Merkel és Trump Szíriáról egyeztetett

Megbeszélést folytatott telefonon Angela Merkel kancellár és Donald Trump amerikai elnök a szíriai helyzetről - közölte kedden Steffen Seibert német kormányszóvivő.

A hétfő este folytatott megbeszélés témái között volt a Szíriában vegyi fegyverrel elkövetett támadás és az észak-koreai atomprogram ügye - áll a közleményben.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a kegyetlen vegyifegyver-támadásra adott érthető, elfogadható amerikai reakció után mindent meg kell tenni a szíriai helyzet politikai rendezésének céljával az ENSZ keretei között megindított folyamat előmozdításáért.

A kancellár aláhúzta, hogy "kulcsfontosságú az együttműködés Oroszországgal" a politikai átmenet elindítása érdekében. Az erőfeszítések célja a békés és stabil, valamint "Aszad nélküli" Szíria megteremtése, vagyis a béke helyreállítása és Bassár el-Aszad jelenlegi elnök távozása a hatodik éve polgárháború sújtotta közel-keleti arab ország éléről.

Az Egyesült Államok április 7-én hajnalban Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel csapást mért a szíriai Homsz egyik légibázisa ellen, megtorlásul a három nappal korábbi feltételezett vegyifegyver-támadásért, amelynek elkövetésével a damaszkuszi rezsimet vádolja.

Német kormányzati adatok szerint Washington előre értesítette Berlint a készülő támadásról. James Mattis amerikai védelmi miniszter személyesen tájékoztatta német kollegáját, Ursula von Leyent a tervezett akcióról, majd a védelmi miniszter és Christoph Heusgen, a kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója értesítette Angela Merkelt a küszöbönálló légicsapásról.

Szerző

Francia elnökválasztás - Le Pen és Macron az élen

Tizenkét nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt egyre bizonytalanabbnak tűnik a voksolás kimenetele, miután a felmérések szerint a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon beérte a harmadik helyen állon Francois Fillon konzervatív jelöltet, s csökkent a továbbra is az élen fej fej mellett haladó függetlenként induló Emmanuel Macronnak, a szocialista kormányzat volt gazdasági miniszterének és Marine Le Pennek, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökének az előnye. A választás favoritjának továbbra is Macron számít.

A legfrissebb felmérések szerint Jean-Luc Mélenchon a kampány kezdete óta közel 2 millió szavazóval növelte a táborát. A Kantar Sofres Intézetnek a Le Figaro című napilap számára készült tanulmánya szerint a radikális baloldali jelölt 18 százalékon áll és megelőzte a hetek óta 17 százalékon stagnáló Francois Fillont. Az élen továbbra is Macron és Le Pen áll 24 százalékkal, de mindketten visszaestek a három héttel ezelőtt mért 26 százalékoz képest. A L,Opinionway Intézetnek a Les Echos című gazdasági napilap megbízásából készült napi mérése szerint Le Pen vezet 24 százalékkal (-2 százalék), a 23 százalékon (-1 százalék) álló Macron előtt. Ez az intézet Fillonnak 19, Mélenchonnak 18 százalékot mért.

A friss felmérések legnagyobb tanulsága, hogy a hibahatárok és az élen állók támogatottságának csökkenő tendenciái miatt elviekben mind a négy jelöltnek esélye van bejutni a második fordulóba.

A Le Figarónak készült felmérés szerint amennyiben Macron és Le Pen jut be a május 7-i második fordulóba, a független jelölt 61 százalékkal győz a 39 százalékra mért radikális jobboldali jelölttel szemben. Fillon 55, Mélenchon pedig 57 százalékkal aratna győzelmet Le Pen felett, ha most rendeznék a második fordulót. Amennyiben Macron-Fillon párharc lesz a második fordulóban, Macront a jelenlegi állás szerint 66 százalékkal választanák államfőnek a franciák a 34 százalékot elérő Fillonnal szemben.

Mélenchon egyértelműen a szocialisták megválasztott jelöltje, Benoit Hamon visszaesésének köszönheti az előretörését, a két jelölt a kampány kezdete óta együttesen 25-26 százalékos támogatottságot élvez, egymástól szipkázzák el a szavazókat. Jóllehet Mélenchon célja a második fordulóba való bejutás, s ehhez az amerikai demokrata előválasztáson alulmaradt Bernie Sanders kampányából merít ihletet, elemzők arra emlékeztetnek, hogy a radikális baloldali jelölt a 2012-es kampányban is elérte a 17 százalékos támogatottságot, az első fordulóban azonban végül 11,7 százalékkal a 18 százalékot elérő Marine Le Pen mögött a negyedik helyen végzett.

