Védtelen környezetvédők

A csak országon belülre tekintő környezetpolitika a globalizáció korszakában álságos és félrevezető - hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett keddi konferencián. A szervezők szerint a készülő ENSZ egyezményt a magyar kormánynak is támogatnia kell nemzetközi és uniós szinten egyaránt.

Ma már nem csak arra kell figyelnünk, hogy saját országunkban teremtsünk megfelelő környezeti körülményeket, hiszen - a gazdaság globalizációjával együtt, illetve annak következményeként - a környezeti problémák is globalizálódtak - mutatott rá Bándi Gyula ombudsmanhelyettes. A jövő nemzedékek szószólója a keddi, emberi jogokról és természetvédelemről szóló konferencián hangsúlyozta: a helyi és globális környezeti felelősség és az alapvető jogok együttes gyakorlati érvényesülése jelentheti a kiutat a ma már látható, sok helyütt közvetlenül is átélhető fenyegetésekből.

A Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársai ezzel kapcsolatban elmondták: a nagyvállalatok számos országban megsértik a munkajogi- és környezetvédelmi normákat. Egyre több az olyan eset, amikor a multinacionális vállalatok által pénzelt fegyveresek a helyi társadalomért küzdő civil aktivisták életét veszélyeztetik. 2015-ben 185 ember vesztette életét a világon, mert fellépett a természet védelme érdekében a vállalatokkal szemben.

Egy másik kirívó példa a a pálmaolaj ügye. A pálmaolajat döntően Indonéziában és Malajziában állítják elő, ahol az őslakosokat elűzik saját, hagyományos módon művelt földjeikről, hogy olajpálma-ültetvényeket létesítsenek helyette. Fidrich Róbert, a szövetség programvezetője elmondta: a helyi lakosok alacsony fizetésért bérmunkásként kénytelenek dolgozni. A jelenlegi szabályozás alapján lehetetlen felelősségre vonni ezeket a nagyvállalatokat a visszaélések miatt.

Az emberi jogok és a környezetvédők hatékony védelme nem érhető el, ha az ilyen jogsértések elkövetői kibújhatnak a felelősség alól. Ezért egy nemzetközi törvényszék és a nemzetek feletti vállalatok megfelelő szankcionálási mechanizmusának létrehozására van szükség - erről Farkas István Tamás beszélt. A szövetség ügyvezető elnöke emlékeztetett: Franciaországban februárban fogadtak el egy olyan törvényt, amely az óriáscégeket felelőssé teszi a leányvállalataik illetve beszállítóik által elkövetett tettekért, Hollandiában pedig a gyerekmunka elkerülésével kapcsolatos jogszabályt szavazott meg a parlament. A természetvédők úgy látják, most hazánknak lehetősége van, hogy aktívan hozzájáruljon a nemzetek feletti vállalatok megregulázásához, ezért azt szorgalmazzák, hogy a kormány az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában támogassa a tervezett egyezmény létrejöttét.

Egészséges élelmiszert, fenntartható mezőgazdaságot!

Magyarország is bekapcsolódott abba az európai szintű mozgalomba, amely a Közös Agrárpolitika reformját célozza. Az Európai Unió közös költségvetésének mintegy 40 százalékát a mezőgazdaság támogatására fordítja, a jelenlegi agrártámogatási rendszer mégsem tudta elérni kitűzött céljait. Számos szervezet mellett itthon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és WWF Magyarország is reformokat sürget. Az Élő Vidék néven indított kampánynak most bárki részese lehet a www.magyartermeszet.hu/elovidek honlapon.

A mezőgazdasági területek környezeti kihívásai minden eddiginél súlyosabbak: a természeti sokféleség csökken, a termőtalaj pusztul, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése elkerülhetetlennek tűnik, folytatódik az ország kiszáradásához vezető vízelvezető vízgazdálkodás, az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsájtása pedig a mezőgazdaságban nem csökken.