Ma már nem csak arra kell figyelnünk, hogy saját országunkban teremtsünk megfelelő környezeti körülményeket, hiszen - a gazdaság globalizációjával együtt, illetve annak következményeként - a környezeti problémák is globalizálódtak - mutatott rá Bándi Gyula ombudsmanhelyettes. A jövő nemzedékek szószólója a keddi, emberi jogokról és természetvédelemről szóló konferencián hangsúlyozta: a helyi és globális környezeti felelősség és az alapvető jogok együttes gyakorlati érvényesülése jelentheti a kiutat a ma már látható, sok helyütt közvetlenül is átélhető fenyegetésekből.
A Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársai ezzel kapcsolatban elmondták: a nagyvállalatok számos országban megsértik a munkajogi- és környezetvédelmi normákat. Egyre több az olyan eset, amikor a multinacionális vállalatok által pénzelt fegyveresek a helyi társadalomért küzdő civil aktivisták életét veszélyeztetik. 2015-ben 185 ember vesztette életét a világon, mert fellépett a természet védelme érdekében a vállalatokkal szemben.
Egy másik kirívó példa a a pálmaolaj ügye. A pálmaolajat döntően Indonéziában és Malajziában állítják elő, ahol az őslakosokat elűzik saját, hagyományos módon művelt földjeikről, hogy olajpálma-ültetvényeket létesítsenek helyette. Fidrich Róbert, a szövetség programvezetője elmondta: a helyi lakosok alacsony fizetésért bérmunkásként kénytelenek dolgozni. A jelenlegi szabályozás alapján lehetetlen felelősségre vonni ezeket a nagyvállalatokat a visszaélések miatt.
Az emberi jogok és a környezetvédők hatékony védelme nem érhető el, ha az ilyen jogsértések elkövetői kibújhatnak a felelősség alól. Ezért egy nemzetközi törvényszék és a nemzetek feletti vállalatok megfelelő szankcionálási mechanizmusának létrehozására van szükség - erről Farkas István Tamás beszélt. A szövetség ügyvezető elnöke emlékeztetett: Franciaországban februárban fogadtak el egy olyan törvényt, amely az óriáscégeket felelőssé teszi a leányvállalataik illetve beszállítóik által elkövetett tettekért, Hollandiában pedig a gyerekmunka elkerülésével kapcsolatos jogszabályt szavazott meg a parlament. A természetvédők úgy látják, most hazánknak lehetősége van, hogy aktívan hozzájáruljon a nemzetek feletti vállalatok megregulázásához, ezért azt szorgalmazzák, hogy a kormány az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában támogassa a tervezett egyezmény létrejöttét.