Világteremtés a film hangjaiból

Különleges összművészeti est ihletője az 1945 című film. Szombaton a Budapest Music Centerben 1945 – Film a hangok felől című esten Szemző Tibor, a film zeneszerzője narrátorként vezeti a nézőt a zene, a kép és a szó különös világába. Először lép fel Magyarországon a világ sok koncerttermében ünnepelt Moment’s Notice Trio, Török Ferenc filmrendező pedig képekkel idézi fel a filmet. A komponistát a filmzeneszerzésről és az estről kérdeztük.

„Én sosem nézek filmet, amikor filmzenét írok”, válaszolja Szemző Tibor a kérdésre, hogy mire volt szükség ahhoz, hogy megszülessen Török Ferenc 1945 című filmjéhez a döbbenetesen erős hatású, minimalista zenéje. Csöppet sem szokványos aláfestés, gyönyörű, öntörvényű hangi világ. Szemző Tibor az a zeneszerző, aki a hangok mellett a képek költője is. Évtizedekig dolgozott Forgács Péterrel a Privát Magyarország sorozaton, megrendezte a saját filmjét is Az élet vendége –Csoma-legendárium címmel.

Amikor filmzenét ír, sohasem illusztrálni akar. „Világot akarok teremteni. Ahogy a zenében a lényeg sokkal mélyebben fekszik, mint a hangok, a filmben is sokkal mélyebben van a lényeg, mint a képek. Általában nem nézem a filmet, amikor dolgozom. Zavar. Sokkal mélyebb rétegben próbálok azonosulni a történettel, ez esetben a Szántó T, Gábor és Török Ferenc nagyszerű forgatókönyvéből született filmmel.”

Szemző Tibor inspirációs forrásként egy korábbi munkáját említi. Korai Bánat címmel Németh Gáborral közösen rádiódrámát készített a zsidó-magyar-montenegrói származású jugoszláv író, Danilo Kiš három életrajzi könyve alapján. Ebben jelenik meg az az atmoszféra, amely Szemző szerint beszűrődik a film világába is. Az író gyerekkorában ugyanis egy kis zalai faluban élt 1942-től 1947-ig, innen vitték el édesapját Auschwitzba. itt élte át azokat a napokat, amelyek a filmben is megelevenednek. (A rádiódrámában Esterházy Péter szólaltatta meg a későbbi író elhurcolt édesapját.) Szemző úgy fogalmaz: ez a rádiójáték volt mostani filmes munkájának zenei előzménye. „A film zenei anyagában konkrétan nem jelenik ugyan meg a magyar nóta, de bizonyos hangokban, zenei magatartásokban mégis jelen van. Így a cigányzene és a népies műzene is.” Az viszont a véletlenen múlt, hogy Török Ferenc a rádiódráma bemutatója idején éppen Amerikában tanított, kint hallotta a Kossut-rádió adását, és megragadta őt Szemző különös hangi-zenei világa. Így indult az együttműködésük. „A filmbeli hangzás lényege az, hogy különböző zenei világokat, amelyek ma is jelen vannak, egyszerre jelentessük meg.” Így kerül egymás mellé például egy éttermi cigányzenekar és egy kamarazenekar, egy zsidó szakrális zenei motívumot cigányzenekar játszik, s felhangzik egy archaikus zsidó kántorének is. „Azokkal a cigányzenész barátaimmal, akikkel évtizedek óta dolgozom együtt, ebben a filmben is együtt dolgoztam.”

Kurucz Márton kutatónak köszönhetően egy páratlan felvétel is bekerült a zenék körébe. Ez a híres cigányzenész, Toll Jancsi cigányzenekarának előadásában a zsidó fogadalmi imádságnak is nevezhető Kol nidré. A dal abban a formában is megszólal a filmben, ahogy Toll Jancsi zenekara játssza, de Szemző maga is merített a szakrális motívumból. A film legvégén, mikor a két fekete ruhás zsidóval elpöfög a vonat vastag, fekete füstöt eregetve, a zsidó liturgia e lélekbe markoló dallama szól. Szemző úgy mondja: az a pillanat a világok találkozása. „Toll Jancsiék 1907-es felvételén a szakrális zsidó dallamot cigányzenei előadásában halljuk: a szálak csodálatosan összeértek.” Egy másik csodálatos „talált dallamot” is említ, amely épp olyan autentikus hang, mint Toll Jancsi cigányzenekaráé. Ez is a film végén szólal meg, erős drámai csendben. A kárpátaljai születésű híres kántor, a kilencvenen túli Harri bácsi – Erbst Hermann – ritka felvételen megszólaló hangján éppen csak beszüremkedik a szomorú dal a jelenetbe.

