyet a ’Néppárti frakció minden áron meg fog védelmezni’. Azóta eltelt immár 5 nap és mi még mindig nem tudjuk, hogy az Európai Néppárt képviselőcsoportja még mindig védelmezi-e az egyre autoriterebb Orbán Viktort és a Fidesz-kormányt, amely nyíltan semmibe veszi mind az európai, mind pedig a kereszténydemokrata értékeket. Itt az ideje az egyenes beszédnek és annak, hogy kizárják soraik közül azokat, akik elárulják az európai közösségünket. Többet kell tennie egyszerű Twitter-üzenetek írásánál. Cinkos, aki néma". Ezt a levelet küldi el az Európai Néppárt EP-frakciója német elnökének, Manfred Webernek már ötödik napja újra és újra Ujhelyi István. 

Az MSZP EP-képviselője ugyanakkor nemcsak Webernek, hanem valamennyi - összesen 751 - uniós honatyának, s azok asszisztenseinek is elküldi levelét, így ez az üzenet az elmúlt napokban több ezer embert ért el, s részévé is lett az uniós közbeszédnek.

Ujhelyi célja éppen ez volt, így az MSZP alelnöke örömmel konstatálta, hogy kezdeményezéséhez szinte azonnal csatlakozókra is lelt. Ilyen például Isabella De Monte olasz szociáldemokrata képviselő, aki máris elküldte a levelet a saját nevében Webernek és a többieknek. De az Ujhelyi-stábhoz érkezett levél Silvia Costától, a kulturális bizottság olasz tagjától is, aki szintén támogatólag nyilatkozott. Kérdésünkre a szocialista EP-képviselő azt is elmondta: nem nevezheti meg, mert erre nem hatalmazták fel az érintettek, de jött egyetértő, támogató üzenet néppárti EP-képviselőtől is, sőt, meglepetésre egy német ECR-es (konzervatív) képviselő asszisztenseitől is kaptak levelet, amelyben azt írták: "ez az, csak így tovább!"

Manfred Weber egyelőre nem reagált, s valószínűsíthető, hogy nem is fog nyilvánosan színt vallani addig az ülésig, amelyen a Fidesz uniós pártcsaládja az Orbán-kormány antidemokratikus lépéseit, illetve a magyarországi demokratikus rendszer állapotát föltárni kívánó uniós monitoring vizsgálat megindításának lehetőségét vitatják meg. Ugyanakkor - mint megírtuk - Weber példátlan módon írt a lex CEU kapcsán a Twitteren, eddig ugyanis nyilvánosan soha, semmilyen módon nem kritizálta Orbán Viktor és kormánya teljesítményét. Ezt követően ugyan a magyar miniszterelnök egy levélben "óvatosságra intette" a Néppárt képviselőcsoportjának fejét, ám addigra már egyértelművé vált: hiába próbálta meg félrevezetni, és a "Soros-propaganda" számlájára írni a magyar és nemzetköz közfelháborodást a Fidesz, uniós pártcsaládjában ezt már nem veszik be. A belső, alapvetően nem a nyilvánosságnak szánt viták nyomán a Néppárt április 29-én elnökségi ülésen foglalkozik a Fidesz-KDNP-vel. A pártcsalád szóvivője szerint, ha Magyarországon így mennek tovább a dolgok, az asztalra kerülhet az atombombaként emlegetett "7-es cikkely" is, ami komoly szankciókhoz vezethet.

"Emlékeztetni kell Magyarországot és vezetőit"
A La Libre Belgique belga napilap internetes kiadása Claude Rolin kereszténydemokrata, néppárti, európai parlamenti képviselő véleménycikkét közölte a magyar miniszterelnökről. Rolin úgy vélekedik, hogy Orbán Viktornak "rövid a memóriája", mert a bevándorlás megfékezésére kerítést épített a magyar-szerb határra, elfelejtve azt, hogy más időkben ugyanúgy menekültek emberek, csaknem 200 ezer magyar Nyugatra az elnyomás elől 1956-ban, vagy amikor Európa lebontotta a vasfüggönyt 1989-ben. Akkor is ezt gondolhatná az ember, amikor "a miniszterelnök a halálbüntetés visszaállítását emlegeti, miközben Magyarország ratifikálta az Európa Tanács emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat biztosító egyezményét" - fogalmazott a politikus.
Claude Rolin szerint erre enged következtetni az is, hogy a civil szervezeteket, a független sajtót és legutóbb az egyetemek működését is fenyegetés éri, úgy mint a Soros György alapította Közép-európai Egyetemet. Úgy vélte: mindezen okok miatt az Európai Unió szerződésének hetedik cikke szerinti eljárással emlékeztetni kell Magyarországot és vezetőit arra, hogy minden szövetség kötelezettségekkel jár, nincs kivétel az Európai Unió által védelmezett alapvető jogok tiszteletben tartása alól. A képviselő úgy vélekedett, a magyar hatóságok önként az Európai Unió - amelynek megtagadják alapértékeit - perifériájára helyezték magukat, és ezáltal annak az európai dezintegrációnak a malmára hajtják a vizet, amelynek a saját állampolgáraik lehetnek az első áldozatai - vélekedett a szerző.

Szerző
Frissítve: 2017.04.11. 11:33

Eltűnt húszezer egyetemista

Publikálás dátuma
2017.04.11. 07:06
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Miközben mindenki a CEU-botrányra figyel, a kormány azt tervezi, hogy bevezeti a kötelező középiskolai felvételit, központilag szabályozná a felvehető diákok számát, és felvetődött az is, megszüntetik a kistelepülési iskolák felső tagozatát. Mindez tovább csökkentheti a diákok továbbtanulási esélyeit, pedig már most is katasztrofális a helyzet: több mint 20 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból az elmúlt hat évben, és egyre kevesebben jutnak el az érettségiig.

