Magyar Roszatomot épít az Orbán-kormány

Mesterterv, vagy csak a szokásos orbáni kavarás – mindkét magyarázat válasz lehet arra a kérdésre, hogy miért bízná tárca nélküli miniszterre a kormányfő a tervezett paksi bővítést, és Süli János jelenlegi paksi polgármester mindkét esetben ideális jelölt a posztra. Az új „nem-minisztérium” ugyanakkor riasztóan emlékeztet arra az orosz mintára, amiről másolják.

Üzembehelyező mérnökként kezdett az atomerőműben, csoportvezetőtől vezérigazgatóig végigjárta a vállalati ranglétrát. A csúcsra Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején került, és Orbán Viktor embere mozdította el onnan. Lokálpatrióta és focibolond: funkciótól függetlenül mindig aktívan építette Paks nemzetközi kapcsolatait, kézben tartja a helyi labdarúgó-utánpótlást, vezette a városi futball-klubot, az Atomerőmű Sportegyesületet és a megyei labdarúgó szövetséget is. A Pro Urbe Paks Emlékérem birtokosa és Kiváló Dolgozó kitüntetése is van. Mellesleg szülővárosának Újkígyósnak is díszpolgára. Meggyőződéses jobboldali, de amikor 2014-ben a kormánypárt jelöltje ellenében polgármesternek választották, az MSZP és a DK is támogatta. Most pedig Orbán bizalmából a paksi bővítés tárca nélküli minisztere lehet.

Az előélete alapján nehéz Süli János jelenlegi paksi városvezetőt politikai alapon kategorizálni, de a polgármesterben nem csak a paksiak, hanem a környező településeken élők is megbíznak, és élvezi a teljes atomerőművi szakembergárda bizalmát. Süli kinevezése igazi orbáni húzásnak tűnik, hiszen a miniszterelnök ezúttal is több jelöltet futtatott meg, és Aszódi Attila bővítési kormánybiztos még hétfőn is abban a hiszemben volt, hogy ő is esélyes lehet, miközben Süli János az ATV-nek aznap este megerősítette, hogy a kormányfő őt kérte föl a posztra.

Süli János, az új miniszterjelölt.

Az előzmények alapján meglepő, de forrásaink szerint Orbán „Mészáros Lőrinc-i” szerepkört szán Sülinek: nem a helyben amúgy is népszerűnek számító paksi beruházás elfogadtatása lenne a feladata, hanem – egyfajta gazdatiszti pozícióban – a minimum 4000 milliárd forintos beruházás pénzeinek és megbízásainak megfelelő helyre irányítása. A polgármester még az ellenfelei szerint sem tisztességtelen (inkább segítőkész és becsületes emberként írják le, akik kapcsolatba kerültek vele), de Paks vélt vagy valós érdekeiért bármire hajlandó, és kész igazodni a felsőbb elvárásokhoz - amikor három éve beszállt a polgármesteri kampányba, fideszes jóváhagyást kért hozzá, hogy a Fidesz ellenében elinduljon. Mindezekkel együtt lehetne akár a jelenlegi kormánybiztos utóda is: nem világos, hogy mi szükség van egy tárca nélküli miniszterre (meg egy külön stábra - valójában egy kisebb minisztériumra) a paksi bővítéshez.

Ami bizonyos: a jelenlegi felelős, Lázár János régóta a szabadulni szeretne a paksi teendőktől - úgy tudni, kifejezetten nyomasztja, hogy százmilliárdos volumenben olyan pénzek elköltéséhez kellene az aláírása, amelyeknek a sorsára nincs befolyással –, Aszódi Attilában pedig nem töretlen Orbán Viktor bizalma: a kormánybiztos megbízatása csupán három hónapra szól (a legutóbbi, januárban indult terminus március végén járt le, és azóta nincs hír hosszabbításról). Aszódi kormánybiztosi szereplése korántsem sikertörténet: igaz ugyan, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban lezárta a Paks ügyében a tender elmaradása illetve a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárásokat, ám ez legkevésbé a kormánybiztoson múlott, a viták az európai politika legfelső szintjén dőltek el. Időközben pedig megnyílt egy új front: a Népszava információi szerint a napokban Bécsben a nukleáris biztonsági egyezményben érintett országok konferenciáján Magyarország durva kritikákat kapott a nukleáris hatóság önállóságát csorbító új atomtörvényért, amely a független hatósági működés helyett a kormány rendeleti jogosítványait erősítette meg.

Perger András, a Greenpeace szakértője lapunknak azt mondta: attól tartanak, hogy a kormányzat egy „mini csúcsminisztériumot” hoz létre a tárca nélküli miniszter hivatalában, és nem csak a bővítés irányításával, hanem az Országos Atomenergia Hivatallal kapcsolatos jogosítványokat is oda csoportosítja, egészségtelen mértékben összekeverve a beruházói és a hatósági felügyeleti szerepköröket – ebben a felállásban nehéz lenne kivédeni, hogy a biztonsági szempontokat az üzleti érdekek alá rendeljék.

A rossz példa

Nem kell messzire menni, ha olyan mintát keresünk, ahol a nukleáris beruházásokkal kapcsolatos gazdasági és hatósági funkciók egyetlen intézményben koncentrálódnak: az orosz Roszatom, a paksi bővítés fővállalkozó-generálkivitelezője éppen ezt a modellt követi. A Roszatom üzemelteti Oroszország atomerőműveit, intézi a nukleáris technológia exportját és fejlesztését, de hozzá tartozik az uránium bányászatától és feldolgozásától az atomhulladék tárolásáig, az atomfegyverek gyártásáig minden, aminek köze van az atomenergiához. A konglomerátumot Putyin irányítja, a vezetőit közvetlenül az elnök nevezi ki, és sem az orosz szövetségi, sem a helyi hatóságok nem befolyásolhatják a Roszatom tevékenységét. A vállalatcsoport nem ad ki pénzügyi adatokat, és jogosult bármely céges információt államtitokká minősíteni.