A baloldali Libération és a jobboldali Le Figaro is úgy véli, hogy a választók nem annyira Mélenchon radikális programjához csatlakoznak, hanem a 65 éves, országosan ismert és népszerű, kiválóan vitázó, jó humorú és a korábbiaknál kevésbé agresszív politikus személyisége egyértelműen kiemelkedik a többi jelölt közül.

Mélenchon programjának fő elemei egyébként a fizetések átlagosan hat százalékos megemelése, a 35 órás helyett a 32 órás munkahét bevezetése, a 60 éves nyugdíjkorhatár visszaállítása, egy 100 milliárd eurós beruházási program beindítása, a mindenkinek teljesen ingyenes egészségügyi ellátás biztosítása, a munkanélküli segélyek összegének növelése, a fegyveripar és az energiaszolgáltatás államosítása, 60 ezer új tanári állás létrehozása, a kötelező járulékok 45-ről 49 százalékra emelése, a személyi jövedelemadó 90 százalékos sávjának bevezetése, vagyonadó megemelése, az európai szerződések felmondása és a NATO-ból való kilépés.

A Le Monde című napilap azt emelte ki, hogy a bizonytalanok közel negyven százalékos aránya és az elnökválasztáson várhatóan alacsony részvétel annak köszönhető, hogy sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudja dominálni a kampányt, sem a megválasztott jobboldali jelölt, Francois Fillon, sem a megválasztott szocialista jelölt, Benoit Hamon nem képes a saját táborát összefogni, és mindkettő választóit fokozatosan elszívják a szélsőséges erők, miközben a kampányt meghatározó radikalizmus önmagában is erősödik a társadalomban. A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével szemben pedig valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri. Ennek két ellentétesen kiemelkedő pólusa a magát a bal és jobboldal fölé helyező szuverenista Le Pen és az Európa-barát Macron.

Szerző

CEU - A német külügyben "elbeszélgettek" a magyar nagykövettel

Publikálás dátuma
2017.04.11. 17:32
Michael Roth FOTÓ: Getty Images, Adam Berry
A német külügyminisztérium aggódik a magyar felsőoktatási törvény miatt - közölte kedden a tárca európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth.

A külügyminisztérium közleménye szerint a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa kedden Berlinben "nyílt és barátságos beszélgetést" folytatott Györkös Péterrel, Magyarország berlini nagykövetével. A beszélgetés során "kifejezésre juttattam aggodalmunkat" a felsőoktatási törvény módosítását illetően - mondta a közlemény szerint Michael Roth, hozzátéve, hogy az új szabályozás "közvetlenül" a Közép-európai Egyetemre irányul. Ezért "világossá tettem, hogy értetlenséggel tekintünk" a gyorsított eljárásban elfogadott törvénymódosításra.

Azonban "az értetlenség nem jelent szótlanságot", lehetségesnek kell lennie, hogy az "európai partnerek" nehéz témákról is ésszerű, higgadt párbeszédet folytassanak - áll a közleményben, amely szerint "egymással kell beszélnünk, és nem egymásról".

Michael Roth hozzáfűzte: a magyar nagykövettel azt is közölte, hogy "őszinte aggodalommal tölt el minket sok minden, ami pillanatnyilag Magyarországon történik".

Az Európai Unió mindenekelőtt értékközösség, amely "csak akkor működhet, ha mindenki következetesen tiszteletben tartja és megvédi mindezen értékeket" - jegyezte meg, hozzátéve: "azt tapasztaljuk, hogy Magyarország egyre erőteljesebben az EU-val és intézményeivel konfrontálódó irányvonalat követ, és nemzetközileg is kihátrál az EU-s konszenzusból".

Magyarország az Európa Tanácsban egyre inkább hátráltató, fékező tényezőként tevékenykedik olyan emberi jogi témákban, mint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek (LMBTI) ügye. Az új, szigorított magyar menekültügyi szabályozás is "jelentős kétségeket" kelt azzal kapcsolatban, hogy "egyáltalán összhangba lehet-e hozni az EU-s és a nemzetközi joggal" - mondta Michael Roth.

Ugyanakkor "számomra fontos marad, hogy Magyarországnak érthető és világos legyen, hogy miért aggódunk", "ez volt mai beszélgetésünk célja" - emelte ki az államminiszter.

A tárca közleményében háttér-információként hozzátették, hogy Michael Roth rendszeresen találkozik uniós tagállamok nagyköveteivel, és Györkös Péterrel folytatott beszélgetése ennek a bevett formátumnak a keretében zajlott le.

Szerző