Nagyon rossz üzenet a szülőknek és a diákoknak a kötelező középiskolai felvételi bevezetése; azt jelenti, hogy a kormány szelektálni fog az iskolások között - vélekedett Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak elmondta: mindez az érettségizők számának további csökkenéséhez vezet majd, ami a felsőoktatásban is éreztetni fogja a hatását. "A cél az, hogy a mostaninál is kevesebb gyerek jusson be középiskolába, majd egyetemre. A kötelező felvételivel erősen rostálhatják a diákokat, ez nagyon káros lehet. Nem tudjuk, kivel egyeztettek minderről, a PSZ-szel, illetve a Pedagógusok Sztrájkbizottságával biztos, hogy nem" - fogalmazott az érdekvédő.

Galló Istvánné Palkovics László oktatási államtitkár azon nyilatkozatára reagált, amelyben bejelentette: 2019-től tennék kötelezővé a középiskolai felvételit, központilag szabnák meg, hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába. A tervekről már tavaly is szó volt, novemberben Lázár János kancelláriaminiszter nyilatkozott úgy, szerinte elkerülhetetlen a kötelező középiskolai felvételi. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy ez minden bizonnyal a felvételi rendszer szigorítását jelentené (központi felvételin - matekból és magyarból - már most is át kell esnie azoknak, akik gimnáziumba jelentkeznek).

Új elem, hogy a szakképzésben is megszabnák, mennyi diákot lehet felvenni, korábban erről nem volt szó. Az irány egyértelmű: míg a gimnáziumi férőhelyeket csökkentenék, a szakképzésben növelnék. A kormány eddig sem rejtette véka alá azon szándékát, hogy csökkentse a gimnáziumba kerülő tanulók számát, a szakképzésbe terelve őket. Ennek ellenére a legtöbben továbbra is gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, igaz, évről évre csökken azoknak a száma, akik eljutnak az érettségiig: tavaly 411 ezren jelentkeztek, 14 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben, illetve 18 ezerrel kevesebben, mint 2014-ben. 2010-hez képest pedig 10 százalékkal csökkent az érettségizők száma, ami hatalmas visszaesés.

Az érettségizők számának ilyen arányú csökkenését demográfiai adatok nem indokolják, ezt a minap Palkovics László is elismerte. Nagyban befolyásolhatja viszont a kormány egyik sokat bírált intézkedése, a tankötelezettség 16 évre csökkentése, illetve a felsőoktatási férőhelyek központi szabályozása is, ami a férőhelyek drasztikus megnyirbálásához vezetett (lényegében ugyanezt tervezik a közoktatásban). Központilag megszabnák a férőhelyek számát, szigorítanák a felvételit, akit pedig sehova sem vesznek fel, 16 éves korukig a Híd-programban teljesíthetik tankötelezettségüket.

"Az meg sem fordul az oktatásirányítók fejében, hogy a diákok a gimnáziumi érettségi után tanuljanak szakmát. A melós maradjon buta. A szakgimnáziumi érettségivel pedig ne ámítsák a szülőket, diákokat" - fogalmazott Galló Istvánné. Az érdekvédő szerint mindez a felsőoktatásra is rányomja a bélyegét, ami a jelentkezési adatokon is jól látszik. A legújabb számok szerint 105 868-an jelentkeztek egyetemre, főiskolára, hatezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban (2016-ban 111 219-en). A múlt év azonban kiemelkedő volt a korábbiakhoz képest, a felvételizők száma 2015-ben, 2014-ben is 105-106 ezer körül mozgott. A mélypont 2013-ban volt, ekkor 95 ezren próbáltak meg bekerülni a felsőoktatásba, míg 2012-ben 110 ezren, 2010-2011-ben pedig 140 ezren.

Ugyanilyen drasztikus csökkenés figyelhető meg a felvett hallgatók számában: míg 2010-ben és 2011-ben is 98 ezren nyertek felvételt, 2016-ban már csak 75 ezren. Vagyis 2011 és 2016 között 23 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból. Ha valóban bevezetik a kötelező középiskolai felvételit, s központilag szabják meg, mennyien mehetnek gimibe, továbbá a korábbi ígéretükhöz híven középfokú nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit, a hallgatók számának további jelentős csökkenése várható.

Megszüntetnék a felső tagozatokat
A kormány tízmilliárd forintot szán iskolabuszok beszerzésére, amelyek kistelepülésekről viszik majd a felsősöket a jól felszerelt térségi vagy városi iskolákba - idézte Palkovics Lászlót a hirado.hu. Bár a cikkből nem derült ki, az oktatási államtitkár mivel indokolta a felsősök buszoztatását, az csak egyet jelenthet: azt, hogy a kormány megvalósítja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak bezárásával kapcsolatos tervét. Még 2015 nyarán írt arról a vs.hu, hogy egy birtokukba került előterjesztés szerint több kisiskola felsőseit körzeti központokba terelnék. Úgy tudni, elsősorban a 150 tanulólétszám alatti iskolákat akarják körzetesíteni, illetve a Klik mintegy 180 intézményt keresett meg azzal, hogy "befogadóiskolát" csinálna belőlük, így körülbelül ennyi központra lehet számítani. Mindezt az iskolarendszer racionalizálásával magyarázták. Az érdekvédelmi szervezetek szerint ezzel a felső tagozatokon tanító pedagógusok elveszíthetik munkájukat, a Pedagógusok Szakszervezete számításai szerint akár 2800 álláshely is megszűnhet.

Szerző