Hogy a különböző zenei világokból hogyan lesz kész filmzene, arról Szemző Tibor azt mondja: „A film zenéje a vágóasztalon születik. Az egyes szólamokat felrakjuk a film alá és vagy kiveszünk belőle vagy hozzáteszünk. Együtt komponáljuk a filmet. Gazdag anyagot rögzítettek a forgatás során a különböző zajokból. Például a bandukolásból, ahogy a falun végigbandukoló lovak patája koppan. Feri azt kérte, a felvett környezeti hangokból próbáljunk zenét komponálni. A film hangjaiból zenét szerezni gyönyörűség volt. Látod, ahogy mennek a hosszú úton a lovak, mögöttük a két fekete ruhás idegen, és egyszerre csak már nem látod őket, hanem valami mást, és mégis hallod a bandukolás hangját. Erre finoman ülnek rá a zenei szólamok úgy, hogy mindez ne legyen tolakodó, de mégis jelen legyen.” Szemző azt mondja, úgy kellett a zene atmoszférateremtő erejét hangsúlyossá tenni, hogy közben alázatosnak kellett maradni. Kiemeli, hogy a film pontos és kifejező hangi világának megteremtéséhez Zányi Tamás zseniális hangmesteri munkája kellett.

Az 1945 – Film a hangok felől című szombati összművészeti koncertjük a Budapest Music Centerben tele lesz meglepetéssel. ”A koncert rendhagyó közelítés a filmhez, a hangok felől kívánok valami olyat összerakni, ami a film szellemének a forrásvidékére vezet el minket. Magát a filmzenét nem áll szándékomban rekonstruálni. Ezért a csodálatos együttest, Kurtág Gyurika, Gőz Laci és Lukács Miki trióját kértem meg az improvizációs játékra. Triójuk, a Moment’s Notice Trio Magyarországon még sosem játszott, de már Amerikában, Európában sokfelé felléptek. Itthon velünk debütálnak, melléjük társulok beszélőként. Az est gondolati forrásvidékét Danilo Kišnek és Franz Kafkának olyan szövegeivel közelítem meg, amelyek más szinten, de ugyanarról szólnak, mint a Szántó T. Gábor és Török Feri nagyszerű forgatókönyvén alapuló film. Kurtág zenei tereket hoz létre, Gőz csodálatos hangokat játszik kagylókon és basszustrombitán, Miki a cimbalmával azt a színt jeleníti meg, ami a filmben is markánsan jelen van.”

Az est rögtönzésre épül, ám szigorúan megírt forgatókönyv szerint Török Ferenc, a film rendezője irányítja a színpadi eseményeket. Akárcsak egy "VJ (Visual Jockey)", folyamatosan vetít: állóképeket, és a filmből kimaradt felvételeket is. Lesz például egy szekvencia a kimaradt baktatásokból, elhangzik egy magyar nóta, ahogy Danilo Kiš énekli, majd megjelenik egy filmfelvétel, amelyen az 1945 egyik szereplője énekli ugyanezt a nótát, de kimaradt a filmből. Két szereplő is színre lép majd. A két ortodox zsidó alakítója, akik szó nélkül vannak jelen mindvégig a filmben. Egyikük Angelus Iván táncművész, a fia pedig Nagy Marcell, aki néhány éve Köves Gyuriként jelent meg a vásznon Kertész Imre Nobel-díjas regénye, a Sorstalanság filmváltozatában.

Szemző szavaival élve, így találkoznak a világok.

Info: Április 15-én szombaton 19.30-tól a BMC-ben: Török Ferenc 1945 c. filmjének zenéje szólal meg.