Körösi Ivett;

lemondás;Észtország;tiszteletbeli konzul;Mall Hellam;

2017-04-12 07:03:00

Lemondott konzul: autokrata vezetés felé halad Magyarország

Huszonhárom év után a CEU elleni hadjárat miatt mondott le Magyarország tallinni tiszteletbeli konzulja. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével 2002-ben kitüntetett Mall Hellam magyarul mesélt akadémiai szabadságról, civilek vegzálásáról és orosz befolyásról.

- Jól ismeri Magyarországot, itt járt egyetemre, majd több mint húsz évig volt tiszteletbeli konzul. Gondolta volna, hogy Áder János köztársasági elnök végül aláírja a lex CEU-t?

- Mindenki, aki kiállt a CEU és a demokrácia mellett, remélte, hogy nem írja alá. De túl szép lett volna, ha így történik. Ez a politikai valóság… nagy csalódás.

- Személyes vagy szakmai döntés volt a lemondás? Tekintve, hogy a Soros György alapította Nyílt Észtország Alapítvány igazgatója.

- Személyes döntés volt. Nem is értesítettem a lépésemről a munkatársaimat az utolsó pillanatig. A magyarországi parlamenti vita volt számomra meghatározó. Az utolsó pillanatig naivan reméltem, hogy ez nem fog megtörténni. Nagyon a szívemre vettem, mert én is Magyarországon tanultam, és az akadémiai szabadság nagyon fontos. Az, hogy más szabadságjogok korlatozása mellett hozzányúltak az akadémiai szabadsághoz is, mutatja, hogy ország autokrata vezetés felé halad, s ez a demokrácia szempontjából nagyon rossz jel.

- A hétfőn kiadott közleményéből kiderült: nem ez volt az első kormányzati lépés, amely aggasztotta. Miért a CEU elleni támadás után döntött úgy, hogy lemond?

- Rossz érzés volt kritikusan szemlélni Magyarországot, és közben ellátni a tiszteletbeli konzuli feladatokat. Ez egy állandó belső vita volt az utóbbi években. Úgy látszik, hogy a kormány 2014-es ígéretei mind megvalósulnak. Pedig a politikában gyakran előfordul, hogy a választások előtt kiadnak különböző populista nyilatkozatokat, de utána változnak a dolgok. Magyarországon sajnos nem így történt, és a különböző – a sajtószabadság, és a civil szervezetek elleni – lépések azt eredményezték, hogy csak a pillanatot vártam, amikor meghozhatom a végleges döntést.

- A civil törvény az olyan szervezeteket akarja ellehetetleníteni, mint amelyet ön is vezet. Régóta dolgozik a civil szférában: milyen következményei lehetnek egy ilyen lépésnek?

- Nagyon súlyosak. Vannak más adminisztrációs, civilizált utak arra, ha az állam szeretne többet megtudni egy szervezetről. Ami Magyarországon történik, az nagyon hasonlít arra, ami Oroszországban zajlik. Ott is úgy nevezik azokat a szervezeteket, amelyek külföldről pénzt kapnak, hogy külföldi ügynök. Hihetetlen, hogy a mai világban, az EU-ban szóba kerülhet ilyen törvény.

- Az utóbbi időben voltak mélypontok a magyar-észt kapcsolatokban, miután 2014-ben Magyarország bezárta a tallinni magyar nagykövetséget. Gondolja, hogy a CEU elleni hadjárat – éveken át mintegy száz észt diák tanult az egyetemen -, és az ön válaszlépése negatívan érinti a két ország viszonyát?

- Nem hiszem, mert hivatalos szinten a kapcsolatok mérsékeltek. Az én döntésemtől azt hiszem nem nagyon fog változni semmi. De jogosan mondta, hogy a nagykövetség bezárása sokk volt. Abszolúte érthetetlen volt, hogy Magyarország gazdasági okokra hivatkozva bezárta a képviseletet. Ez nagyon rossz atmoszférát teremtett itt. Mert attól függetlenül, hogy mi történik hivatalos szinten, mi itt mindig nagy szimpátiát éreztünk a nyelvi rokonaink iránt. Valamivel mindig többet tudtunk Magyarországról, mint mások Európában. Ezt nagyra értékeltük, és minden észt tudatában volt és van annak, hogy van ez a titkos kapcsolatunk, ami összeköt bennünket. Ezért nagy pofon volt számunkra, amikor megtudtuk, hogy bezárják a magyar követséget. Képtelenek voltunk megérteni, hogy miért döntöttek így.